Irán;elnökválasztás;elhalálozás;repülőgépbaleset;előrehozott választás;utódlás;Ali Hamenei;

Irán készül az elnök halála utáni korszakra, és ez próbára fogja tenni a vallási konzervatívok által uralt teokratikus rezsimet

A helikopterbalesetben meghalt iráni elnök a legfelsőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah egyik kiszemelt utódja volt. 

Helikopterbalesetben életét vesztette Ebrahim Raiszi iráni elnök. amikor a küldöttségét szállító helikopter vasárnap lezuhant az észak-iráni hegyekben. A 63 éves politikussal együtt meghalt Hoszein Amirabdollahian külügyminiszter és további két magas rangú tisztviselő is.

A tragikus fordulattal elemzők szerint megszakad az a korszak, amelyben Raiszi konzervatív fordulatot vezényelt Iránban, amely azzal fenyegetett, hogy a Közel-Keletet a regionális háború szélére sodorja. Az Ali Hámenei ajatollához fűződő közeli kapcsolatáról ismert, a 85 éves legfelsőbb vezető valószínű utódjaként számon tartott jogász 2021-es elnökké választása óta az Egyesült Államok egyértelmű ellenfelénak szerepébe helyezte az iszlám köztársaságot. Vezetése alatt Irán elutasította a visszatérést az ország atomprogramjáról szóló tárgyalásokhoz, közeledett Kínához, fegyverszállításokkal támogatta Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, és fokozta az általa támogatott közel-keleti milíciák amerikai és izraeli célpontok elleni támadásait, miután a Hamász 2023 októberében brutális terrortámadást hajtott végre Izrael ellen. Mindeközben Irán képes volt kiszélesíteni a kapcsolatait Szaúd-Arábiával, Pakisztánnal és néhány más országgal, megerősítve az ország nemzetközi pozícióit, és ebben Ebrahim Raiszinek is szerepe volt.

Ami a elnök múltját illeti, a monarchiát megdöntő 1979-es iszlám forradalom után, alig 20 évesen már ügyészi megbízást kapott, öt évvel később pedig már a fővárosi főügyész helyettese lett. Jogászi pályafutása egyik állomásaként abban az ügyészségi bizottságban szolgált, amely 1988-ban mintegy 5000 disszidens kivégzéséért volt felelős, bár ezt utóbb tagadta. 1989 és 94 között Teherán főügyésze volt. A teokratikus rezsimet tűzön-vízen át védő, könyörtelen megközelítését láthatta a világ megnyilvánulni azoknak az országos tiltakozásoknak az elfojtásában is, amelyek – már elnöksége idején – a 22 éves Mahsza Amini 2022 szeptemberi, az erkölcsrendészet őrizetében bekövetkezett halála nyomán lángoltak fel. A tiltakozásokat ötszáz ember kivégzésével és 20 ezer tiltakozó bebörtönzésével tiporták el.

Szakértők szerint függetlenül attól, hogy ki váltja majd Ebrahim Raiszit, Irán stratégiája vélhetően nem fog változni, mivel az szilárd támogatást élvez a politikai és klerikális vezetés felső szintjein, és a teheráni rezsim elégedett azzal, ahogyan a közel-keleti helyzet 2023. október 7. óta alakul. A BBC által megszólaltatott elemzők szerint ugyanakkor próbára fogja tenni azt a rendszert, amelyben a vallási konzervatívok uralják a hatalom minden ágát. – A rendszer hatalmas színjátékot fog rendezni (halálával kapcsolatban, és ragaszkodni fog az alkotmányos eljárásokhoz, hogy megmutassa a működőképességét, miközben olyan új jelöltet keres, aki képes fenntartani a konzervatív egységet és a Ali Hámenei iránti lojalitást – mondta a brit közszolgálati médiának Sanam Vakil, a Chatham House agytröszt közel-keleti programjának igazgatója.

Az iráni alkotmánynak megfelelően Mohamad Mokber első alelnök veszi át a kormányt a következő 50 napban, s ez időn belül belül ki kell tűznie a következő elnökválasztást. A 69 éves politikus 2007-2021 között a Szetad, a legfelsőbb vezető által ellenőrzött nagy hatalmú gazdasági szervezet vezetője volt, amely dollár százmilliárdokra rúgó üzleti birodalmat halmozott fel részben a vallási vagy más kisebbségektől és a külföldön élő irániaktól elkobzott vagyonra alapozva. A választók urnákhoz szólítása mindössze néhány hónappal azután hangzik majd el, hogy a márciusi parlamenti voksoláskor rekord alacsony részvételi arányt mértek egy olyan országban, amely egykor büszke volt a lelkes részvételre. A politikai viszonyokra jellemző, hogy a 2021-es választást, amely Raiszit az elnöki székbe juttatta, a mérsékelt és reformpárti riválisok versenyből való következetes kizárása jellemezte, és szakértők nem tartják valószínűnek, hogy ezen a tendencián a rezsim változtatni akarna.