84 szavazattal 19 ellenében és 68 tartózkodás mellett az ENSZ Közgyűlése csütörtökön megszavazta, hogy július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás emléknapjává. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi jelzéseinek megfelelően Magyarország nemmel szavazott. A 193-ból 22 ENSZ-tagország nem vett részt a szavazáson.
A most elfogadott ENSZ-határozat értelmében 2024-től kezdve július 11-ét az 1995-ben Srebrenicában elkövetett népirtásra való emlékezés nemzetközi napjává nyilvánítják. „Fenntartások nélkül elítéljük a népirtás tagadását és felszólítunk valamennyi ENSZ-tagországot, hogy óvja a megállapított tényeket, bekapcsolva ebbe az oktatási rendszereket is, külön programokat létrehozva az emlékezet ápolására, megakadályozván minden revizionizmust és a népirtás jövőbeni megismétlődését. Feltétel nélkül elítéljük a háborús és emberiesség elleni bűntettekért és népirtásért elítéltek magasztalásának minden egyes tettét, beleértve azok magasztalását is, akik a srebrenicai népirtásért felelősek. Hangsúlyozottan fontos a fennmaradt srebrenicai áldozatok felkutatása, azonosítása és méltóságteljes eltemetése, illetve a srebrenicai népirtás elkövetői elleni eljárások folytatása” – hangzik a határozat szövege. Ez nem mellesleg vonatkozik arra a Magyarországra is, amelynek a nevében szerb hatásra nemrég Szijjártó Péter kérdőjelezte meg, hogy Srebrenicában népirtás történt.
Az Orbán-kormány nemmel fog szavazni a srebrenicai népirtásról szóló ENSZ-határozattervezetreMagyarországnak egyébként a csütörtöki ellenszavazattal sikerült olyan diktatúrákkal egy platformra kerülnie került egy platformra, mint az ENSZ BT-tag Oroszország és Kína, illetve Belarusz, Észak-Korea, Kuba, Eritrea, Mali, Nicaragua és Szíria.
Bár a 32 másik ország támogatásával készült német-ruandai ENSZ-határozattervezet szövege nem is említi a szerbeket, Aleksandar Vučić szerb elnök és Milorad Dodik, a boszniai-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke intenzíven kampányolt ellene, előbbi arra hivatkozva, hogy a szerbeket kvázi népirtó nemzet szerepébe kényszerítik. Néhány órával a szavazás előtt az összetartás jeleként Szerbiában országszerte megszólaltak a templomi harangok, ami pedig a a boszniai-hercegovinai Szerb Köztársaságot, illeti, Milorad Dodik pedig tiltakozásul Srebrenicában tartja a Banja Luka -i kormány kihelyezett ülését.
A srebrenicai tömegmészárlás - amelyet Szijjártó Péter nagyvonalúan csak „srebreniciai tragédiaként” emlegetett - a Jugoszlávia széthullása utáni délszláv háború egyik lebrutálisabb eseménye volt 1995 júliusában. 1995. július 6. és július 25. között a szerbek Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiatal fiúkat végeztek ki bestiális kegyetlenséggel. A hágai Nemzetközi Törvényszék által is háborús bűncselekménynek nyilvánított népirtást Ratko Mladić vezetésével a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) egységei hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A bosznia-hercegovinai élő szerbek akkori elnökét, Radovan Karadžićot 13 év bujkálás után sikerült kézre keríteni, s a nemzetközi bíróság népirtás miatt életfogytiglani börtönre ítélte.
Azt, ami 1995-ben Srebrenicában történt, két ENSZ-bíróság, 2004-ben a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY), 2007-ben pedig a Nemzetközi Bíróság (ICJ) nyilvánította népirtásnak.