Oroszország;NATO;Ukrajna;Orbán Viktor;Kossuth Rádió;

Orbán Viktor: Újra meg kell határozni Magyarország helyzetét a NATO-ban

Ez arról szólna, miként tudunk úgy tagjai maradni a szövetségnek, hogy nem veszünk részt semmiféle külső katonai akcióban.

Nem tartom logikusnak azt a föltételezést, hogy Oroszország, aki Ukrajnával sem tud elbánni, egyszer csak az egész nyugati világot jönne és „hamm, bekapná” – mondta el a miniszterelnök péntek reggel az állami rádióban.

Orbán Viktor szerint rendkívül csekély annak az esélye, hogy Moszkva megtámadjon egy NATO-tagállamot. Hozzátette, a NATO azért jött létre, hogy a NATO-hoz tartozó országok területét ért támadás esetén védelmi szövetségként egy országként sorakozzunk föl a megtámadott mögött. Éppen ezért az orosz veszélyre való hivatkozást inkább az európaiak vagy a nyugatiak háborúba való belépésének előkészületi manővereként értelmezi. Jelezte, hosszú hónapok óta tanulmányozza az első és a második világháború hangulati előkészítésének a történetét és riasztó hasonlóságokat talált.

– Ami ma Brüsszelben, Washingtonban történik, talán most inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egyfajta hangulati előkészítése egy esetleges közvetlen katonai konfliktusnak, nyugodtan hívhatjuk úgy, hogy Európa háborúba lépésének előkészítése. A médiában is ez történik, és ez történik a politikusok nyilatkozatainak világában is

– vélekedett a miniszterelnök.

Orbán Viktor közölte, most már arról beszélünk, hogy egyes országok Ukrajna légterében szeretnének orosz hadieszközöket megsemmisíteni, míg a másik vezető azt mondjam, hogy ne a frontvonalra, de Ukrajna területére most már igazán betehetnénk a lábunkat. Az európai történelem ismeretében ez egy háborús akció előkészítésének kommunikációs művelete – összegzett a kormányfő.

Ezt követően azt ismertette, milyen „kalandjai” vannak a háborúról szóló nemzetközi tárgyalóasztaloknál. Szerinte néma csend van akkor, amikor azt kérdezi, mennyi fegyvert kell még szállítani. Úgy vagyunk benne egy stratégiában – folytatta –, hogy a saját stratégiánk sikerhez vezető útvonalának a hosszát, annak a költségét, fegyvertartalmát nem tudja senki megmondani. Tehát ez a legrosszabb, ami előfordulhat, hogy úgy veszünk részt egy háborúban, hogy a háborúban elérhető célhoz szükséges eszközök nagyságrendjéről nincsen becslésünk, nemhogy megegyezésünk. Akkor meddig fogjuk ezt csinálni? Mennyi fegyvert fogunk még küldeni, és mennyi pénzt fogunk küldeni? Hol lesz ennek a vége? És ennek a vége lassacskán egy összeütközés lesz a NATO, az Európai Unió és Oroszország között – utóbbi ráadásul atomhatalom, ami pedig a legsötétebb látomásokra sarkall – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor ismertetése szerint mi vagyunk az az ország, amelyik ragaszkodik a NATO alapokmányához és küldetését meghatározó közmegegyezéshez. Nyomatékosította, hogy a szervezet egy védelmi szövetség, aminek brüsszeli központjában háborús tervezés zajlik. – Mi ott vagyunk ezekben a bizottságokban, de mi előre jeleztük, hogy miután NATO-tagok vagyunk, ott kell lennünk, ám mi ezt nem helyeseljük, és nem is akarunk sem pénzügyi, sem fegyverzeti támogatásban részt venni, még NATO keretekben sem. Nem tudom, meddig tartható ez fönt, de most ki is találtak egy új kifejezést a magyar pozíció leírására: nem résztvevő. Tehát mi most nem résztvevő fél vagyunk – magyarázta. Ezt követően azzal folytatta, hogy nem nagyon volt a NATO történetében olyan helyzet, amikor valamely tagállam annyira nyíltan és egyértelműen ragaszkodott volna a NATO alapeszméjéhez, mint most Magyarország, ezért „újra kéne definiálni, határozni a helyzetét a katonai szövetségen belül.”

Jelezte, dolgoznak ezen a jogászok és a tisztek, elég komoly munka zajlik, hogyan tud Magyarország úgy NATO-tagként létezni, hogy közben a NATO területén kívüli NATO-akcióban nem vesz részt.

Szerinte ezt kell megoldania a magyar diplomáciának.

A választásokról szólva elmondta, őt az foglalkoztatja, mit mond majd erről az utókor. Úgy véli, könnyen lehet, hogy az lesz a későbbi vélekedés, hogy ez volt az az európai választás, ahol eldőlt a háború és a béke kérdése Európában.

Ezt követően megint a háború kérdéséről kezdett el értekezni, egészen pontosan, hogy a magyar történelemben mindenki ismeri a „hadiszállítók csibészségét”. Kifejtette, azok a fegyvergyártók „halálra keresik” magukat, akik bennfentes információkkal rendelkeznek a háborúról, és a gazdaságban nem termelni, hanem spekulálni szoktak, az úgynevezett „háborúpárti” erők mögött állnak. Itt megemlítette Soros Györgyöt, aki szerinte gazdaságilag érdekelt a katonai konfliktusban. Értetlenségét fejezte ki, amiért a nyugati vezetők körében is eluralkodott ez a szemlélet, mivel őket nem lehet kilóra megvenni, szemben a magyar baloldallal.

A kormányfő közölte, nem csoda, hogy az európai keresztény világ, amely korábban meghatározó befolyást gyakorolt a világ többi részére, és képes volt magát megvédeni korábban például a migrációval szemben, erre képtelenné válik, mert nincs elegendő emberünk. – Hát miért hiányzik sok tízmillió ember az európai földrészről? Például Magyarországról is. Mert meghaltak a katonáink a háborúban. Tehát ha az ember a háborút, az európai háborúkat egy kellő perspektívából nézi, mondjuk egy kellő történelmi keresztény perspektívából nézi, akkor azt lehet mondani, hogy minden európai háború az utóbbi 100-150 évben, függetlenül attól, hogy ki tekintette magát győztesnek és vesztesnek, összességében mindenkinek veszteséget okozott – fogalmazott Orbán Viktor.

Persze nem maradhatott el Brüsszel emlegetése sem: szerinte ott azt várják el a politikusoktól, hogy „valamifajta eszméket” képviseljenek, s ne azt nézzék, mi jó az embereknek. Ő elsőnek az emberek szavára ad, utána lehet csak az eszmények szemüvegén keresztül értékelni a folyamatokat. Arra építem Magyarország stratégiáját – folytatta –, hogy most az európai választáson megnő azon embereknek a száma és így a szavuknak a súlya is, akik békét akarnak, és nem akarják támogatni a saját kormányaikat abban, hogy tovább meneteljenek a háborúban. Mint mondta, ő már azzal is meg lenne elégedve, ha legalább meg tudnák állítani a sodródás folyamatát. – Az, hogy visszamenjünk a kiindulóponthoz, ahhoz még sokat kell dolgozni, tehát hogy lecsökkentsük az ukránoknak nyújtott támogatást, de legalább ne szaladjunk bele a saját vesztünkbe – fogalmazott. Kijelentette, az európai embereknek a háborúba való sodródás folyamatát kell megállítani, mivel most már olyan javaslatok kerülnek terítékre, miszerint egy atomhatalom megtámadására szükséges eszközöket kell adni Ukrajnának.

Végezetül kifejtette véleményét azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Bíróság ítélete szerint a magyar kormánynak napi hatmillió forintot kellene fizetnie a jogi határzár intézménye miatt. Erről szólva annyit mondott, nem csak a migránsokkal kell megküzdenünk, hanem Brüsszelből hátba lövik Magyarországot, nem adnak egyetlen fillért sem, amiért őket védjük, viszont kiveszik a zsebünkből a napi 6 millió forintot, mert nem engedjük be a migránsokat Magyarországra. Szóval az egész helyzet úgy képtelenség, ahogy van, erre egyetlen válaszunk lehet, el kell zavarnunk az európai vezetőket, akik ilyen döntéseket hoznak – összegzett Orbán Viktor.