Orbán Viktor: A nagyhatalmak ismét bele akarják rángatni Magyarországot egy háborúba

Nem hinném, hogy bárkit meglepne az erőszak növekedése Európában - jelentette ki péntek reggel az állami rádióban a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt mondta, ugyan különböző típusú erőszakoktól szenved Európa, de az erőszak az végső soron mégiscsak ugyanarról a tőről fakad. Megemlítette a terrortámadásokat és azt, hogy szerinte Európa úgymond „háborúpártivá„ vált, ami nem így kezdődött. „Ha ma összevetem azokat a véleményeket, politikusi döntéseket, amelyek uralják az európai politikát, és amelyek háborúpártiak, és egy erőteljes háborús készülődésről beszélnek, összevetem azokkal a mondatokkal, amiket mondjuk a háború kitörésekor, két évvel ezelőtt hallottunk, akkor ég és föld a különbség. Csak miután éljük az életünket itt a mindennapok sürgés-forgásában, nem vesszük észre, hogy milyen radikálisan megváltozott a kezdeti álláspontja Európának mára” - mondta.

Megemlítette, hogy a németek a háború kitörésének elején még csak sisakokat akartak küldeni, mára pedig küldenek lőfegyvert és lőszert, aztán tankokat, aztán repülőgépeket, és most már katonák küldéséről egyeztetnek az európai vezetők. Az erőszak mennyisége, az erőszakról való gondolkodás, az arra való felkészülés, ahogyan az erőszak, vagy annak lehetősége a mindennapi életünk részévé vált, ez egy kitapintható folyamat Európában - összegzett a kormányfő. Szerinte azért is ráz meg bennünket politikai értelemben mindenképpen az emberi vonatkozásokon túl ez a merénylet, mert az Európai Uniót mégiscsak a béke érdekében hozták létre. „Ha azt mondták volna, hogy az Európai Unió nem hoz se békét, se jólétet, mint ahogy ez ma így áll, akkor valószínűleg számos ország nem csatlakozott volna az Európai Unióhoz, de mi hittünk, és még mindig hiszünk abban, hogy Európa az egyenlő a békével és a jóléttel. Egy ilyen merénylet után erős hit kell ahhoz, hogy az ember ezt a meggyőződését továbbra is fenntartsa” - fűzte hozzá.

Kitért arra is, a kormány dolga, hogy az erőszak mennyiségét a mindennapi életben, és a háborús kockázatot a politikai életben korlátozni próbálja. Robert Fico kiesése szerinte azért is nagy veszteség Magyarország számára, mert éppen a legfontosabb hónapokban esett ki a munkából, amikor egy olyan választás előtt áll Európa, amely nem egyszerűen európai parlamenti képviselők személyéről dönt, hanem a háború és béke kérdéséről. „Itt nagyon kellett volna Robert Fico, itt nagyon kellett volna egy békepárti Szlovákia, amely elindult a béke útján, és ez nagy segítséget jelentett Magyarország számára. Ezt a támaszt most elvesztettük" - fejtegette. 

Orbán Viktor azt hangoztatta, eddig sem voltak sokan, akik a béke pártján voltak, de ennek az oldalnak nem szabad megijednie.

Nagy erők állnak a háborúpárti politikusok, általában a háborúpárti álláspont mögött, a Soros birodalomtól kezdve a fegyveripar, a hitelezők, tehát nagy kutyák és nagy, erőteljes erőközpontok érdekeltek abban, hogy ez a háború folytatódjon, sőt, kiterjedjen - elmélkedett. 

A miniszterelnök azt hangoztatta, a tettes keresztbelőtte Szlovákia békepárti folyamatait. Ezt követően közölte, hogy ha a NATO egy védelmi misszióban gondolkodik, annak nem szokott jó vége lenni. Szijjártó Péternek és nekem is komoly erőfeszítéseket kell tennem, hogy ne engedjem, hogy belehúzzák Magyarországot ebbe az ukrajnai, a NATO ukrajnai missziójába - állította, majd azzal folyatta, hogy a háború elhúzódása azonos a szenvedések elhúzódásával, és megoldást csak a tárgyalóasztalnál és a tűzszünetben találhatunk. „Vissza kell venni a tábornokoktól a politikusoknak az események irányítását, a katonák helyett most jöjjenek ismét a diplomaták, ez szerintünk a megoldás. Ennek a hangja, ennek a súlya, ennek a véleménynek a befolyása, a tétje az európai parlamenti választásnak".

Az áremelkedéseket is a háborúval indokolta, „elég, ha bemegyünk a boltokba és megnézzük az árakat, hát mindenhol háborús árak vannak, amiket látunk, az nem a békeidőkre jellemző árszínvonal. Ha háború van, akkor mindennek megnő az ára, drágábbá válik a hitel, megnő az energia ára, a szállítás költsége, a vállalkozók nagyobb biztonsági ráhagyással dolgoznak, és ennek az árát mind-mind-mind az európai emberek fizetik meg”. A miniszterelnök azt hangoztatta, szembe kell fordulni az úgynevezett „Soros-birodalommal” és ha kell, az amerikai külpolitikával is, mert Európának az az érdeke, hogy a harctéri megoldás erőltetése helyett, amely szerinte reménytelen, vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz. 

Szerinte nehéz mértékegységet mondani, mennyire akarják belehúzni Magyarországot a háborúba, de az mindent elmond neki, hogy még a választások előtt Budapestre jön a NATO-főtitkár. Ezt követően azzal folytatta, hogy az I. világháború előtt Tisza István is ki akart maradni. „Aztán a Horthy Miklós kormányzó úr is megpróbált kívül maradni a háborún, ameddig tehette, vagy ameddig képes volt rá, de a németek végül is belenyomták Magyarországot a háborúba. Persze sosem egyeznek mai helyzetek a korábbi történelmi szituációkkal, tehát nem ugyanaz a helyzet most, mint '18-ban vagy éppen '39-ben, '40-ben, '41-ben volt, de kétségkívül ma is az a helyzet, hogy a bennünket körülvevő nagyhatalmak abban érdekeltek, hogy Magyarországot belenyomják ebbe a háborúba, és nekünk ellen kell állni. Az elődeinknek ez nem sikerült. Én azt a célt tűztem ki magam elé, hogy nekünk meg sikerülni fog” – fogalmazott. 

Pár mondattal később visszakanyarodott a jelenbe, egészen pontosan az európai parlamenti választásokra, „amikor is fontos megmutatni Magyarország békepárti álláspontját. Persze ez nem egyszerű, mert a baloldal Magyarországon háborúpárti, hiszen pontosan azok finanszírozzák és adják a pénzt a magyar baloldalnak, akik a háborútól nyereséget remélnek, tehát a magyar baloldal vezetői” - tette hozzá.

A kínai elnök látogatásával kapcsolatban azt mondta, ő nem akarja a magyar gazdaság érdekeit ideológia vagy geopolitika alá rendelni. A gazdaság az gazdaság, nekünk az az érdekünk, hogy a legjobb technológia idejöjjön Magyarországra. A kínaiaktól pedig meg lehet szerezni a világ legjobb technológiáit – nyomatékosította. Elképzelése szerint a nyugati és keleti technológiának Magyarországon kell találkoznia. Példaként Debrecent, a CATL és a BMW gyárának építését hozta fel. "Úgy érzem, hogy sikerült kiszabadítanunk a keleti kapcsolatainkat az ideológiai és történelmi fogságból – vonta le a konzekvenciát, megjegyezve, ebben az esetben nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy Kínának vagy éppen Oroszországnak milyen a politikai berendezkedése, mert ez az ő dolguk.

„Nekünk alapvetően nem ideológiai, hanem gazdasági kapcsolatokra van szükségünk, kelettel és nyugattal egyaránt, a jövő csúcstechnológiáiban. Mert ha Magyarország nem akar lemaradni, és nem akar másodvonalhoz tartozni, hanem a világ legjobban élő országai közé akarunk tartozni, akkor nekünk csúcstechnológiára is szükségünk van” – érvelt Orbán Viktor.

A blokkosodásról szólva kitért arra, hogy nem szabad azt hinnünk, ez egy eleve elrendelt dolog. Miközben erőteljesebb a hangja azoknak, akik valamifajta világgazdasági elszigetelődés mellett leválasztás vagy kockázatmentesítés mellett érvelnek, aközben a valóság más. Tehát miközben kínai távközlési cégeket próbálnak nyomás alá helyezni, és teszik fel a kérdőjelet, hogy Magyarország miért működik velük együtt, aközben Németország vidáman együttműködik ilyen cégekkel. Tehát valójában, amikor pénzről van szó és gazdaságról van szó, akkor a valóság inkább az együttműködés felé mutat – vélekedett. Szerinte hatalmas lehetőség a magyar gazdaságnak, amit Hszi Csin-ping mondott, miszerint meghívták Magyarországot a kínai gazdaság modernizációjába.

„Azt hiszem, hogy az, hogy a magyar kormány a konnektivitás, az együttműködés, a szabad kereskedés és beruházások mellett teszi le a voksát, ezzel nem kisebbségben vagyunk a világon, hanem inkább a többséghez tartozunk. Ne legyünk balekok: ne engedjük, hogy miközben mások arról beszélnek, hogy óvatosnak kell lenni, a valóságban a legagresszívebb gazdasági előrenyomulást mutatják be. Nehogy elhiggyük, amit mondanak: azt kell figyelnünk, amit csinálnak. Ne a hangjukat halljuk, hanem a kezüket nézzük” - zárta nyilatkozatát Orbán Viktor.