- Nehéz idők várnak Ukrajnára

Mostanra több tényező miatt is nagyon súlyossá vált az ukrán hadsereg helyzete. Ilyen körülmények közt sikernek mondható, hogy a védelem nem omlott össze, de a távolabbi kilátások is bizonytalanok – foglalta össze a Népszavának Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő.

A közszolgálati egyetem kutatója szerint a helyzet három fő okra vezethető vissza. Az első, hogy az új amerikai támogatási csomag fél éves csúszása miatt rendkívül komoly hiány alakult ki tüzérségi lőszerekből, és ami talán ennél is fontosabb, légvédelmi rakétákból. Ebből adódóan az orosz légierő vissza tudott térni a front közelébe, és célra vezethető siklóbombákkal pusztítani az ukrán állásokat, miközben (tavaly ősz óta) mind az élő erő, mind a haditechnika terén az oroszok jelentős fölényben vannak. Ezzel párhuzamosan Ukrajnában sokáig halogatták az új mozgósítási törvény elfogadását, és bár egy hónapja ezt meglépték – 27-ről 25 évre csökkentve a behívhatóak korhatárát, amitől a hadsereg létszámának mintegy 300 ezer fős bővítését várják –, de a csomagból kivették a már harcoló katonák leszerelésére vonatkozó részt, ami súlyosan demoralizáló hatású, hiszen az elöregedett (átlag 43 éves) állományban sokan vannak, akik már több mint két éve a fronton vannak.

Jójárt Krisztián azt gondolja, hogy bár a mozgósítás hamarosan megkezdődhet, leghamarabb a nyár közepére-végére lesz a fronton is érezhető hatása, hiszen ezeket az embereket még ki is kell képezni, fel kell készíteni, s ha megindul is a személyi állomány feltöltése, az sem fogja azt eredményezni, hogy Ukrajna átveheti a kezdeményezést. „Várhatóan arra lesz elég, hogy tartalékot lehessen képezni, és tehermentesíteni a most harcoló erőket.”

A harmadik fő probléma, hogy a (lassú, de folyamatos orosz előrenyomulással szemben) védekezésbe kényszerült ukrán haderő a megfelelő saját kapacitások hiányában viszonylag későn kezdett bele az új erődítések létrehozásába. Az áprilisban végre elfogadott amerikai támogatási csomag pedig nem kezeli sem a létszámhiány, sem az erődítések problémáját.

A másik, bahmuti irányból a fontos magaslati ponton lévő Csasziv Jar külvárosát ostromolják már. A minimális cél feltehetően az, hogy Donyeck megye még ukrán ellenőrzés alatt álló részeit el tudják foglalni. Az orosz hadműveleti elképzelés pedig az lehet, hogy a Bahmuttól nyugatra és délre védekező ukrán erőket megpróbálják körbezárni. Illetve (a mintegy 40 kilométerrel délebbre fekvő) Avgyijivkától észak és nyugat felé haladva próbálnak egy másik bekerítést létrehozni, és kijutni fontos közlekedési útvonalakra, elvágni az ukrán erőket. Bahmut felől a következő cél Csasziv Jar után Konsztantyinivka bevétele, Avgyijivka felől pedig a Pokrovszk–Konsztantyinivka országút feletti ellenőrzés megszerzése, majd pedig az ukránok által jól erődített Szlavjanszk és Kramatorszk elfoglalása lenne a végső cél.

A donbászi fronton kívül észak felől érzékelhető egy új fenyegetés is. A határ orosz oldalán, a kurszki, belgorodi és brjanszki területeken néhány hete valóban létrehoztak egy úgynevezett „északi” hadműveleti csoportosítást, ami arra utal hogy Ukrajna Szumi és Harkivi területe ellen készülhetnek támadást indítani. E hadcsoport létrehozásának célja ugyanakkor Jójárt Krisztián szerint nem egyértelmű. Védelmi célt is szolgálhat, miután a Kijevvel szövetséges orosz önkéntes alakulatok többször is betörtek dél felől az orosz belgorodi régió területére. A régió kormányzója pedig emiatt azt szorgalmazta, hogy az orosz erők hozzanak létre egy elválasztó övezetet Ukrajna területén belül. Elképzelhető az is, hogy az oroszok új északi csoportosításának a feladata az lesz, hogy itt kössön le jelentős ukrán erőket. Ukrán aggodalmak szerint az ország második legnagyobb városa, Harkiv lehet Moszkva következő célpontja, bár Jójárt Krisztián szerint nem látni, hogy az orosz hadsereg elegendő erőforrásokkal rendelkezne a 1,5 milliós nagyváros elfoglalásához. Ezzel együtt Harkivot folyamatosan légicsapások érik, fokozva a lakosságra nehezedő lélektani nyomást. Ami az ukrán erőművek március óta zajló szisztematikus rombolását illeti, erről azt gondolja, hogy – eltérően a 2022-23 telén folytatott bombázásoktól – mostani légicsapásokkal elsősorban a hadiipari infrastruktúra aláásása lehet az oroszok célja.

A növekvő orosz katonai nyomással szemben azért az ukrán hadsereg is fel tud mutatni sikereket.

– mondja, bár hozzáteszi, hogy ez a veszély még nem hárult el. Mindazonáltal úgy véli, hiába sikerült az oroszoknak áttörni a donbászi védelmi vonalakon, nem sikerült ezt a jelentős sikert hadműveleti mélységben kifejleszteni. A másik fontos eredmény pedig az, hogy az ukrán nagy távolságú csapásmérések sikeresek voltak. Ezekkel egyrészt jelentősen sikerült leszűkíteni az orosz Fekete-tengeri flotta tevékenységét, másrészt pedig orosz területeken belül, jelentős mélységben zajlanak kifejezetten eredményes ukrán csapásmérések. A rosztovi területen, de a Krímben is több orosz helikopter- és repülőgépbázist sikerült eltalálniuk. Az orosz olajfinomítói kapacitás is jelentős károkat szenvedett el, „még ha megkérdőjelezhető is, hogy ez mennyiben korlátozza Oroszország képeségét a háború folytatására”. A harmadik siker pedig az, hogy az ukrán légvédelem rajtaütésszerű műveletekben érzékeny veszteségeket tudott okozni az orosz légierőnek.

Az orosz előrenyomulás megfékezéséhez a legfontosabb az lenne, hogy a szövetségesek újabb légvédelmi rendszereket, illetve a már meglévőkhöz való elfogó rakétákat szállítsanak. A Patriot-rendszerek vonatkozásában erre születtek fontos spanyol és német felajánlások. A már elfogadott amerikai csomagon belül az új „elnöki lehívási keretből” egy egymilliárd dolláros szállítást elindítottak, benne például olyan, vadászrepülőkről indítható, levegő-levegő rakétákkal, amelyeket az ukránok sikerrel integráltak a földi telepítésű, még szovjet gyártmányú légvédelmi rendszerekhez. A másik ilyen kulcselem, az a tüzérségi lőszer, ebből is van a már elindított csomagban, nem tudjuk, hány darab. Illetve az európai szövetségesek is ajánlottak fel újabb lőszereket és fegyvereket az elmúlt hetekben.

Az új amerikai támogatási csomag az NKE kutatója szerint „nagyjából a következő egy évben tudja az ukránokat felszínen tartani”. Hogy mi lesz azután, és mi várható egy esetleges újabb Trump adminisztrációtól, azt nem tudjuk. „Az ukránoknak ezért nyilván nagyon okosan kell felhasználniuk ezt a mostani segélycsomagot.” Jójárt Krisztián szerint nem szabad elfelejteni, hogy orosz oldalon megvan a politikai akarat (a háború folytatására), még ha ott sem végtelenek a készletek, de Oroszország – szemben Ukrajnával – jelenleg nincs közvetlenül kiszolgáltatva külső szereplőknek. Az amerikai segélycsomag „rövid távon nem fogja megváltoztatni az erőviszonyokat, tehát továbbra is megmarad az orosz fölény – például a tüzérségi erőviszonyokban –, de képes lehet azt csökkenteni. Ami ettől a csomagtól várható, az az, hogy Ukrajna időt nyerhet, és csökkenti annak esélyét, hogy egy drámai összeomlás következzen be az ukrán védelemben a már említett strukturális okok miatt.”