Magyar Honvédség;katonák;Csád;kommunisták;Hősök napja;Szalay-Bobrovniczky Kristóf;

Szalay-Bobrovniczky Kristóf megfogadta, hogy a magyarok többé nem mennek idegen érdekekért háborúba

A honvédelmi miniszter a hősök napján a Fiumei úti temetőben beszélt a közelgő harmadik világháborúról és a kommunistákról. Csádról nem esett szó, ahol egyelőre nincs háború, de 200 magyar katonát küldenének oda.

A hősök adósai vagyunk, de ezt az adósságot nem elsősorban emlékművekkel kell megfizetnünk, hanem azzal, hogy megvédjük mindazt, amiért az életüket adták: a szabad és a sorsáról maga döntő Magyarországot – hangoztatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vasárnap a hősök napi megemlékezésen a Fiumei úti sírkert 52-es hősi parcellájánál. Többes számban beszélve leszögezte: tartozunk minden magyarnak azzal, hogy nem visszük értelmetlen, elkerülhető, mások érdekeiért vívott háborúkba őket.

A tárcavezető önmagunk megvédésére is buzdított, s példának állította elénk a két háború közti Magyarországot, amelynek egyik legerősebb összetartó ereje volt „az emlékezés köteléke”. Mint fogalmazott, a kommunista diktatúra leértékelte az első világháborút és a hazáért meghozott áldozatokat, a rendszerváltoztatás egyik fontos szimbóluma volt az emlékművek megújulása, amelyekre rákerülhettek a második világháború hősei és áldozatai is.

„A hősök adósai vagyunk, nélkülük ma nem lennénk itt, és akinek van múltja, annak mindenekelőtt jelene van; tudják, kik ők, honnan jöttek, és van fogalmuk arról, mit kell tenniük a világban.

Akiket nem érdekel a múlt, akik végképp eltörlik a múltat és a soha meg nem érkező szebb jövőbe költöznek, miközben pokollá teszik a jelent, nem értik, mert nem akarják megérteni azt, hogy összetartozunk. 

Ennek ellenére ez az ország ad otthont nekik is, mert van. Van, mert voltak, akik hajlandók voltak küzdeni érte ezer és egyszáz éven keresztül.”

– Innen, a hazáért meghalt hősök sírja mellől üzenjük nekik: mi, magyarok nem akarunk háborút, mi békét akarunk, nem halott hősöket, hanem élő férfiakat, férjeket és családapákat akarunk. Magyarországról csak Magyarországon lehet meghozni a döntéseket, háború és béke kérdésében csak mi, magyarok dönthetünk – fogalmazott a miniszter utalva Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.

– Fogadjuk meg újra: a magyarok többé nem fognak idegen érdekekért háborúba menni – buzdított Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Az idegen érdekekért a közép-afrikai Csádba – egyelőre nem háborúba, de veszélyes területre – küldendő 200 magyar katonáról ugyan nem esett szó, viszont elhangzott a kormánypárti körökben szinte elvárt figyelmeztetés: „Egyre súlyosabb, eddig sosem látott fenyegetésekkel nézünk szembe: belátható közelségbe került a harmadik világháború is”