Giorgia Meloni kimondta, hogy nem fog összeborulni a szélsőjobb az EP-választás után

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök határozottan elutasította, hogy az európai parlamenti választást követően egységesüljön a két szélsőjobboldali EP-frakció, az általa vezetett Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID). Az ügy előzménye: azután, hogy múlt héten az EP legszélsőségesebbnek tartott frakciója, az ID úgy döntött, kizárja soraiból a számos botrányba keveredett Alternatíva Németországért (AfD) párt képviselőit, több lap felvetette, hogy ez a fejlemény lehetőséget adhat a szintén e frakcióban helyet foglaló, Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés számára, közeledjen a Meloni-féle  formációjához, s akár beolvadjon az ECR-be az Identitás és Demokrácia más pártjaival együtt. (Erre egyébként hétvégén Le Pen maga is utalt.) Orbán Viktor kormányfő különösen érdekelt lenne egy egységes szélsőjobb frakció létrejöttében, amelyhez a Fidesz is csatlakozhatna az EP választást követően, ráadásul ez a frakció vélhetően a második legerősebb lenne az Európai Néppárté után.

Az egységesítést szorgalmazók álmai azonban hamar szertefoszlottak Meloni egyértelmű „nem”-je után. Mint az olasz miniszerelnök egy az észak-olaszországi Trentóban megtartott mezőgazdasági fórumon fogalmazott, „semmilyen formában sincs kilátásban a konzervatív pártok közötti unió". Ez azonban nem jelenti azt, hogy a képviselőcsoportok nem tudnak együttműködni bizonyos témakörökben, „ahogy ez a múltban is történt” – tette hozzá. A két frakció "közös pontjai” között említette, például az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, a környezeti változások "kevésbé ideológiai megközelítését" és az "európai kulturális identitás védelmét".

Meloni elutasítása nem meglepetés, függetlenül attól, hogy egy nemrégiben adott televíziós interjújában úgy fogalmazott, egyesíteni akarja az európai jobboldali pártokat, és "ellenzékbe akarja küldeni a baloldalt". Éppen az lett volna váratlan, ha az AfD kizárása után mégis hajlandó lett volna az ID frakciójának beolvasztására. Az olasz miniszterelnök befolyása csökkenne a populista oldalon, ha maga mellé engedné Marine Le Pent. Már csak azért is, mert a következő EP-be a franca Nemzeti Tömörülés biztosan több képviselőt küldhet majd a Meloni által vezetett Olasz Testvéreknél. Ha az olasz kormányfő az ID-nek azokat a pártjait is „beengedné”, amelyek kritikusak Ukrajna támogatását illetően, azzal minden esélyt elvesztene arra, hogy a következő EP-ben bármilyen szerepet játsszon. Ursula von der Leyen ugyanis többször is deklarálta, hogy miközben az ECR frakciójával hajlandó lenne együttműködni, amennyiben az Európai Bizottság elnöke marad, azokkal a pártokkal nem, amelyek nemet mondanak Ukrajna megsegítésére. S ezek a pártok az ID keretein belül működnek. Amikor tehát Meloni az „európai jobboldali pártok egyesítéséről” beszélt, akkor az ECR és az Európai Néppárt (EPP) szövetségére gondolt.

Az olasz kormányfő és a Nemzeti Tömörülés elnökének személyes kapcsolata sem a legjobb. Le Pen egy nemrégiben, Olaszországon tartott szélsőjobb rendezvényen videoüzenetében élesen bírálta a nemzetközi színtéren mérsékelt külpolitikát folytató Melonit.

A június 9-i európai parlamenti választásokra készülő szélsőjobb pártok vezetik a közvélemény-kutatásokat Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában is. Németországban az AfD nagyjából egy szinten áll a Zöldekkel.