– Az Orbán Viktor és Tisza István közti párhuzam hangsúlyozása, az erős „konzervatív” vezető kultusza elsősorban a jobboldali értelmiségnek azokat a tagjait igyekszik megszólítani, akiknek saját maguk előtt is igazolniuk kell, hogy az egyetlen erő, amelyre szavazhatnak, csak a Fidesz, noha látják, nem mennek jól a dolgok – jelentette ki a Népszavának adott interjújában Csunderlik Péter történész.
A Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa, az IAS CEU ösztöndíjas kutatója szerint a magyar politikai elittől sosem volt idegen az a szerencsejátékos felfogás, amikor valaki úgy akarja visszanyerni az eljátszott pénzét, hogy még több tétet pakol, holott kiszállhatna egy minimálisan vesztes helyzetből. A magyar miniszterelnökön különösen jól látni ezt a játékfüggőséget. Egyre emeli a tétet, újabb és újabb, nagyobb és nagyobb, neki kedvező fordulatban reménykedik a világpolitikában, miközben utoljára 2016-ban fogadott jól, amikor Donald Trump nem várt győzelmére tett.
Csunderlik Péter szerint a történelemben elképesztő legitimációs potenciál van, amit különösen akkor használ a politika, amikor az emberek egzisztenciális helyzete bizonytalanná válik. Másrészt minél kevésbé demokratikus egy rendszer. Minél kevésbé alapul tiszta választáson egy hatalom legitimációja, a vezetők annál inkább hivatkoznak a történelemre. Ilyenkor felmutatják saját maguk vélt történelmi előképeit, és azt állítják, uralmuk szükségszerűen következik a történelemből – fűzte hozzá a kutató. Ugyanakkor árulkodó egyes pártok szándékairól, hogy vezetőik mely történelmi figurákhoz nyúlnak vissza: a megosztásban érdekelt erők megosztó személyek kultuszát építik – Horthy Miklósét, vagy éppen Tisza Istvánét.
A történész kifejtette, utóbbi kezdetben ki akart maradni az I. világháborúból, csak az általa legyőzhetetlennek tartott Németország támogatása győzte meg, hogy magyar miniszterelnökként beadja a derekát Bécsnek – bár a Szerbiának 1914. július 23-án megküldött ultimátum még csupán regionális leszámolást célzott. Megfogalmazása direkt olyan volt, hogy ne lehessen elfogadni. Ebben Szerbiát arra kötelezték volna, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia rendőrsége Belgrádban is nyomozhasson. Ezt pedig egyetlen szuverén ország sem fogadná el. Úgyhogy a magyarországi kínai rendőri jelenlét enyhén szólva felvet szuverenitási aggályokat – vont párhuzamot Csunderlik Péter.