- Már a folyamat elején blokkolná a kormánypárti többség a Sulyok Tamás elleni megfosztási eljárásról szóló ellenzéki kezdeményezést

Az Országgyűlés a Sulyok Tamás köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló eljárást nem indítja meg – a hvg.hu szerint ezt az egymondatos határozati javaslatot hozta hétfő délelőtti ülésén az Országgyűlés igazságügyi bizottsága. És ezt terjesztik a parlament plenáris ülése elé, ahol hétfő este 17 órától titkos szavazással erősítheti meg a kormánypárti kétharmad a döntést. Ennek értelmében tehát a Fidesz–KDNP-s többség már a folyamat elején blokkolná az ellenzéki kezdeményezést, amellyel leválthatnák posztjáról az államfőt, így el sem jut majd a kérdés az érdemi döntés meghozatalára jogosult Alkotmánybírósághoz.

A megfosztási eljárást a Demokratikus Koalíció (DK) kezdeményezte Sulyok Tamás ellen, aki az ellenzéki párt olvasatában azért vált méltatlanná, mert szerinte még évtizedekkel ezelőtt, ügyvédként „földmutyihoz” asszisztált. Dobrev Klára, a DK EP-képviselője ezt azzal indokolta, Sulyok „a csongrádi földmaffia tagja volt”, mivel szerinte a 2000-es évek elején ügyvédként ellenjegyzett olyan szerződéseket, amelyek révén strómanokon keresztül külföldi tulajdonba kerülhetett volna több mint száz hektár termőföld. Az államfő hivatala is reagált a vádakra, és azt írta, Sulyok ügyvédi tevékenysége során a hatályos jogszabályoknak és ügyvédi esküjének megfelelően járt el.

Megfosztási eljárást az Alaptörvény szerint két esetben lehet kezdeményezni: ha a köztársasági elnök „az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértette”. Az ellenzéki képviselők indítványa alapján Sulyok ott sérthette meg az Alaptörvényt, hogy az kimondja: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld (…) a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” Az indítvány emellett felveti a gyanúját annak is, hogy Sulyok megsérthette az akkor hatályos, 1994-es földtörvényt, és talán még az Alkotmánybíróságról szóló 2011-es törvény összeférhetetlenségi szabályait is. Ezek már elévülhettek, bár ezt az ügyészség még vizsgálja, viszont büntetőeljárás úgysem indítható hivatali idejében államfő ellen.

A hvg.hu azt írja, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága által készített határozati javaslat indoklásában az áll,

• az üggyel összefüggésben Dobrev Klára feljelentést is tett az ügyészségen, de a Központi Nyomozó Főügyészség 2024. június 6. napján kelt határozatával elutasította azt,

• „a kezdeményezésben szereplő cselekmények nem állnak összefüggésben Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnöki tevékenységével, ezért a szándékos törvénysértésekre hivatkozás tekintetében a kezdeményezés szabályszerűsége és megalapozottsága eleve kizárt”,

• megállapításokat is tettek, miért nem felel meg a bizottság szerint „formai okokból” az ellenzéki indítvány,

•  „a kezdeményezésben előadottak alapján sem törvénysértésre, sem bűncselekmény elkövetésére következtetni nem lehet”,

• „az a következtetés sem vonható le, hogy a hivatkozott jogügyletek célja a jogszabályi rendelkezések szándékos kijátszása volt”,

• illetve „az ellenzéki országgyűlési képviselők kezdeményezése nyilvánvalóan alaptalan, visszaélésszerű, egyszersmind az Alaptörvényben szereplő megfosztási eljárás jogintézményéhez méltatlan”.

Az igazságügyi bizottság tehát ezt a határozati javaslatot nyújtja be az Országgyűlésnek, amelynek hétfői plenáris ülésén ismertetik, hogy a vizsgálatuk alapján megindulhat-e az eljárás vagy sem, és az államfő maga is hozzászólhat 5 percben. Ezután az Országgyűlés a határozati javaslatról vita nélkül dönt, titkos szavazással – ez is egy pont, ahol ismét elbukhat az ellenzéki javaslat, hiszen a megfosztási eljárás megindításához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.