A választások után fellélegző kormány több nehezen belátható következményű intézkedést is csomagolt a hétfőn benyújtott, rendkívüli gyorsasággal tárgyalandó terjedelmes saláta törvénybe. Mindössze néhány órájuk volt hétfőn a képviselőknek, hogy módosító javaslatokat nyújtsanak be, mert már aznap estére összehívták a Törvényalkotási Bizottságot. A keddi ülésnapon lezajlik az általános és részletes vita, valamint a zárószavazás is.
Az indoklásokkal együtt csaknem százoldalas javaslatban szabályozni fogják egyebek mellett a kórházban hagyott újszülöttek örökbeadását, a vendégmunkások foglalkoztatását, a katasztrófavédelmet, az iskolai mobilhasználatot és egyes egészségügyi ellátásokat. Így például tartalmazza azt is, hogy ha a CT- és MR-szolgáltatók nem kívánják vagy nem tudják működtetni a szolgáltatást, úgy az eszközeiket „ellátási érdekből” át kell adniuk az államnak.
Tavaly nyáron a készülő költségvetési törvényben még úgy tervezték, hogy novembertől csak az állam végezhet közfinanszírozott képalkotó, CT- és MR-vizsgálatokat. Így azoknak a magánszolgáltatóknak, amelyek ezen a területen még részt vesznek a közellátásban, november végéig megszűnt volna a finanszírozási szerződésük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK). Jelenleg a CT- és MR-vizsgálatok egyharmadát végzik magáncégek. Közben kiderült, hogy nincs közpénz az ehhez szükséges állami eszközök megvásárlására. Most viszont, ha elfogadják kedden a jogszabályt, könnyen teremthető a finanszírozással olyan helyzet, hogy a szolgáltató ne akarja, ne tudja működtetni a saját gépeit.
Ez a jogszabály pedig megteremtheti a lehetőséget, hogy a megszorongatott szolgáltatók felajánlják eszközeiket az államnak.
Főként a daganatos betegek széles körét érintheti kellemetlenül, hogy a méltányossági gyógyszerkérelmek elbírálását a NEAK helyett egy új közalapítványra bíznák. Ez a szervezet jogosult lenne az egyszázalékos felajánlásokat is gyűjteni. Egyedi méltányossággal a betegek a társadalombiztosítási támogatást még nem kapott új gyógyszerekhez juthatnak hozzá. (Becslések szerint a daganatos betegek 10 százaléka ezen az úton jut terápiához.) Eddig évente több mint húszezer kérelemről döntött az egészségbiztosító és körülbelül 30 milliárd forintot költött a készítményekre.
A törvényjavaslatból hiányoznak az új eljárás részletei, de fölhatalmazza a kormányzatot, hogy azokat meghatározza. Lapunknak szakértők azt mondták, hogy ez a változás nem túl kedvező a betegeknek, még nem tudni, hogy az egyedi méltányossággal elérhető gyógyszerek mekkora köre kerül át az alapítványhoz. Volt aki úgy tudta, hogy a már megkezdett terápiákkal kapcsolatos döntések maradnak a NEAK-nál és csak az újak esetében kellene az alapítványhoz fordulni. A betegek szempontjából egyelőre óriási kockázat,
hogy milyen irányba változnak az egyedi méltányosság szabályai, jelentősen sérülhet a hozzáférés.
Jelenleg ugyanis Magyarországon az új gyógyszerekhez való hozzáférést az egyedi méltányosság biztosítja, mivel a befogadási folyamat reménytelenül lassú.
A most benyújtott salátatörvénnyel fölhatalmazzák a vármegyei kórházakat arra,
hogy a területükön szabadon rendelkezzenek a városi kórházak kapacitásaival, átszervezhetnek, de akár meg is szüntethetnek ellátásokat, ami során a dolgozók munkáltatói joga is hozzájuk kerül.
Az ellátórendszer irányítóit arra is fölhatalmazzák, hogy blokkoló órákat, kamerákat telepíthessenek szabadon az intézményekbe. E törvény ad teret annak is, hogy az Országos Mentőszolgálat átvegye a kerületi önkormányzatoktól a fővárosi alapellátási ügyelet megszervezését.
Egyre nehezebb kivárni az állami ellátást, ma már tízből nyolc magyar kénytelen magánorvoshoz menni Hetek óta tudta az Orbán-kormány, hogy szinte teljesen leállt a gyermeksebészet Szegeden, mégis csak hétfőn született átmeneti megoldás