A kormánynak idén elég lesz november közepéig beterjeszteni a költségvetés tervezetét – így módosította a kormánytöbbség az államháztartási törvény előírását egy salátatörvény elfogadása során kedden. A jogszabály szerint október 15-ig kellene a javaslatot előterjeszteni, de az Orbán-kormány idén meg akarják várni ezzel a november 5-én esedékes amerikai elnökválasztást. A nyakatekert indoklás szerint ha „békepárti” Donald Trump győzne, akkor egy teljes más költségvetést lehetne készíteni. Az egy hónapos késés miatt gyakorlatilag megfeleződik a költségvetési vitára fordítható idő, amivel a parlament minimális ellenőrzőszerepe is csökken. A jövő évi költségvetés részleteiről még semmit sem lehet tudni.
A gazdasági folyamatok behatárolják a kormány költségvetési lehetőségeit még 2025-ben is, ennek oka a magas államadósság és magas kamatkiadások. A magyar államadósság magas szinten van a régióban, tavaly a GDP 73,5 százalékára rúgott, egy év alatt mindössze 0,6 százalékponttal csökkent a mutató – ezt már Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke mondta a Magyar Közgazdasági Társaság online konferenciáján. A szakértő úgy látja, hogy az államadósság idén mindössze a GDP 73,2 százalékára csökkenhet, s utalt arra is, hogy szakértők szerint a kormány a 2010-2020 közötti időszakot jobban felhasználhatta volna az államadósság csökkentésére. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a KT nem foglal állást költségvetési elosztási kérdésekben, de emlékeztetett arra, hogy a Budapest Airport Zrt. 80 százalékának mintegy ezer milliárd forintos megvásárlása egy döntési helyzet volt, miután az növeli az idei költségvetési hiányt és az államadósságot. Általánosságban elmondható, hogy ha van a kormánynak költségvetési mozgástere, akkor érdemes a felmerülő plusz forrásokat elsősorban az államadósság csökkentésre fordítani – fogalmazott Horváth Gábor.
Újra az államé Ferihegy, az Orbán-kormány „történelmi tranzakciójának” több évtizedes megtérülését egy 500 milliárdos hitel is árnyaljaA relatíve magas államadósságnál is nagyobb gond az azt terhelő kamatkiadások finanszírozása: 2023-ban a magyar állam GDP 4,7 százalékát fizette ki ilyen címen, s ez a legmagasabb GDP-arányos adat az egész EU-ban. A KT elnöke szerint ez az összeg idén még nőhet is – reményei szerint azért a GDP 5 százaléka alatt marad –, és csak jövő évtől csökkenhetnek ezek a kiadások. 2000 és 2020 között az költségvetési kamatkiadások évente 1000-1500 milliárd forintra rúgtak, ez mostanra már 3000 milliárd forintra emelkedett a magas kamatkörnyezet miatt. Ez az összeg az éves egészségügyi kiadásoknak felel meg. Ebben a helyzetben egyetlen kedvező momentum van, hogy ha majd csökkenek a kamatok és a kamatkiadások, akkor jelentős, akár évi ezer milliárdos forrás is felszabadulhat. Ha ezeket a szabad forrásokat a kormány az oktatásra vagy az egészségügyre fordítaná, az ezeken a területeken minőségi változást hozhat – mondta Horváth Gábor.
Leminősítés előtt?
Májusban 49 milliárd forintos többlet keletkezett az államháztartásban, így az öthavi hiány „már csak” 2560 milliárd forint, ami a költségvetési törvényben engedélyezett éves hiány 102 százaléka, illetve a törvénytelenül megemelt közel 4000 milliárdos cél 64 százaléka. Utoljára 2016-ban volt májusban nyereség a büdzsében, és ebből a szempontból kellemes meglepetés a múlt havi adat, de hogy szufficit milyen szerkezetben jött össze, arról nem szól a Pénzügyminisztérium (PM) rövid közleménye. A részletes adatokra még bő egy hetet kell várni. A jó hír ellenére még korai arról beszélni, hogy fordulat állt volna be a költségvetési folyamatokban, de talán valóban beindult az állam pénzügyeinek normalizálódása.
Az elemzők megosztottak, hogy a kabinet hogyan akarja elérni a megemelt 4000 milliárd forintos hiánycélját, a GDP 4,5 százalékát. Abban jelenleg még senki sem hisz, hogy ez a hiánycél reálisan elérhető, ehhez gyorsabb növekedésre lenne szükség
a gazdaságban, amelynek jelei még nem látszanak, vagy a kiadási oldalon kellene még tovább faragni. Ez utóbbit a kormány el akarja kerülni, hisz a további kiadáscsökkentéssel épp a kilábalást veszélyeztetné. Az elemzők a GDP 5 százaléka körüli hiánnyal számolnak, ami ha teljesül, nem esik túl messze a megemelt kormányzati céltól, és nem is lóg ki nagyon a várható az európai hiányokból. Nagy kérdés, hogy mekkora terhet rak a büdzsére a múlt héten bejelentett a reptérvásárlás.
Azon elemzők, akik viszont még a kiigazításra várnak, arra számítanak, hogy azokat a következő hetekben bejelentik, pontosabban az további költségvetési intézkedéseket a június 9-i választások utánra várják. Ha a kormány gyorsan lépni akart (volna), akkor a bejelentést – már ha lesz ilyen – érdemes lenne ezen a héten meglépni, ugyanis a Fitch Ratings péntek éjszaka közli Magyarország új hitelminősítését. A magyar államadósság a Fitch-nél BBB osztályzatú negatív – leminősítést valószínűsítő – kilátással. A BBB két kategóriával van a bóvli felett, a Moody’s-nál hasonló a besorolásunk stabil kilátással, míg a Standard&Poor’s a bóvli felett egy fokozattal tartja magyar adósságot. A Fitch előtt most két lehetőség áll, vagy leminősíti az adósságot „BBB mínuszra”, mint a S&P, vagy megtartja a jelenlegi BBB minősítést. Bár egyik lépés sem zárható ki teljesen, ha eddig nem történt meg a leminősítés, most amikor megindult az államháztartás és a gazdaság konszolidációja, ennek már kisebb a valószínűsége. Viszont a Fitch korábban 4,2 százalékos hiányt vár idénre a magyar kormánytól, amelyet már biztosan nem lehet tartani, ráadásul már a korábbi felülvizsgálat során is kritikusan nyilatkoztak magyar költségvetésről, így a leminősítést sem lehet kizárni.
