kétharmad;Országos Roma Önkormányzat;csalás;2024;Lakatos Oszkár;nemzetiségi választás;Sztojka Attila;CiKöSz;

Kétharmados többséget szereztek a fideszes romák, az ORÖ elnökhelyettese csalások sorozatáról beszél

A kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) fölényesen megnyerte az országos nemzetiségi választást. 

Az országos roma nemzetiségi választásra csupán két szervezetnek sikerült listát állítania, a Farkas Flórián-féle Lungo Drom el sem indult. Ahogyan az várható volt, tarolt a hatalom támogatását élvező Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz), amelynek Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, fideszes parlamenti képviselő a vezetője.

A nemzetiségi választásokon azok a választópolgárok vehetnek részt, akik az adott kisebbséghez tartozóként regisztrálták magukat a nemzetiségi névjegyzékben. Kedden este, cikkünk írásakor a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapja szerint az országos roma választás adatainak feldolgozottsága csaknem teljes, 98 százalékos volt. A több mint 96 ezer érvényes szavazatból a CiKöSz 71 ezer 700-at kapott (74,5 százalék), a másik induló, a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) borsodi szervezete 24 ezer 500-at (25,5 százalék).

A kormánypárti CiKöSz ennek megfelelően 35 mandátumot szerzett a 47 fős Országos Roma Önkormányzatban (ORÖ), ami elsöprő, kétharmadot is jóval meghaladó – sőt, majdnem háromnegyedes – többséget jelent az RPM 12 képviselői helyével szemben.

Feltűnően sok, 24 ezer volt az érvénytelen szavazat. A feldolgozott mintegy 120 ezer szavazatból a voksok ötöde, 20 százaléka érvénytelennek bizonyult. Korábban írtunk arról, hogy a listaállításhoz szükséges ajánlások gyűjtésekor is sok volt a probléma: az NVI az aláírások mintegy harmadát elutasította. Ezzel magyarázható, hogy csupán két szervezet tudott elindulni az országos választáson.

Maga a szavazás sem ment zökkenők nélkül: az ORÖ-képviselő Balogh Miklós videófelvételt készített arról, hogy az egyik hajdúböszörményi körzetben a névjegyzékben szereplő romák egész egyszerűen nem kaptak olyan szavazólapot, amelyen a helyi roma nemzetiségi önkormányzat összetételéről dönthettek volna.

Lakatos Oszkár, az ORÖ általános elnökhelyettese lapunknak nyilatkozva kijelentette, a roma választási folyamat „csalások sorozata” volt. Gondok főleg a listaállításkor adódtak. Ahhoz, hogy egy szervezet elindulhasson az országos választáson, megközelítőleg 4 ezer ajánlást kellett összegyűjteni. A szervezetek azonban nem voltak tisztában azzal, hogy nem kizárólag azoknak kell szerepelniük a nemzetiségi névjegyzékben, akik ajánlóként aláírják az ívet, hanem azoknak is, akik a támogató aláírásokat gyűjtik.

Nem tudok arról, hogy lenne ilyen jogszabályi előírás, ha van, akkor arról minket nem tájékoztattak 

– tiltakozott az eljárás ellen az ORÖ elnökhelyettese, aki jórészt ennek tulajdonítja, hogy rengeteg volt az érvénytelen ajánlás. Az íveket ugyanis az aláírásokat gyűjtő személynek is szignóznia kellett: ha viszont az illető nem szerepelt a névjegyzékben, Lakatos Oszkár közlése szerint az összes általa gyűjtött aláírás ment a kukába. Ezért aztán olyan szervezetek estek el az országos választáson való indulás lehetőségétől, amelyeknek a támogatottságuk alapján helyük lenne az ORÖ-ben.

A választáson indulni akaró jelölő szervezetek kikérhetik a nemzetiségi névjegyzékben lévő választók adatait, így tudják ellenőrizni, hogy kik jogosultak ajánlást tenni. Lakatos Oszkár azt állítja, nem naprakész névjegyzéket kaptak. Voltak, akik elavult adatokkal szerepeltek benne, mások – közöttük képviselőjelöltként induló roma politikusok – annak ellenére nem szerepeltek a regisztráltak között, hogy bejelentkeztek a névjegyzékbe.

A jelenlegi összetételű országos testület mandátuma elvileg őszig szól, az átadás-átvétel majd akkor történik meg. A Lakatos Oszkár által törvénysértőnek tartott költségvetési elvonások miatt teljes a csőd. Az ORÖ csaknem kétmilliárd forintos tartozást halmozott fel, a Dohány utcai székház zárva, a hivatalban már egyetlen munkatárs sincs. – Nem működünk, hanem vagyunk” – fogalmazott az elnökhelyettes, aki a kialakult helyzetért Sztojka Attilát és a kormányzatot hibáztatja.

Az ORÖ képviselői tavaly május óta nem kapnak tiszteletdíjat. Lakatos Oszkár hozzátette: Sztojkáék részéről „vannak próbálkozások” arra, hogy a mostani képviselők adják vissza mandátumukat, ez a lépés azonban azzal járna, hogy formálisan is lemondanak a tiszteletdíjukról.