Olyan hegedűművészek játékáért, mint amilyen Yehudi Menuhin is volt, megéri a hosszú utazást vállalni. Az ungvári konzervatórium növendéke, Jakubovics Fjodor Jakovlevics – azaz Jakubovics Feri – is így tett sok fiatal hegedűssel együtt 1963-ban, amikor a lembergi operaházban játszott Menuhin. Már csak a délelőtti próbára volt állóhely, de még így is megérte az éjszakai vonatozás. Sokan megtapasztalhattuk: nincs az a fáradtság, ami el nem múlna egy pillanat alatt, ha egy film, egy színházi előadás, egy koncert valóban jó. (Ez a hatás persze fordított előjellel is működik.) Ám Menuhin játékát hallva Jakubovics Ferinek nemcsak ebben az élményben volt része: felismerte, lehet ugyan tehetséges és szorgalmas, játszhatja bravúrosan Henryk Wieniawski d-moll hegedűversenyét – ami keveseknek megy –, de olyan zseni sosem lesz, mint Menuhin.
Van, aki egy ilyen felismerés után meghasonlik, aztán feladja, más megkísérli a lehetetlent is, de végül csalódik. Az igazán intelligens ember viszont az ilyen helyzetből is ki tudja hozni a legjobbat. Ferka eldöntötte, hogy megkeresi a saját útját, hogy mi az, amiben ő különös tud lenni. Aztán jött a nyár, hazament Munkácsra, betévedt egy kerthelyiségbe, ahol a cigányprímás Galambosi Gyula játszott klezmerszámokat. A tanítványa lett. Galambosi már muzsikált korábban is Jakubovicsék házának ablaka alatt: amikor a vészkorszak után, 1946-ban megszületett Munkácson az első zsidó gyermek, Ferka. A hatvanas-hetvenes években aztán a Brezsnyev-doktrínának köszönhetően sok zsidó kivándorolt a Szovjetunióból. Ferka már a számos autentikus klezmer birtokában Budapestre jött, az Operettszínház próbajátékán abszolválta a Wieniawski-művet. Jávori Ferenc Fegyaként ismerjük azóta őt, aki elhozta Magyarországra a klezmert.
Lapunk főmunkatársa, Balogh Gyula gyakorlatilag minden estéjét színházban tölti, kritikáira, interjúira bizton ráhagyatkozhat az olvasó. 2017-ben szinte magától értetődő volt Jordán Tamással készült interjúkötete, A Jordán-sztori megjelenése. Fegya legalább annyira színházi ember, mint amennyire muzsikus: 2022 tavaszán ült le először beszélgetni Gyuszival. Az utolsó beszélgetést Gyula 2024 tavaszán rögzítette Fegya unokatestvérével – Marika 2023 októberében, a Hamász brutális terrortámadása után menekült Tel-Avivból Budapestre. A Fegya – A klezmer varázsa című könyv annyiban hasonlatos a Jordán-kötethez, hogy itt sem csupán két ember dialógusát élvezheti az olvasó: megszólalnak rokonok, barátok, pályatársak is a könyvben – köztük Rolla János is, aki már nincs köztünk. (A könyv írása közben hunyt el két további szereplője, Dunai Tamás és Tompos Kátya is.) A könyv közbevetéseivel, a QR-kódokkal előhívható koncertrészletekkel filmszerűbb élményt ad, az interjúk kereteiből kilépő beszélgetések születésének körülményeibe is bepillanthat az olvasó. Megkockáztatom, a kötet címe akár lehetne az is: A klezmer – Fegya varázsa.
Fegya: az együttélés beceneveFegyának nemcsak a művészete varázslatos, elegáns iróniája, történetmesélő tehetsége is. Életszemléletét, humorát szüleinek köszönheti, ami nem annyira magától értetődő: édesanyja túlélte Auschwitzot, édesapja a munkaszolgálatot, a Don-kanyart. Apja kétezer kilométert gyalogolt hazáig, Munkácsig, ám végül mégis majdnem kivégezték a szovjetek, mert magyar egyenruhában volt. De a szülők nem a borzalmat akarták elmesélni, „arra helyezték a hangsúlyt, hogy élünk. Ez volt a legfontosabb! Az én generációm ily módon tudta magát azon túltenni, hogy milyen tragédiát éltek meg a szülők. Nem mindegy, hogy az embernek naponta a halált adagolják, vagy az élet örömét” – meséli a könyvben Fegya.
A klezmer a szabadság és az életöröm zenéje – mondja Illényi Katica. Mindez Fegya sajátja is. A segítőkészsége, a tudása, a nyitottsága pedig a XXI. század Tevjéjévé teszi – fogalmaz Béres Attila rendező a könyvben. S ha már Tevje: nemcsak a Budapest Klezmer Bandről, hanem az olyan előadásokról is sok szó esik a könyvben, mint a Hegedűs a háztetőn, vagy a Menyasszonytánc. Fegyához számos olyan előadás is fűződik, melyek olyan felejthetetlenek, mint egy-egy Menuhin-koncert. Szóval Fegya mégiscsak eljutott oda – csak másképp, más úton.Tölgyesi Gábor
Infó: Balogh Gyula: Fegya – A klezmer varázsa. Rózsavölgyi Kiadó, 2024
