Európai Parlament;Magyar Péter;TISZA Párt;EP-választás 2024;

- Magyar Péter szavazást indított arról, hogy felvegye-e az európai parlamenti mandátumot

Bármi lesz is a döntés, tudomásul veszi azt – közölte a Tisza Párt alelnöke, hozzátéve, szeretné elkerülni, hogy az eredmény törést okozzon.

Hétfő reggel szavazást indított a Tisza Párt honlapján Magyar Péter azzal kapcsolatban, hogy legyen-e európai parlamenti képviselő a következő ciklusban. „Bármi is lesz a döntésetek, azt tudomásul veszem. Kérlek, ti is vegyétek tudomásul a többség döntését. Mindenképp szeretném elkerülni, hogy az eredmény törést okozzon a kivételes közösségünkben” – írta az erről szóló Facebook-bejegyzésében a Tisza Párt alelnöke.

Bejegyzésében felidézte, korábban azt nyilatkozta, nem szerepel a tervei között, hogy EP-képviselő legyen. Azóta azonban sokan (többek között a Tisza Párt közössége, befolyásos európai politikusok és a tanácsadói) próbálják meggyőzni az ellenkezőjéről.

„Ahogy az európai parlamenti lista kialakításánál, itt is számítunk a közösségünk kollektív bölcsességére” – írta, és felsorolta, milyen érvek szólnak a képviselőség mellett. Ezek Magyar Péter szerint a következők:

  • az Európai Néppárt részéről akkor számíthatnak komolyabb pozícióra – például egy, hazánk számára fontos szakbizottsági elnöki posztra –, ha azt a Tisza Párt arca pályázza meg. A jelöltek közül pedig egyedül ő rendelkezik politikusi, valamint európai parlamenti tapasztalattal és helyismerettel,

  • az Európai Néppárton belül könnyebb politikai eredményeket elérni, ha ő vezeti a néppárti TISZA delegációt. Nem utolsó sorban Hölvényi György, a Fidesz-KDNP EP-képviselője is ahhoz kötötte a néppárti frakcióból való kilépését, hogy ő belép a frakcióba,

  • európai parlamenti képviselőként felszólalhat a Magyar Országgyűlésben, így közvetlenül kérdezheti azokat, akik egyébként minden módon megpróbálnak kibújni a válaszadás alól. „Rendkívül ritka helyzet, hogy a legnagyobb ellenzéki pártnak (30 százalékos támogatottság mellett) nincs országgyűlési képviselete. Ezt részben kompenzálná a felszólalási lehetőség, különösen a kampányban. Így bizonyosan nem lehetne elhallgatni, eltagadni a Tisza Párt belpolitikai súlyát.”

  • komoly nemzetközi kapcsolatokat tudna kialakítani néppárti delegációvezetőként, valódi beleszólási lehetőségük lenne az uniós döntéshozatali folyamatokba (többek között az uniós források hazahozatala kapcsán),

  • az európai parlamenti munka adta lehetőségek nem akadályoznák a párt és a közösség építését és a felkészülést az országgyűlési választásokra, sőt,

  • az EP-képviselőség egy hónapban körülbelül 8 napi brüsszeli és strasbourgi kint tartózkodással megoldható (a gyermekei miatt egyébként sem költözne Brüsszelbe),

  • bármikor lemondhat az EP képviselőségről, ha a pártépítés, vagy az országgyűlési választásokra történő felkészülés rovására menne az uniós munka,

  • és teljesen bevett gyakorlat az Európai Unió országaiban, hogy EP-képviselőkből kerül ki a kormányváltó ellenzék vezetője.

A június 9-ei EP-választáson a Fidesz 2 048 211 szavazattal a voksok 44,82 százalékát szerezte meg. A Tisza 1 352 699 szavazattal 29,6 százalékot kapott, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség 367 162 vokssal 8,03 százalékot szerzett, a Mi Hazánk pedig 306 404 szavazattal ért el 6,71 százalékot. A mandátumot nem szerzők közül a Momentum 169 082 vokssal 3,7 százalékon végzett, a Kutyapárt pedig 163 960 szavazattal 3,59 százalékon. A többi párt – a Jobbik, az LMP, a 2RK, az MMN és a MEMO – 1 százaléknál alacsonyabb eredményt ért el.

Magyar Péter pénteken Budapesten találkozott Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével és frakcióvezetőjével. Közös sajtótájékoztatójukon Weber azt mondta, nyitva áll az ajtó a Tisza Párt előtt, de a döntés nem az ő kezében van, arról jövő kedden fog szavazni az EPP EP-frakciója. Nagyon örül a Tisza csatlakozási szándékának, s úgy látja, a múlt vasárnapi EP-választáson mandátumhoz jutó hét képviselőjük „jól felkészült” a munkára, a csatlakozásukat a néppárti EP-frakcióhoz pedig ideálisnak nevezte a jogállamiság magyarországi helyreállítására irányuló erőfeszítések szempontjából. „Reméljük, ez egy csodálatos európai barátság kezdete” – mondta Magyar Péter, meggyőződését fejezve ki, hogy az EP legnagyobb frakciója „a legjobb hely lesz a magyar állampolgárok érdekeinek képviseletére”. Már a jövő héten megkezdik a brüsszeli munkát, konstruktív együttműködésre törekszenek – ami, mint mondta, jelentősen különbözni fog a magyarokkal folytatott munka eddigi tapasztalataitól –, de időnként kritikusak lesznek, vannak érzékeny témák Magyarországon. Azt nem részletezte, milyen témákról van szó.

A magyar zeneművészet tíz kiemelkedő, harminc év alatti képviselője vehette át tizenhetedik alkalommal a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategória elismeréseit május 15-én. Az MVM a szakmai elismerésen túl idén már hárommillió forinttal támogatja az ifjú tehetségeket.