Magyarország továbbra is az uniós pénzekkel elkövetett csalások és szabálytalanságok élvonalában van, derül ki az Európai Unió Csalás elleni Hivatalának (OLAF) friss jelentéséből, amely a tavalyi évről készült. Az OLAF 2023-ban 11 vizsgálatot folytatott nálunk, amelyek közül öt zárult ajánlással.
Ezzel a teljesítménnyel a 27 tagállamból
a harmadik helyen állunk, holtversenyben Olaszországgal, és csak Románia (16), valamint Bulgária (14) előz meg bennünket.
A helyzet valamelyest javult 2022-höz képest, amikor még Magyarország volt sorrendben az első, messze megelőzve a második Olaszországot. A kedden közzétett beszámoló nem tér ki rá, hogy az uniós hivatal milyen ügyekben vizsgálódott nálunk, mekkorára becsülte a károkozás mértékét és hogy milyen ajánlásokat tett a hatóságoknak.
Az OLAF ajánlásainak többsége általában az uniós források visszafizetésére vonatkozik. Tavaly a 27 tagországban összesítve több mint egymilliárd euró megtérítését javasolta csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység miatt.
Itt az újabb OLAF-jelentés, megint Magyarországon bukkant a legtöbb szabálytalanságra az EU csalás elleni hivatalaHa az uniós hivatal bűncselekmény alapos gyanúját állapítja meg, felkéri a tagállami igazságügyi hatóságokat, hogy fontolják meg bírósági eljárás megindítását. Mint a kimutatásból kiviláglik, 2019-2023 között Magyarországon volt a legmagasabb a függőben lévő ügyeknek a száma, amelyekben az illetékesek még nem hoztak határozatot eljárás megindításáról.
Ez idő alatt 15 ügyben nem lépett az ügyészség, háromban pedig megszületett a döntése: egyet ejtett, kettőben vádat emelt.
A jelentés itt sem részletezi, hogy milyen esetekről van szó.
Mint az OLAF leszögezi, a tagállamok nem kötelesek követni az OLAF igazságügyi ajánlásait. A végrehajtás elmaradását indokolhatja, hogy az uniós és a nemzeti hatóságok eltérően értelmezik a közösségi jogot, illetve az, hogy az ügyészek nem tartják elegendőnek a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékokat.
“A Hivatal korlátozott vizsgálati hatásköre és gyakorlati korlátai miatt nem mindig lehet meggyőző bizonyítékot gyűjteni a bűncselekményekre vonatkozóan”
- olvasható a jelentésben, amely szerint ilyenkor a nemzeti hatóságokra marad a további vizsgálódás.
Az OLAF vizsgálja az uniós költségvetés bevételi forrását jelentő vámokkal és bevételekkel elkövetett szabálytalanságokat és azok pénzügyi hatását. Ezen a téren Magyarország továbbra is listavezető,
2019-2023 között az így beszedett pénz 16,51 százaléka tűnt el, vagyis hiányzott a közös büdzséből azért, mert egyes cégek a valóságosnál kisebb importot jelentettek.