Az Il Messaggero című olasz lap is megerősítette a Corriere della Sera keddi számában megjelent értesülést, amely szerint Giorgia Meloni miniszterelnök „nyersen” nemet mondott Orbán Viktor azon kérésére, amely szerint a Fidesz az olasz kormányfő által fémjelzett Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) EP-frakciójához csatlakozzon a következő Európai Parlamentben. A Fidesz képviselői 2021 óta a függetlenek között ültek, mivel a párt kilépett az Európai Néppártból (EPP), pontosabban tarthatatlanná vált a helyzete a mérsékelt konzervatívoknál, ahol akkor már tagságát is felfüggesztették.
Meloni a háttérben nagy játszmába kezdett. Az olasz miniszterelnöknek is volt szerepe abban, hogy hétfőn a várakozásokkal szemben nem született megállapodás az uniós pozíciók elosztásáról az uniós állam- és kormányfők informális brüsszeli találkozóján. Lapértesülések szerint nem is a jelöltek személyével volt gondja, Ursula von der Leyen bizottsági elnöki mandátumának öt évvel való meghosszabbításával, a szocialista portugál exkormányfő, António Costa európai tanácsi elnökké történő kinevezésével vagy azzal, hogy a liberális táborhoz tartozó Kaja Kallas észt kormányfő legyen az EU külügyi főképviselője. Az olasz miniszterelnök akkor veszítette el a türelmét, amikor Emmanuel Macron sürgette a jelenlévőket arra, állapodjanak meg a posztokról, mert 21 órakor már futball-Európa-bajnokség mérkőzését szeretné nézni.
Meloni elutasította Orbánt, nem akarja látni a Fideszt az Európai Konzervatívok és Reformisták EP-frakciójábanMeloni azonban nem sietett, amivel azt is jelezni kívánta, hogy nem fogadja el minden ellentételezés nélkül az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok előzetes megállapodását a tisztségek elosztásáról. Akkor sem áll elő drámai helyzet, ha az olasz miniszterelnök az Európai Tanács jövő csütörtökön és pénteken esedékes csúcstalálkozóján nemet mondana az előre megbeszélt kinevezésekre, mert formálisan nincs szükség arra, hogy az állam- és kormányfők egyhangúlag támogassák a jelölteket. 2014-ben például Jean-Claude Juncker bizottsági elnökké való kinevezését nem támogatta David Cameron akkori brit miniszterelnök. Tehát elvileg minősített többség is elég lenne a sikerhez.
A probléma az, hogy Ursula von der Leyen nem lehet biztos a dolgában: az EP-szavazáson biztosan nem számíthat a mögötte álló koalíció összes képviselőjének a szavazatára, még saját pártcsaládjából, az Európai Néppártból sem, tehát nem biztos, hogy megkapná a szükséges többséget, ami minimum 361 voksot jelent. Ezért külső segítségre, elsősorban Giorgia Meloni pártja, az Olasz Testvérek EP-képviselőinek a támogató voksaira lenne szüksége.
A bizottsági elnök máris tett egy komoly gesztust az olasz kormányfőnek azzal, hogy – amint a Politico Europe portálja megírta – késleltetni kívánta egy olyan uniós jelentés közzétételét, amely szerint Meloni alatt romlott a sajtószabadság helyzete Olaszországban.
Meloni nem is mondott nemet Von der Leyennek, de megkéri a támogatás árát. Az olasz miniszterelnök befolyásos tisztséget akar Olaszországnak a következő Európai Bizottságban.
Itt lép a képbe Orbán Viktor, és az, hogy egybehangzó lapértesülések szerint Meloni elutasította a Fidesz felvételét az ECR képviselőcsoportjába. Az olasz kormányfőnek nem áll érdekében szövetkezni Orbán Viktorral, mert ha bevenné a frakcióba, akkor minden európai ambícióját sutba dobhatná.
Olasz lapértesülések szerint Meloni az Európai Bizottság alelnöki tisztségét szeretné megszerezni hazájának, vagy egy fontos gazdasági biztosi pozíciót az uniós grémiumban. Ezt várhatóan meg is kapja majd az Európai Tanács jövő heti csúcstalálkozóján. Az ECR-frakcióban azonban nincs teljes egyetértés arról, legyen-e közös populista frakció, amelyben az Identitás és Demokrácia (ID) egyes pártjai és a Fidesz is helyet kaphat. A volt lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) például Orbán Viktorhoz hasonlóan a közös jobboldali képviselőcsoport létrehozását preferálná, Meloni azonban jól tudja: ha Orbánnal szövetkezne, azzal gyengítené hazája pozícióit és nem számíthatna fontos tisztségre. Nicoa Procaccini, az Olasz Testvérek (FdI) delegációvezetője, akit az olasz sajtó a kormányfő brüsszeli jobbkezének is nevez, az ECR tagpártjai előtt kizárta, hogy egységes szélsőjobb frakció jöjjön létre és elhatárolódott Orbán Viktortól is. Az Ansa olasz hírügynökség elemzésében arra mutatott rá, hogy ha Orbánt befogadná Meloni, akkor összeomlana az ECR képviselőcsoportja. Már egy sor tagpárt – a cseh, a svéd, a finn és a belga is - jelezte, ha jönne a Fidesz, akkor ők távoznának a frakcióból. Meloni számára tehát e tekintetben is súlyos veszélyforrás lenne a Fidesz megjelenése.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy a Fidesz készen áll belépni az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjába az EP-választás utánMíg tehát Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő, a magyar kormány oroszpárti külpolitikája ellenére továbbra is támogatná a Fidesz felvételét az ECR-be, Meloni nem. Ráadásul a PiS jelentősége csökkent az ECR-en belül: míg az előző EP-ben még 27 képviselővel rendelkezett, most már csak 20-szal, miközben az Olasz Testvérek a legbefolyásosabb erővé váltak a frakcióban 24 képviselővel. Hírek szerint az Olasz Testvérek képviselői ugyan megerősítették partnereiknek, hogy a távolabbi cél a jobboldal szövetsége, de arra is rámutattak, hogy még nem jött el az ideje ennek. Majd talán később, mondják az Il Messaggero szerint.
Az Ansa olasz hírügynökség azonban úgy tudja, hogy az egységes képviselőcsoport lehetősége még nem került le teljesen a napirendről, s a június 30-án és július 7-én esedékes francia parlamenti választás nyomán még változhatnak az erőviszonyok a szélsőjobbnál, különösen akkor, ha valóban Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) szerzi meg a legtöbb voksot és a párt kormányfőjelöltje, Jordan Bardella lesz a kormányfő.
Meloni Orbán kikosarazása ellenére nem fagyasztja be a kapcsolatokat a magyar kormányfővel, akinek vétójoga van az Európai Tanácsban, tehát szükség van valakire, aki egyeztet vele. Ez lehet az olasz miniszterelnök jövőbeni szerepe.
Olasz lapok abból indulnak ki, hogy Meloni pártja valójában Von der Leyen újraválasztására voksol majd a július közepén, az Európai Parlamentben esedékes választáson, ehhez azonban szüksége lenne az említett befolyásos tisztségre az Európai Bizottságban.
Meloni azt is reméli, hogy az ECR képviselőcsoportjának több képviselője lesz, mint a liberálisoknak, ezzel a harmadik legnagyobb frakció lenne az övé, tehát a Fidesz képviselőire se lenne szüksége.
Ez az esély még nem szállt el. A harmadik helyen végzett liberális Renew Europe-nál még elképzelhetőek mozgások. A francia Újjászületés ugyanis még az EP-voks előtt jelezte, szavazni kellene a holland liberális párt, a VVD kizárásáról, mert a politikai erő Hollandiában koalícióra lépett Geert Wilders jobboldali populista pártjával, a VVD-vel. Kétséges Andrej Babis volt cseh kormányfő populista pártja, az ANO jövőbeni szerepe is.
Meloni olasz lapok szerint már azt is tudja, ki lesz Olaszország befolyásos embere az Európai Bizottságban. Elisabetta Belloniról, az olasz kormányhoz tartozó Biztonsági Információs Osztály vezetőjéről van szó. A részleget még 2007-ben hozták létre, amikor átalakították az olasz biztonsági szolgálatokat.
