- Labdába sem rúg az Orbán-kormány, a magyar diplomáciának egyáltalán nincs befolyása az uniós posztok elosztásánál

Súlyos vereségek sorát szenvedi el mostanában a magyar diplomácia. Az Európai Parlamentben nem úgy alakultak az erőviszonyok, ahogyan azt Orbán Viktor remélte, nincs meg a jobboldali-szélsőjobboldali többség, s marad az eddigi néppárti-szociáldemokrata-liberális – ahogy a propaganda állítja – „háborúpárti” koalíció.

A Fidesznek nincs szövetségese az európai színtéren,  Giorgia Meloni is nemet mondott a magyar kormányfő azon kérésére, hogy a Fidesz csatlakozhasson az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához.

Mindez azt is jelenti, hogy Orbánnak már papírja van arról,

A magyar kormánypárt teljesen kirekesztett marad Európában, miután még a mérsékelten populista frakció sem kér belőle. A Marine Le Pen által fémjelzett Identitás és Demokrácia szélsőjobboldali frakcióhoz való esetleges csatlakozás ennek a nyílt beismerésével lenne egyenlő.

A magyar diplomácia más tekintetben is kudarcok sorát szenvedte el az európai színtéren. Bebizonyosodott - könnyen visszaüthet, ha a külpolitikát belpolitikai hangulatkeltésre használják fel. Különösen Szijjártó Péter külügyminiszter kapcsán merül fel az a kérdés, mennyi szerepe van a külpolitika irányításában. Az utóbbi egy évben ugyanis nekiment Mark Rutte holland miniszterelnök mellett Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, illetve Kaja Kallas észt kormányfőnek is, miközben mindhármukra kulcsszerep vár az európai geopolitikai színtéren. Rutte a NATO-főtitkári poszt várományosa, Von der Leyent minden jel szerint megerősítik a bizottsági elnök pozíciójában, Kallas pedig Josep Borrell utóda lesz az EU külügyi főképviselői tisztségben.

Az európai pozíciók kinevezésénél nincs vétójoga a magyar kormánynak, a Tanácsban minősített többséggel szavaznak. Ám ha egy fajsúlyosabb uniós tagállamnak lenne kifogása bármely jelölttel szemben, akkor a kinevezésre nem lenne esély. Így történt öt évvel ezelőtt, amikor Emmanuel Macron elnök nem támogatta Manfred Webert, az Európai Néppárt csúcsjelöltjét abban, hogy a Bizottság elnöke legyen, s az ő ötlete volt Von der Leyen kinevezése, amit Orbán Viktor is támogatott. A kormányfő akkor eljátszhatta azt, hogy az ő ellenállása miatt nem esett Weberre a választás. Tény, hogy akkor valamivel nagyobb befolyása volt, hiszen akkor még a Fidesz az Európai Néppárt tagja volt. Mostanra azonban a kormánypárt annyira elszigetelte magát, hogy minden súlyát elvesztette:

Hírek szerint Orbán Viktor a Tanács hétfői ülésén ellenezte is, hogy további öt évre bizalmat szavazzanak a volt német védelmi miniszternek a legbefolyásosabb uniós intézmény élén, s hasonló álláspontot fogalmazott meg Peter Pellegrini szlovák elnök is. Állítólag még egy harmadik ország vezetője is jelezte, nem támogatja Von der Leyent, ez azonban olyan csekély ellenállásnak minősül az egyes országok súlya miatt is, hogy nem jelenthet akadályt a jövő csütörtökön és pénteken esedékes uniós csúcstalálkozón.

Magyarország megint rossz lóra tett. Ezt támasztja alá Szijjártó Péter tavaly őszi kijelentése is, miszerint Ursula von der Leyennel „nagyon rosszul járt a kontinens”. Márciusban Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke azt közölte, Orbán Viktor sem támogatná újbóli megválasztását. Szijjártó áprilisban korábbi szavait tetézte kijelentette: amit tavaly mondott Von der Leyenről, „már nem érvényes”, mert „eltelt egy kis idő és már sokkal rosszabb róla a véleményem, mint akkor volt”. A jelek szerint azonban Orbán és Szijjártó kifogásai nem jelentenek akadályt, ami beárazza a miniszterelnök és külügyminisztere nemzetközi súlyát is.

Szijjártónak Kaja Kallasszal is megvolt a maga baja. Tavaly októberben nemes egyszerűséggel képmutatónak nevezte a külügyi főképviselői tisztség első számú várományosát. Az észt kormányfő előzőleg megdöbbenését fejezte ki Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója kapcsán, nagyon kellemetlennek és minden logikát nélkülözőnek minősítette azt, utalva a  magyarországi szovjet megszállásra. Ezt vette a szívére a magyar diplomácia vezetője, aki Facebook-bejegyzésében arra a következtetésre jutott, hogy Kallas megnyilatkozása „képmutatás a köbön”. (Orbán egyébként az akkori találkozón katonai műveletnek nevezte az Ukrajna elleni háborút, megfelelve ezzel a Kreml narratívájának.) Ezek után nehéz elképzelni, hogyan tud együttműködni Kallas Szijjártóval, amennyiben valóban kinevezik a tisztségre. Kallas ugyanis többször élesen bírálta Oroszországot az agresszióért, míg Szijjártót oroszpárti külügyminiszternek tartják.

Érdekes módon épp a szocialisták jelöltjével, az Európai Tanács elnöki tisztségének várományosával, António Costával van a legkevesebb gondja a magyar vezetésnek. A volt portugál kormányfőt 2020 júliusában a Karmelita kolostorban fogadta a magyar miniszterelnök. Kettejük jó kapcsolatát jelzi, hogy tavaly május 31-én a hadsereg tulajdonában lévő állami géppel utazott Budapestre, hogy Orbán Viktor mellett élvezze a labdarúgó Európa Liga döntőjét. Az ügy miatt magyarázkodásra is kényszerült hazájában.