Az adópolitika, a bevándorlás és az EU-hoz fűződő viszony állt a jövő heti nagy-britanniai parlamenti választások előtti utolsó televíziós vita középpontjában.
A BBC televízió által rendezett, késő estébe nyúló 75 perces szerdai vitaműsorban Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök és Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője vívott sokszor igen éles szócsatát közvéleménykutató intézetek által összeállított reprezentatív összetételű stúdióközönség előtt.
Sunak folyamatosan azt az álláspontját hangoztatta, hogy
a Munkáspárt programjának végrehajtásához jelentős adóemelésre lenne szükség.
A kormányfő megismételte azt a korábban is hangoztatott, ám független szakértők által bírált állítását is, miszerint a Labour költségvetési terveihez minden egyes alkalmazott adóját legalább évi kétezer fonttal (940 ezer forinttal) kellene emelni.
Starmer a vitaműsorban ezt hazugságnak nevezte, és kijelentette, hogy a konzervatívok fedezetlen adócsökkentéseket ígérgetnek. Hozzátette,
a Labour programja mögött költségszámítások állnak, és a cselekvési terv teljes körűen finanszírozott.
Rishi Sunak emellett azzal vádolta a munkáspárti vezetőt, hogy kormányra kerülése esetén „feladná” Nagy-Britannia határainak ellenőrzését. A konzervatív párti miniszterelnök felidézte, hogy a Munkáspárt programjában szerepel az európai kontinensről csónakokkal illegálisan átkelő menedékkérők ruandai áttelepítési tervének törlése. Starmer működésképtelennek nevezte ezt a programot és megerősítette, hogy választási győzelme esetén a Munkáspárt a terrorellenes törvény nyújtotta eszközökkel lépne fel az embercsempészek ellen.
Július 4-én tartják a parlamenti választásokat Nagy-BritanniábanÉles vita alakult ki az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszer ügyében is, különösen azután, hogy az egyik néző elmondta, kisvállalkozása a brit EU-tagság négy évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) óta az unióval folytatott korábbi kereskedelmi forgalmának 90 százalékát elvesztette.
Sunak azt ígérte, hogy a konzervatívok adócsökkentésekkel és a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettségének megszüntetésével segítenék a kisvállalkozásokat. A kormányfő egyben
azzal vádolta a Munkáspárt vezetőjét, hogy kormányra kerülése esetén ismét érvényesítené az EU-állampolgárok korlátozás nélküli nagy-britanniai letelepedését és munkavállalását biztosító szabadságjogot, amely a Brexit után megszűnt. Keir Starmer ezt cáfolta.
Megerősítette azt a többször hangoztatott, a Labour választási programjában is szereplő hivatalos álláspontot, amely szerint kormányra kerülése esetén a Munkáspárt sem léptetné vissza Nagy-Britanniát az EU-ba.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Labour-kormány a konzervatívok által kötött, „elfuserált” Brexit-megállapodás helyett új kapcsolatrendszerről kezdene tárgyalásokat az EU-val.
A YouGov közvéleménykutató cég által a vitaműsor után elvégzett, csütörtök hajnalban ismertetett gyorsfelmérés szerint a vita döntetlenül végződött, ugyanis
arra a kérdésre, hogy melyik politikus teljesítményét ítélték jobbnak, Sunakot és Starmert egyaránt 50 százalék nevezte meg. A részkérdésekben ugyanakkor erősen a munkáspárti vezető javára tolódtak el a megítélésbeli arányok.
A felmérés résztvevőinek
50 százaléka nevezte Starmert megbízhatónak, Sunakról csak 39 százalék vélekedett így,
52 százaléka szerint Starmer kedvelhetőbb, 33 százalék erre a kérdésre Sunakot nevezte meg,
63 százaléka hangoztatta azt a véleményét, hogy a Munkáspárt vezetője megérti a hétköznapi emberek gondjait, míg a konzervatív párti miniszterelnökről csak 18 százalék mondta ugyanezt.