Július első napjától hatályba lépett a honvédség jogállását meghatározó új kormányrendelet, amivel tökéletesen fék és ellensúly nélkülivé vált a kormány, illetve Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hatalma a hadsereg felett. A rendszerváltozás utáni évtizedekben a honvédség munkakörülményeit mindenkor törvény szabályozta, így ezekben a kérdésekben a parlament plénuma döntött, igaz, 2010 óta a kétharmados kormányzás miatt ez többnyire szimbolikussá vált, ám legalább a honvédségi kérdéseket a kormánytöbbség kénytelen volt a Ház és a szakbizottság elé vinni.
Most azonban a honvédségi állomány munkáját, munkafeltételeit érintő változásokról kizárólag a kormány, illetve a miniszter dönt, méghozzá egy tollvonással. A kormányzat már tavaly kiiktatta a katonai szakszervezetet. Az Országgyűlés fideszes többsége egy december közepén elfogadott alaptörvény-módosítással megtiltotta a hadseregnél a szakszervezetek működését, az addigi Honvédszakszervezetet egyesületté fokozta le. A most hatályba lépett kormányrendelet szerint a miniszter lényegében bármikor felmenthet katonát a szolgálat alól, elég, ha arra hivatkozik, hogy az „állomány tagjának szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt”, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség. Miközben a Honvédszakszervezet megszűnt, a rendelet lenullázza annak lehetőségét, hogy a katonák az esetleges problémáikkal a nyilvánossághoz forduljanak. Így a rendelet szerint a katona a „katonai rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat, nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg, és nem hozhat nyilvánosságra a katonai rendet és fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket, ilyen tartalmú kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot”.
Jöttek a „törvényi változások”, nevet és vezetőséget változtatott az egykori HonvédszakszervezetAz, hogy pontosan mi veszélyezteti a „katonai rendet”, nem derül ki a jogszabályból.
Ahogy az sem, hogy mit kell érteni az alatt, hogy a honvéd a szolgálatteljesítési időn kívül, valamint az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állás időszakában „sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely nem felel meg a katonai szolgálattal kapcsolatos erkölcsi elvárásoknak”, illetve „a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.”
Az új szabályozás szerint büntetett előéletű személy is lehet katona, ha a miniszter úgy látja, hogy az nem veszélyezteti „a Honvédség tekintélyét és a működéséhez szükséges közbizalom megóvását”. Ha egy évnél kisebb büntetést kap egy honvéd, úgy a miniszter dönthet úgy, hogy eltekinthet a szolgálatra való méltánytalanság megállapításától. De ugyanígy miniszteri engedély kell ahhoz is, hogy a tiszti vagy altiszti állomány 55 évet betöltött tagját tovább foglalkoztassák állami intézménynél.
Megjelent a tervezet, teljesítményértékelés és szabadság helyett „pihentetés” jöhet a honvédeknélAz Orbán-kormány apránként akarta megváltoztatni a honvédek jogállásáról szóló törvényt, de aztán úgy döntött, inkább eltörli az egészet