Debrecen;Lázár János;költöztetés;Közlekedési Múzeum;Építési és Közlekedési Minisztérium;

„A Közlekedési Múzeum nem Budapesté” – Kormányzati fejekben lassan egész debreceni múzeumi negyed formálódik

A közlekedési mellett a természettudományi gyűjteményt is költöztetnék. Tárgyaltak, de még nem döntöttek Lázár János javaslatáról.

„A Közlekedési Múzeum nem Budapesté vagy Vitézy Dávidé, hanem Magyarországé. A vidék, azon belül is Debrecen fejlesztése nem függ a fővárosi vezetéstől. Az nem budapesti ügy, hanem az ország gazdasági érdeke” – válaszolta a Népszava kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), miután az országjárásra indult Lázár János tárcavezető több helyen is elmondta, hogy az Orbán-kormány Debrecenben építené fel az új Közlekedési Múzeumot. Indoklása szerint „magaskultúrát is lehet a keleti országrészbe vinni".

A közlekedési múzeum vidékre költöztetésének ötlete nem előzmények nélküli: lapunk elsőként írt arról még 2022-ben hogy az intézményt Nyíregyházán vagy Debrecenben hoznák létre.

Az új múzeum épület felépítésének, a gyűjtemény odaköltöztetésének költsége cirka 150-160 milliárd. A projektet Lázár szerint valahol a BMW-gyár közelében lehetne megvalósítani. Az ÉKM költségekre és helyszínre vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt, de azt megjegyezte, hogy „Magyarország és a magyar nemzet fővárosa Budapest, amelyet folyamatosan fejleszt a kormány, csak úgy, mint az ország minden más területét is”. Mint a lapunknak küldött válaszlevélből kiderült:

Lázár János építési és közlekedési miniszter javasolta az Orbán-kormánynak, hogy az új Közlekedési Múzeum Debrecenben épüljön föl. A kabinet ezt a javaslatot első olvasatban megtárgyalta, döntés azonban még nem született az ügyben 

– közölte érdeklődésünkre a tárca.

Holott a döntést aligha lehet sokáig halogatni. A közlekedési múzeum városligeti épületét azzal zárták be 2015-ben, hogy az évtized végére egy teljesen új, korszerű intézmény nyílik majd a helyén. Az épületet azóta ledózerolták, az Orbán-kormány azonban 2017-ben meggondolta magát, és úgy döntött, hogy inkább a MÁV Kőbányai úti egykori ipartelepén lesz az új kiállítóhely. A rozsdaövezet rehabilitációjáról szóló elképzelés – kormányzati ötletek esetén meglehetősen ritka módon – a szakmát is megnyerte.

A tervezőket ráadásul szintén szokatlan módon nemzetközi építészeti tervpályázaton választották ki. A New York-i székhelyű Diller Scofidio + Renfro és a Noll Tamás építésziroda együtt készítette el a terveket, amire a korábbi tájékoztatás szerint 2022 nyarán meg is kapták az építési engedélyt, így már csak a részletes kiviteli tervek elkészítése maradt hátra. Ezzel 2023 elejére végeztek volna. Csakhogy Lázár János nagyon sok más állami projekttel együtt ezt is leállította.

A terveket azért módosíttatták, a múzeum közlése szerint a távfűtést geotermikus energiarendszer váltotta fel.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint „semmilyen szakmai, semmilyen észérv nem szól a Debrecenbe költöztetés mellett, ráadásul a fővárosi épület tervezésére már elköltöttek 16 milliárd forintot. Vitézy Dávid a közlekedési múzeum előző igazgatója, jelenleg főpolgármester-jelölt Budapestnek küldött újabb hadüzenetként értékelte Lázár bejelentését, ami mellett szerinte sem szól semmilyen észérv. Az pedig még súlyosabbá teszi a dolgot, hogy a BMW-gyár mellé, egy csak autóval megközelíthető, „világvégi autópálya-csomópont” mellé költöztetnék a gyűjteményt.

Múzeum-ügyben nem először jut eszébe az Orbán-kormánynak Debrecen. Az egyre terjeszkedő Ludovikának nagyon útjában lévő Természettudományi Múzeum oda költöztetéséről már kormányhatározat is van, bár a döntés ellen sok érv szól: a sok éves zárvatartástól a műtárgyak sérülésének kockázatán túl a jelentős látogatószám-csökkenésig. Debrecen 40 kilométernél távolabbról csak kevés településről érhető el átszállás nélkül,

ami az iskolai csoportok utazását erősen megnehezíti, márpedig a múzeumlátogatók legalább fele iskolás.

A Válasz online idén márciusban arról írt, hogy Csák János új javaslattal élt: a természettudományit költöztessék inkább az egykori fővárosi Kilián-laktanyába, mert a debreceni terv végrehajtása több mint 190 milliárd forintba kerülne. A Kiliános változat se sokkal olcsóbb, hiszen meg kellene venni, mert nem állami tulajdon, majd át kellene alakítani a célnak megfelelően. Debrecen pedig fájdalomdíj gyanánt kapna egy természettudományos tematikájú kiállítóhelyet potom 120 milliárdért. Talán ezt cserélnék le most közlekedési tematikára, vagy talán egész múzeumi negyedet készülnek építeni a fideszes fellegvárban. Ez utóbbit látszik erősíteni az:

kormányhatározat van arról, hogy a természettudományi múzeum Debrecenbe költözik és a kabinet most már vizsgálja, a közlekedési múzeum odavitelét. 

Ráadásul Papp László Debrecen fideszes polgármestere a napokban a Cívishirnek azt mondta: a természettudományi múzeum debreceni megvalósításának előkészítése lezárult, és „néhány hete találkoztunk az állam képviselőivel, akik egyetértettek azzal, hogy elindítsuk a múzeumra vonatkozó nemzetközi tervpályázatot.”