Az új felnőtt ügyeleti pontokból hatot sürgősségi osztály mellett, ötöt szakrendelőkben és kettőt az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) két telephelyén kereshetnének fel a betegek. A gyermekügyeleti pont a Heim Pálban, a Szent János kórházban, valamint a XIII. kerület Révész utcai rendelőjében működne. Ezek mellett az OMSZ még öt úgynevezett „szekunder” két fős ügyeleti mentőegységet is alkalmazna, ők végezhetnék például a közterületi halottszemléket. Ezzel a koncepcióval „csatlakoztatnák” a fővárosiakat is az egységes állami ügyeleti rendszerhez.
A szakmai szervezetek, köztük a Magyar Orvosi Kamara és a fővárosi önkormányzat is aggályosnak ítéli a koncepcióban leírtakat. A kamara már márciusban 25 pontba szedte és küldte el az egészségügyi kormányzatnak az új ügyeleti rendszer orvosolandó problémáit. Abban egyebek mellett a munkaszüneti napokon több ügyeleti pont megnyitását, tiszta és szellőztethető vizsgálókat, egyértelmű betegutakat, az ellátásban pontosabb kompetencia-határokat, a fogyóeszközök rendszeres pótlását, az ügyeleti autókon pihent és gyakorlott gépkocsi vezetőket kértek. Válasz erre máig nem érkezett.
Csatát nyertek a civilek, nyáron újra lesz orvosi ügyelet TahitótfalubanA kamara lapunknak nyilatkozó tagjai szerint a fővárosban a váltásnak egyetlen előnye lehet, az egységes irányítás, ellenben a jelenleg javasolt szakmai megoldással romolhat a biztonságos ellátás.
A fővárosban egészen másként működik az alapellátás, mint az ország más pontjain: ha valakinek panasza van a nap 24 órájában hívhatja a kerületek által működtetett ügyeleteket, amelyek orvosai, ha szükséges házhoz is mennek. Miután most az alapellátási ügyelet a háziorvosi rendelések idején is elérhetők, a háziorvosnak nem kell egy sürgős hívás miatt otthagynia a rá várakozókat. A tervezett változtatással viszont a 24 órás ügyeleti szolgáltatókat szélnek eresztik, és hétköznap délután négy és este tíz, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel nyolc és kettő óra között a körzetekben dolgozó háziorvosokat osztják be ügyeleti pontokra. Este tíz után ezeken a helyeken lakosságot az úgynevezett non-doktorok – egyetemi végzettségű szakápolók – mentőápolók, mentőtisztek láthatják el.
Az ügyeletet a fővárosban is az Országos Mentőszolgálat koordinálná, azaz októbertől itt is az egységes hívószámot (1830) kellene a szokásos rendelési időn kívül tárcsázni. A vonal végén ülő diszpécser döntene arról, hogy az érintett betegnek – telefonos tanácsadásra, ügyeleti autóra, mentőre, vagy csak vizsgálatra – van-e szüksége.
A koncepcióról a Magyar Orvosi Kamara által kezdeményezett szerdai egyeztetésen a résztvevők egyebek mellett jelezték, hogy három gyermekügyeleti pont az 1,7 millió lakosú fővárosnak kevés lesz. Erre az OMSZ képviselője azt válaszolta, hogy a 13 felnőtt ügyeleti pontra is mehetnek gyerekkel. Ennek ellentmond a Pest vármegyei szülők ügyeleti tapasztalata, akiket amikor a felnőtteknek nyitott ügyeleti ponton nem gyermekorvos vagy vegyes körzetet működtető orvos volt beosztva, az nem vállalta az ellátást, hanem tovább küldte a gyerekeket.
További nehézséget okoz az is, hogy a fővárosban praktizáló alapellátók 25-30 éve nem vesznek részt az ügyeleti ellátásban, vagyis nincs tapasztalatuk vészhelyzetekben.
Lapunknak az egyik résztvevő utóbb azt mondta: ez erősen rontja a betegbiztonságot. A fővárosi háziorvosok sokan rendelnek délután négy és nyolc óra között is, hogy munkaidő után is tudják fogadni pácienseiket, ugyanakkor az ügyeletek négykor nyitnak. Azaz az új rendszerben ekkor már ügyelniük kellene. Ha pedig átalakítják a rendelést és négy után nem fogadnak beteget, akkor sokak csak a szabadságuk terhére kereshetik majd fel a háziorvost. Úgy tudjuk: a felvetésre azt a választ kapták, hogy Budapesten a feladatra kötelezhető 906 felnőtt és 297 gyermekháziorvos van, azaz egy-egy orvosra kéthavonta juthat egy ügyelet. Azaz ez teljesíthető némi feladat átszervezéssel. Az egyeztető értekezlet egy másik résztvevője szerint aggályos, hogy az új rendszerben a mentőtisztek mellett a háziorvosoknak is részt kellene vállalniuk halottvizsgálatokban is. Ez szintén az ellátási időt kurtítja a rendelőben, azaz összességében az új a rendszer a budapestiek ellátásában visszalépést jelent.
Lapunknak Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka elmondta, az ügyeleti rendszer átalakításáról eddig a városvezetéssel nem egyeztetett a kormányzat,
Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön írt levelet Takács Péter államtitkárnak, hogy találjon alkalmat egy ilyen találkozóra.
Havasi Gábor szerint kétséges, hogy egyáltalán van-e a mentőszolgálatnak elegendő kapacitása a fővárosi ügyeleti feladatok ellátásra is. Ha ugyanis az lassul, úgy az akut betegek gyors ellátása is sérülhet. Az új rendszer tervezett működéséről már hónapok óta „beszélni” kellene a lakossággal is, ám most a bevezetés előtt két és fél hónappal még a szakmai egyeztetések sem fejeződtek be – mondta. A főváros arra készül, hogy egy saját javaslatcsomagot állít össze az a budapesti ügyeleti ellátás átalakítására.
Jól sikerült az Orbán-kormány ügyeleti rendszer reformja, csak Szentendrén egy orvos jut 100 ezer emberreÚj ügyeleti rendszer Budapesten, egységes beléptetés a kórházakban – Salátatörvény-tervezetet nyújtott be az Orbán-kormány