A magyar állam még tavasszal, minden csinnadratta nélkül egymilliárd eurós hitelt vett fel több kínai banktól – derítette ki a Portfolio az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. nemrégiben frissített adataiból. A változó kamatozású kölcsönt április 19-én hívta le az állam, mind az egymilliárd euró (körülbelül 390 milliárd forint) erejéig. Szokatlan módon, az ügyletről az ÁKK Zrt. nem adott ki közleményt, csak a cikk megjelenése után ismerte el, hogy valóban született ilyen hitelfelvétel.
A lapunknak is elküldött rövid közlemény szerint a megállapodást az adósságkezelő a China Development Bank-kal, az Export-Import Bank of China-val és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepével kötötte – vagyis egy úgynevezett szindikált hitelről van szó. Az egymilliárd euróból főleg infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók – írta az ÁKK.
Hatalmas összegű kínai hitelt vett fel az Orbán-kormányJelenleg a szóban forgó egymilliárd eurós kölcsön a legnagyobb tétel az ÁKK devizahitelei között. Azzal csak a szintén kínaiaktól felvett 917 millió dolláros Budapest-Belgrád vasút ügylete vetekszik. Paks 2 kivitelezésére az orosz állam elvileg nyitott egy 10 milliárd eurós (3900 milliárd forintos) hitelkeretet a magyar államnak, ám annak rendkívül magas kamata miatt azt az ÁKK a kötelező lehívás után, minden egyes lehívott részlet esetében, az első adandó alkalommal újrafinanszírozza piaci forrásból, így a paksi hitelsoron jelenleg csak 44 milliárd forintos tartozás szerepel.
A magyar állam folyamatosan vesz fel hiteleket a pénzpiacokról – ezek nagyobb részét nyilvános államkötvény-kibocsátásokkal végzi – de a forintpiaci értékesítések is folyamatosak, egy héten több aukciót is tartanak, és közben lakossági kötvényeket is értékesítenek. Ezek az ügyletek áttekinthetőek, az aukciók adatait naponta közli az ÁKK. Más a helyzet a devizakötvény-kibocsátásokkal: ilyenek évente egy-két alkalommal vannak, mindig nagy külföldi bankok bevonásával történnek és jelentős tételekről van szó. Ezekről általában előbb a szervező bankok, majd a lezárultuk után maga az ÁKK is ki szokott adni közleményt. Így tett idén is, amikor január 4-én egy közepes, 2,5 milliárd dollár értékű dollárkötvény-csomagot bocsátott ki, s a lezárást követően közölte a hitel árát és a futamidejét is.
Míg az ÁKK a költségvetés forrásigényének nagy részét a kötvénypiacokról finanszírozza, eseti jelleggel hiteleket is felvesz, általában nemzetközi pénzintézetektől. Jelenleg
a mintegy 55 ezer milliárd forint államadósságból 3200 milliárd forintnyi devizahitellel tartozik a magyar állam, ezek túlnyomó többsége euróban van.
A leggyakrabban az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank vagy az Európai Beruházási Bank a hitelnyújtó. Ezekről a hitelmegállapodásokról a kormány és az uniós pénzintézetek is közleményt szoktak kiadni. Azonban amikor nem uniós ország a hitelnyújtó, diszkrétebb a magyar állam: ez történt a Budapest-Belgrád vasút szintén kínai, vagy Paks 2 orosz hitelével. A kölcsönök létét is tagadták hónapokig, egészen addig, amíg az ügylettel kapcsolatos adatok a lehívást követően megjelentek a statisztikában.
3000 milliárd forinttal nőtt az államadósság az első negyedévbenAz áprilisban lehívott kínai hitelről is diszkréten hallgatott mind az ÁKK, mind az adósságkezelőt felügyelő Pénzügyminisztérium. Aztán a hitel ténye megjelent ÁKK Excel-tábláiban, s ezzel le is tudták a tájékoztatást. Az államadósság-kezelő most nyilvánosságra hozott adataiból nem derül ki, hogy mekkora kamatot kell az egymilliárd eurós kínai hitel után fizetni, csak annyit tudni, hogy változó kamatozással vette fel a magyar állam és hogy 2027 április 19-én kell törleszteni – vagyis egy viszonylag rövid futamidejű, hároméves ügyletről van szó. Nem tudni azt sem, hogy miért vett fel ilyen rövid futamidejű hitelt az ÁKK, hiszen a kötvénypiacokon igyekszik az 5, 10 vagy még hosszabb futamidejű adósságok felé tolni magyar államadósság finanszírozását -
ebben a (vélhetően nem alacsony ) kamat illetve a kínai állami bankok álláspontja lehet a meghatározó.
A magyar államadósság viszonylag magas az uniós összehasonlításban, különösen ha a hasonló fejlettségű uniós államokat nézzük. Ráadásul az elmúlt évek inflációs válsága miatt a forintkamatok az elmúlt években az egekbe szöktek. Emiatt az idén már 3109 milliárd forintot költ a kamatokra költségvetés, holott 2020 előtt ez az összeg még az évi ezer milliárdot sem érte el – bár az is hatalmas összeg volt. Az elhibázott gazdaságpolitika, a magas infláció és a magas államadósság miatt ma
a magyar állam többet költ az államadósságra, mint az egészségügyre (2553 milliárd forint), illetve GDP-arányosan a magyar állam költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi adóssághelyzet fenntarthatatlanságára utal.
Az adósságszolgálat idén és jövőre ilyen magas, ez az évi 3000 milliárd forintot meghaladó kiadás egyszerűen megfojtja a büdzsét. Lassú csökkenés majd 2026-tól várható. Idén az államháztartás hiánya – ha minden jól megy, 4000 milliárd forint lehet – vagyis a deficit háromnegyede kamatfizetés.
A féléves költségvetési hiány elérte az éves terv 106 százalékát, a büdzsét a lassú honvédségi fegyverbeszerzések menthetik megCsak növeli a költségvetési hiányt az Orbán-kormány reptérvásárlása, nem lehet kizárni a leminősítést semCsak úgy lazán, parlamenti jóváhagyás nélkül 1468 milliárd forinttal növelte a 2024-es költségvetési hiánycélt az Orbán-kormányVan, amikor éllovasnak lenni nem dicsőség
Az Eurostat adatai szerint a magyar államadósság mértéke az idei első negyedévben a GDP 76 százalékára emelkedett a decemberi 73,5 százalékról. Könnyen lehet, hogy az államadósság idén éves szinten is növekedni fog. A magyar 76 százalékos adat, ugyan elmarad az EU 82, és az eurózóna 88,9 százalékánál, ám Magyarországnál csak a lényegesen magasabb fejlettségű államok vannak jobban eladósodva, amelyek ráadásul jóval olcsóbb eurókötvény-piacról tudják magukat finanszírozni.
A környező országok közül messze a magyar államadósság a legmagasabb – ez még részben a államszocializmus öröksége, de a rendszerváltás óta eltelt 34 évben sem sikerült jelentősen csökkenteni. Az EU szabályai szerint az államadósságot minden országnak a GDP 60 százaléka alatt kellene tartania – ez elvileg az euróbevezetés egyik követelménye. Míg a magyar államadósság 76 százalék, addig a velünk egy súlycsoportban lévő Horvátország 63,3, Románia 51,6 és Bulgária 22,6 százalékos adóssággal rendelkezik – ráadásul Horvátország az eurozóna tagja, vagyis sokkal olcsóbban tudja saját devizában az adósságát finanszírozni. Az egykori versenytársaknak is jóval kisebb az adóssága: a cseh államadósság a GDP 43,4 százalékára, míg Lengyelországé 51,4 százalékra rúg, s mind a két ország jóval kisebb kamatfelárral tudja az adósságát finanszírozni.
