Elsősorban közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez használjuk az egymilliárd eurós hitelt – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az atv.hu kérdésére, de ahogy a péntek délelőtti kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, úgy ő sem árult el részleteket Magyarország adósságállományának újabb jelentős növeléséről. – Annyit mondhatok el, hogy a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban állapodtunk meg – mondta, illetve a Kínával ápolt hagyományosa jó kapcsolatainkra, meg némiképp meghökkentően „a zöld átállásra” hivatkozott.
Varga Mihály a kínai hitelfelvételt érdekesen „adósságkezelésként” említette. Mint kifejtette, a magyar adósságkezelés hosszú ideje arra törekszik, hogy a szükséges források begyűjtése is több lábon álljon, azaz több forrásból történjen”. A tárcavezető szerint a hagyományos angolszász és európai piacok mellett Katar, Japán és Kína is partner volt az elmúlt években, és ezzel kapcsolatban beszélt a további tervekről is. – Épp ősszel készülünk egy japán, úgynevezett Szamuráj-kötvény kibocsátásra – tette hozzá, megjegyezve, hogy „a bilaterális megállapodásoknál üzleti érdeket sérthet egyéb információ megadása”.
Hatalmas összegű kínai hitelt vett fel az Orbán-kormányA pénzügyminiszterhez egyébként az a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter irányította az újságírókat, aki a péntek reggeli kormányinfón arra sem akart válaszolni, milyen kamattal kell visszafizetnie Magyarországnak az egymilliárd eurót.
A kínai hitelfelvételről az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) frissített statisztikáira hivatkozva a Portfolio adott hírt arról, hogy a magyar állam egymilliárd euró összegben vett fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal, amelyet április 19-én teljes összegben lehívott. Az hivatalosan már akkor is tudható volt, hogy ezt a hatalmas összeget infrastrukturális beruházásokra lehet fordítani, de az továbbra sem nyilvános, mekkora kamattal kell visszafizetni. Annyi bizonyos, hogy a kötvénytartozásokat nem számítva, az egymilliárd euró a legmagasabb az összes állami hiteltartozás közül. Mint írták, három éves lejáratú hitelekről van szó, változó kamatozással. Ezzel a devizaadósság kritikus szintre emelkedett a magyar államadósságon belül, de az ÁKK tájékoztatása szerint az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9 szézalékon maradt.
Gulyás Gergely: Ukrajna a békepárti álláspont miatt zsarolja Magyarországot – Kormányinfó percről percre