Azt látjuk, hogy a jellemzően ázsiai nagyberuházásokon valóban vannak olyan anyaországbeli munkavállalók, akik nem az ismert és legálisnak tekintett munkavállalási formákban, engedéllyel kerültek be az országba – erről beszélt a 24.hu-nak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vasas) alelnöke.
Hozzátette, amikor elmennek egy építkezésre, és annak végében egy hatalmas, elkerített, őrzött konténervárost látnak, sajátos öltözetű emberekkel, szerinte jó eséllyel nem legálisan behozott dolgozókról lehet szó. Két esetben megpróbált a helyi munkaügyi hatóságnál utánajárni, mit lehet tudni a konténerváros dolgozóiról, de nem tudtak neki semmit mondani.
Szavai szerint a távol-keleti cégeknél azt is tapasztalják a Vasasnál, hogy minden felhasznált anyagot az anyaországból, például Kínából hozatnak.
Van olyan cég, ahol napokig állt a munka amiatt, mert elfogyott a kintről hozott flexkorong. Azt pedig nem engedték, hogy Magyarországon szerezzék be, meg kellett várni, amíg a beszerzésük behozatta Kínából.
László Zoltán szerint ez az eljárás semmiképpen sem olcsóbb vagy hatékonyabb, mintha itt szerezték volna be, ami kell, és ment volna tovább a munka leállás nélkül. Amikor a Vasas rákérdezett, miért van szükség arra, hogy mindent külföldről hozzanak be, azt a választ kapta, ez a szabály náluk, és nem szeghetik meg. László Zoltán úgy véli, emögött az állhat, hogy haza kell küldeniük a pénzt, minden eszközzel, minden lehetséges formában.
Kezd elfogyni a hazai munkaerő, hamarosan nem lesz, aki a gyárakban dolgozzonA Vasas alelnöke a portálnak elmondta, a tapasztalatok alapján az építkezéseken dolgozó ázsiaikat szinte éjjel-nappal dolgoztatják, és feltehetőleg a foglalkoztatásuk semmiféle magyar jogszabálynak nem felel meg. A munkavédelem is hiányos lehet, a szakszervezet úgy tudja, az ellenőrzések sem igen veszik górcső alá az ázsiai fennhatóságú beruházásokat. László Zoltán azt hallotta, hogy volt, ahol a munkavédelmi ellenőröknek azt mondták az ázsiai cég képviselői,
majd akkor jöhetnek be az építkezés területére, ha személyesen Szijjártó Pétertől hoznak erre engedélyt.
A 24.hu-nak a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke (VDSZ) arról beszélt, előfordul, hogy a beruházást külföldi (ázsiai, török) cég végzi, kinti dolgozókkal, akik a kinti cég alkalmazásában állnak, ott adózva, kintre kapva a fizetést. De van olyan felállás is, amikor az alvállalkozói láncba kapcsolódnak be ugyanígy az anyaországbeli cégek – tette hozzá Székely Tamás, aki elterjedtnek nevezete a gyakorlatot, és szerinte még elterjedtebb lehet a jövőben. Ha a cég menedzsmentje külföldi, akkor nem csak a kékgallérosok, hanem a fehérgallérosok között is jellemző az anyaországbeliek foglalkoztatása a beruházásokon, és akár a már felépült termelő üzemekben is, de a szakszervezetek nemigen tudják, milyen formában.
Jogszerű, hogy inkább vietnámiakat alkalmaznakHogy lehet legális?
Egy, az ázsiaiak munkavállalásában jártas szakértő a 24.hu-nak azt írta, legálisan a vállalaton belüli áthelyezési célú tartózkodási engedéllyel lehet megoldani, hogy egy vállalatcsoporton belül átmozgassák a munkavállalókat egyik országból a másikba, meghatározott időre és tartózkodási / foglalkoztatási feltételek mentén. Ilyenkor a harmadik országbeli (például kínai, koreai, török) állampolgár munkaszerződésben áll a harmadik országban lévő vállalattal, a fizetését is a külföldi cégtől kapja meg. A gyakorlat számos vállalatcsoportnál előfordul. A szakértő szerint az, hogy ők Magyarországon munkajogi értelemben ne léteznének, enyhe túlzás, ugyanis tartózkodásuknak komoly jogalapja van. Az áthelyezéses foglalkoztatás alanyaira nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve és nem adóznak, nem fizetnek járulékot Magyarországon (mivel a külföldi vállalattal állnak munkaszerződésben). Utóbbi miatt a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat sem vehetik igénybe ingyenesen (nincs TAJ-kártyájuk) ezért feltétel náluk, hogy a tartózkodás teljes idejére legyen magán egészségbiztosításuk. Ezen kívül többek között az is kikötés, hogy legyen fizetett szálláshelyük, megfelelő jövedelemük (nem minimálbér), és elegendő megtakarításuk.
