- Világhatalom a kereszt árnyékában

Hogyan jellemezné az amerikai keresztény nacionalizmust?

A keresztény nacionalizmus olyan eszmék összessége, amelyek szerint az Egyesült Államok történeti identitása és a konzervatív keresztény identitás tulajdonképpen egybeesik. A keresztény nacionalisták szerint minden amerikai törvénynek keresztény eszméken és értékeken kellene alapulnia. A választott tisztségviselőknek egészen az elnökig bezárólag nyilvánosan ki kellene nyilvánítania, hogy Amerika egy keresztény nemzet. Számukra az egyház és az állam szétválasztása egy blaszfém gondolat, amelynek nem is szabadna léteznie.

De az amerikai alkotmányban is szerepel a szekularizáció fontossága.

Ha megnézi, hogy az alapító atyák miről írtak az alkotmány megszületésekor, egyértelműen fogalmaztak az állam és az egyház szétválasztásának szükségességéről. Érthető módon, hiszen a Brit Birodalom esetében egy egyházi monarchiától próbáltak elszakadni. Sokan éppen azért kerestek menedéket az országban, hogy üldöztetéstől megszabadulva szabadon gyakorolhassák hitüket, s ez nem korlátozódott kizárólag a kereszténységre. A keresztény nacionalisták szerint azonban a keresztény értékektől történő eltávolodás Amerika megszűnésével egyenlő.

Mi a Ziklag?

Ziklag egy bibliai város, ahol Dávid és hívei menedéket találtak Saul király haragja elől, aki hatalmát féltve el akarta pusztítani őket. A való világban a Ziklag egy jótékonysági alapítvány, amely Donald Trump 2016-os választási győzelme körül hoztak létre Szilícium-völgybeli befektetők ötlete nyomán. Bár korábban is voltak arra tervek, miként lehetne az evangéliumi keresztényeket nagyobb közéleti szerepvállalásra bírni, végül egy Ken Eldred nevű befektető állt elő az ötlettel, hogy a legvagyonosabb keresztény hívő családok egyesítsék erőiket, s egy harminc éves terv keretében változtassák meg az amerikai politikai, társadalmi és kulturális életet.

Ki az a Lance Wallnau?

Ő egy evangéliumi keresztény hitszónok az USA-ban, aki nagyon korán, még 2015-ben modern kori Kürosznak nevezte Donald Trumpot, a zsidókat a babiloni fogságból kiszabadító perzsa királyra utalva. Az elmélete szerint Trump bár nem hívő keresztény, mégis képes valami olyat nyújtani a keresztény Amerikának, amit a többi republikánus jelölt nem. Ekkor Trump még istentelennek tűnt az evangéliumi keresztények szemében, hiszen egy kétszeresen elvált, vélhetően házasságtörő New York-i ingatlancézárról beszélünk. Trump egy évre rá megnyerte a választást, ez pedig Vallnaut egyik napról a másikra a legbefolyásosabb figurák közé emelte a keresztény jobboldalon. A mai napig ő jelenti a hidat a keresztény nacionalizmus és Trump politikája között. Ennek megfelelően a Ziklag egyik meghatározó tanácsadója is, aki útmutatást ad arra nézve, hogyan érjék el idén Donald Trump újraválasztását.

Bontsuk ki a Ziklag mestertervét. Mit jelentenek azok a kifejezések, hogy „hét hegycsúcs, sakk-matt, akadályfutás és őrtorony”?

A hét hegycsúcs elmélete Lance Wallnau nevéhez fűződik. Ez alapján hét területe van az amerikai társadalomnak, ahol a keresztényeknek nagyobb befolyásra kell szert tenniük. Így a kormányzat, a média, az oktatás, a vallás, a családpolitika, az üzlet és a szórakoztatóipar területén is olyan vezető beosztású képviselőkre van szüksége a szervezetnek, akik „átveszik az uralmat a hegycsúcsok felett”. A Ziklag vezetői szerint azonban a kormányzati hegycsúcs jelenti a legnagyobb problémát, ennek megszerzése nélkül minden további cél elérése hiábavaló próbálkozás. Itt jön képbe a kérdésben megnevezett három stratégia, amelyek már közvetlenül a 2024 választások megnyerését célozzák. Az első a választások tisztaságára koncentrál, amely ennél többet is jelent, hiszen nemcsak a hívők szavazásának elősegítését, de a politikai ellenfelek szavazásának megnehezítését is jelenti a hét csatatér államban. A második terv szerint a keresztény lelkészek feladata lenne a hívek agitálása a nagyobb választási részvételre. A harmadik terv pedig a transzneműeket és a nemátalakító műtéteket végzőket venné célkeresztbe egy online lejárató kampány keretében. A cél, hogy félelmet keltsenek a bizonytalan szavazókban.

Hol ér össze a keresztény nacionalista mozgalom és a 2020-as választási eredményt tagadók tábora?

Már a washingtoni Capitoliumot 2021. január 6-án ostromló tömegben is felbukkantak keresztény nacionalista szimbólumok, így nem lehetett eltéveszteni a két csoport közötti kapcsolatot. A Ziklag már 2020 novemberétől pénzzel támogatta a választások eredményét megkérdőjelező csoportokat, s idén is jelentős összeget áldoz a választási eredményt tagadó aktivisták munkájára és arra, hogy bizonyos személyek nevét töröljék a választói névjegyzékből. Utóbbi törekvésükben segíti őket a mesterséges intelligenciát használó Eagle AI szoftver. A program felgyorsítja a jegyzékben szereplők nevekkel szembeni kifogások megtételét a választókerületi bizottságnál, amelynek hatása a zavarkeltéstől egészen odáig terjed, hogy szavazóképes állampolgárokat fosztanak meg szavazati joguktól. Ezzel is Donald Trump felé billentenék a mérleg nyelvét.

Hogyan érik el, hogy valakit töröljenek a választói névjegyzékből?

Minden államban létezik elektronikus választói nyilvántartás, amely nevet, címet és egyéb ismertetőjegyet tartalmaz. Az államok feladata ellenőrizni, hogy minden szavazóképes polgár szavazhasson, senki ne szavazzon kétszer és az elhunytak nevében se adjanak le voksokat. Az AI technológia segítségével soha nem látott gyorsasággal lehet kifogást emelni a gyanúsnak hitt személyek ellen, például ha egy lakcímre tízen vannak bejelentve, vagy az egyetemi diákok esetében a kollégiumi címük mellett még a szüleik címe is fel van tüntetve. Az idén is csatatér államnak számító Georgiában például csak úgy lehet cáfolni ezeket a kifogásokat, hogy a választó személyesen megjelenik a bizottság előtt és például a jogosítványa bemutatásával igazolja személyazonosságát. Ha nem kapja meg időben az értesítőt erről vagy nem tud megjelenni személyesen munkahelyi elfoglaltságai miatt, akkor elesik a szavazás lehetőségétől.

Ezek szerint bárki felbukkanhat és megfoszthat a választói jogomtól az USA-ban?

Igen. A ProPublicánál írtunk is erről, hogy Georgia államban 2020-ban mindössze hat aktivista 89 ezer választó szavazati jogát tudta hivatalosan megtámadni.

Hogyan tudja egy politizáló jótékonysági alapítvány kicselezni az IRS-t, az amerikai adóhatóságot?

Az amerikai adótörvények alapján egy jótékonysági alapítvány számára szigorúan tilos állást foglalni egy politikai jelölt mellett vagy ellen. A birtokunkba jutott iratok alapján számos helyen említik a Republikánus Párt felé hajló szavazók mozgósítását, a csatatér államok megnyerését és az akkor még demokrata jelöltként számon tartott Biden elnök bírálatát. Ez egyértelmű szándékot fejez ki a Ziklag részéről a választások befolyásolására. A sztori írása közben megkérdeztünk hat független adószakértőt is, akiknek egybehangzó álláspontja szerint ez a szervezet tudatosan teszi próbára a szabályozás határait, és nagy valószínűséggel törvénysértést követ el azzal, hogy beavakozik a politikai folyamatokba.

Hogyan kellene elképzelni egy keresztény felsőbbrendűségre épülő Amerikát?

A Ziklag hosszú távú terveinek megvalósulása esetén az ország a felismerhetetlenségig átalakulna. Például az oktatási rendszer drámai változásokon menne át, ha bibliai igazságokra alapoznák a tantervet. Az egyházi iskolák az állami iskolákkal egyenrangú kedvezményezettjei lennének az állami forrásoknak. Az otthon taníttatás állampolgári joggá válna (az Egyesült Államokban a „központi ideológiától mentes” otthoni oktatás ma is népszerű egyes konzervatív családoknál). Az iskolai tanterv keresztény értékeken nyugodna, a történelmet is keresztény szemüvegen keresztül tanítanák az iskolákban. Az oktatás szekuláris világképe rövidesen a múltté lenne. De például a hollywoodi stúdiók által gyártott filmek 80 százalékának levetítését is csak szülői felügyelet mellett engedélyeznék, a stúdiók pedig csak a bibliai tanításokat szem előtt tartva forgathatnának filmet és alkalmazhatnának színészeket a produkcióhoz. Nem világos, hogy a gyakorlatban ez hogyan valósulna meg, mindenesetre így tervezik. És persze ott van a kormányzati „hegycsúcs”, amely alapján a politikusok is a Bibliát tartanák a legfontosabb igazodási pontnak döntéseik meghozatalában.

Ön szerint Donald Trump használja a keresztény nacionalistákat saját céljaira vagy fordítva?

Jó kérdés. Azt gondolom, hogy bár ez egy kölcsönösen előnyös együttműködés, mégis a keresztény jobboldal az erősebb fél ebben a viszonyrendszerben. A Donald Trump körüli személyi kultusz egy létező jelenség az amerikai politikában, aminek jelentős hajtóereje maguk az evangéliumi keresztények, ám nélkülük nem tudná megnyerni a választást. A keresztény jobboldal nélkül csak üldögélne a Mar-a-Lagón és dühösen posztolgatna a Truth Social közösségi oldalra. Ugyanakkor nyerni is ők nyertek többet ezen az együttműködésen, mert Trump 2016-os megválasztása után példátlan módon szolgálta ki az érdekeiket. Egy ciklus alatt három keresztény-konzervatív bírát ültetett a Legfelsőbb Bíróság testületébe, akik sorra hozták a keresztény jobboldal számára kedvező ítéleteket a Roe kontra Wade abortuszjogokról szóló ítélet elkaszálásától addig a döntésig, hogy a vállalkozások bizonyos feltételek mellett megtagadhatják a szolgáltatást az LMBTQ közösség tagjaitól.