- Befutott a lázári ígéretvonat, miután nyáron összeomlott a vasúti közlekedés, de most 400 milliárddal kevesebbről szól

Ötpontos vasútfejlesztési akciótervet jelentett be Lázár János építési és közlekedési miniszter pénteken. Ötszáz kilométernyi vasúti pálya felújítását, új járművek beszerzését, az utaskomfort növelését, a tömegközlekedés alapjoggá nyilvánítását, továbbá a MÁV átalakítását, menedzsmentváltást ígért. Minderre egymilliárd eurós hitelt és ugyanennyi magyar állami forrást, azaz összesen csaknem 800 milliárd forintot szánnak.

Lázár János tavaly nyár óta többször is beszélt átfogó vasúti fejlesztésről. Tavaly júliusban például bejelentette, hogy elkészült egy 1200 milliárdos terv, majd novemberben már azzal büszkélkedett, hogy a kormány megtárgyalta a koncepciót. Csakhogy arról azóta sem beszélt, pontosan mit tartalmazott a terv. Lapunk kérdésére Lázár a pénteki sajtótájékoztatón az mondta: a most bejelentett akcióterv részben azonos a tavalyival, de részleteket nem közölt. Arra nem tért ki, hogy az 1200 milliárdból miért lett 800 milliárd, hova lett 400 milliárd. A terv hosszú átfutását azzal indokolta, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági és Varga Mihály pénzügyminiszteren kívül Orbán Viktor kormányfőt is meg kellett győznie az elképzelésről, mert – tette hozzá – „nagyon szűken mérik a pénzt mostanában”.

Az újabb hitelt a kormány ezúttal az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól venné fel, harmincéves futamidővel, az akciótervet pedig négy éven belül hajtanák végre. Lázár egy kérdésre megjegyezte, a fejlesztésekre szánt pénz másik felét nem abból a szintén egymilliárd eurós hitelből állnák, amelyet nemrég Kínától vett fel a kabinet.

Lázár nagyot ígért, de a bejelentés időzítése óvatosságra int: a nyáron lényegében összeomlott a vasút közlekedés. Mindennél többet elárul a káoszról az a közlemény, amiben a MÁV kéri az utasokat, hogy ne szálljanak vonatra. Vagyis a kormány jelentős politikai károkat szenvedett, amit muszáj – ha mással nem is – legalább ígéretekkel ellensúlyozni.

A tervek szerint az összesen 6500 kilométer hosszú vasúti pályából 500 kilométernyi szakaszt újítanának fel, miközben az elmúlt 14 évben összesen 1200 kilométert korszerűsítettek.

Megújítanák az állomásokat is, egy részüket magántőke bevonással. Ez azt jelentené, hogy egyes állomásokat – a vasúti feladatok kivételével – befektetők üzemeltetnének, akik a helyiségek kiadásából, kereskedelmi tevékenységből látnának jövedelmet. Magánvállalkozásokat vonnának be Lázár szerint a Nyugati-pályaudvaron, a váci vonal állomásain, valamint Győrben, Szegeden, Debrecenben, Gödöllőn, Siófokon, Székesfehérváron állomásait. Ahol piaci alapon nem megtérülő az állomásüzemeltetés, ott továbbra is egyedül a MÁV tartaná fent az épületeket.

A miniszter arról is beszélt, hogy a Déli-pályaudvar területének egy részét is kereskedelmi hasznosításba adnák. A pályaudvart a jelenlegi, fejállomás formájában kisebb területen tartanák meg. Lapunk kérdésére Lázár elismerte, hogy ezzel végleg lekerült a napirendről a Nyugati- és a Déli-pályaudvar közti vasúti alagút megépítése. A tervek szerint mindkettő marad fejpályaudvar. Ezzel szembemennek a nyugati mintákkal, hiszen például a bécsi, a berlini és a londoni állomás is „átmenő” pályaudvar. Lapunk kérdésére a miniszter ezt annyival intézte el, hogy nincs rá szükség.

Korszerűsítenék a járműparkot is, ami valóban elengedhetetlen lenne, ám a mostani nagy fogadkozást árnyalja, hogy a kormány az utóbbi években sorra mondta le a már sínen lévő járműbeszerzéseket. Most három lehetőséget lát a kabinet. Az első a hazai vasútgyártás újbóli megteremtése, elsősorban a már állami hátszélben működő Magyar Vagon Zrt.-n keresztül, amely a szükséges korszerű szaktudást a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlásától reméli. Lázár a magyar állam és a kormányközeli Magyar Vagon Zrt. közös üzletével kapcsolatban azt is mondta, garanciát vállalnak a spanyolok felé, hogy nem lesz üzembezárás, sem elbocsátás. Lapunk felvetette, attól is tartanak a spanyolok, hogy a magyar üzlet hátterében orosz tőke állhat. Lázár erre azt felelte: nincs és nem lesz orosz pénz az esetleges vásárlás mögött.

A flotta fejlesztésére második opció az új járművek vásárlása, ám ez is bizonytalan, tekintve, hogy leterheltek a gyártók. A szerződéskötés után legjobb esetben is 4-5 év mire a járművek elkészülnek.A harmadik lehetőség a leggyorsabb és egyben legolcsóbb megoldás a használt, de jó állapotú mozdonyok és vagonok vásárlása – ezeknek az eladó flottáknak a kifürkészésére személyesen Orbán utasította Lázárt.

A közlekedési miniszter bejelentette azt is, hogy „közlekedési alkotmány” írnak: szeptemberben új személyszállítási törvényt terjesztenek be, amelyben a közlekedéshez való jogot állampolgári joggá alakítják.

– Lázár János olyan jogszabályi módosításokat jelentett be, amelyek már 12 éve hatályban vannak: jelenleg is van előírt minimumszolgáltatás előírva minden településre a személyszállítási törvényben – fogalmazott Vitézy Dávid korábbi főpolgármester-jelölt, közlekedési szakember a Facebook-on. Szerinte a vidéki vasútvonalak bezárása, minden vasúti járműbeszerzés lemondása, a vasútfejlesztés szakmai intézményrendszerének teljes szétverése, a források kivonása és a tarifarendszer átgondolatlan átalakítása mind-mind hozzájárultak és előidézték a MÁV válságát. „Erre most annyi volt a válasz, hogy jövőre majd inkább buszok járnak a vonatok helyett, ha a mostanihoz hasonló kánikula lesz.” – írta.

Szakmaiságot nyomokban tartalmazó ötletelésnek látta Andó Gergely vasúti szakújságíró a most bejelentett akciótervet. Szerinte a MÁV céges átalakítása érdemben nem változtat az állami mamutcég „elképesztően mélyreható kézivezéreltségén”. Az elöregedett járműállomány gyors lecserélése szerinte kivitelezhetetlen. Az ötlet, hogy egyes szakaszokon buszokkal pótolnák a járatokat az kapacitás és utastájékoztatási problémák miatt sem megoldható. Így például a balatoni és pécsi, vagy szegedi IC-k buszos pótlása jóval lassabb és "macerásabb", mint a vonatközlekedés. Ráadásul Andó szerint olyan alapkérdés sincs tisztázva, hogy az egyes állomások hogyan közelíthetőek meg busszal. Úgy látja, képtelenség, hogy az utastájékoztatás lekövesse ezt az új, Lázár János által felvázolt, kaotikusnak tűnő rendszert.