A lakosság és a vállalatok óvatossági motívumát oldani kell, amit az inflációs várakozások, a még mindig magas kamatok és a háborús fenyegetettség akadályoz – többek között erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában. A tárcavezető hozzátette, szerinte idén a költségvetési egyensúlyhoz való visszatérés mellett történhet meg a gazdaság újraindítása.
„Fontos lenne idén újraindítani a gazdasági növekedést, ugyanakkor látni kell, hogy a fogyasztást gátló óvatossági motívum oldódása hosszabb időt vesz majd igénybe, több türelemre van szükség. Sőt a háború továbbra is akadályozza az újraindítást, a költségvetési és monetáris politika pedig a saját dolgával van elfoglalva, ezért csak fokozatos helyreállásról beszélhetünk” – jelentette ki Nagy Márton. Ne felejtsük el – folytatta –, hogy pont a belgazdaság, tehát a belkereskedelem és belső piacokra értékesítő ipar az, amire a legnagyobb hatása van a fiskális és monetáris politikának transzmissziós szempontból, ezzel szemben a külső keresletre nincs ráhatásuk.
A miniszter szerint idén a növekedés 2 százalék körül lehet, és jövőre lehet megcélozni a 4 százalékot. „Legalább ennyire fontos, hogy a gazdasági növekedés bevonó jellegű legyen, azaz a konjunktúrából minden társadalmi réteg részesüljön. A válság következtében ugyanis sokkal jobban megsérültek az alacsonyabb jövedelmű háztartások és kisebb vállalatok. Az újraindításkor rájuk kell koncentrálni: az alacsony jövedelmű vidéki családokra és a fiatalokra, valamint a vállalati szektorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokra” – fogalmazott.
Nagy Márton azt mondta, a nagy kérdés az, hogy a fogyasztás miért nem nő gyorsabban, miközben 10 százalék körüli reálbér-emelkedést és jelentős hitelkiáramlást látni a lakosságnál, főleg a piaci személyi és a lakáshiteleknél.
„Azt könnyű megérteni, mi történik az exporttal és az iparral, látjuk a külpiacok, a német gazdaság gyengélkedését, a járműipari problémákat, de az kevésbé látható, hogy a lakosság tekintetében hová megy a pénz. Mondhatom, hogy itt van egy fogyasztási puzzle”
– jegyezte meg.
Ezt követően közölte, a számaik alapján a bruttó megtakarítási ráta már elérte a 15 százalékot, ami jelentősen nagyobb, mint a több évtizedes átlag. Szerinte mindez arra utal, hogy erős az óvatossági motívum, az óvatossági motívum fennmaradása pedig rossz.
„Az óvatossági motívum a félelmet tükrözi a lakosságnál, amin nem csodálkozhatunk, hiszen egymást érik a kívülről jövő válságok, mint a járvány, a háború, majd ennek következtében az energiaválság, az infláció és magas kamatok”
– fejtegette.
A tárcavezető közölte, a megtakarítások nagy része most befektetési alapokba, azon belül is kötvény- és vegyes alapokba megy, a magas visszatekintő hozamok „meggyőzik” a lakosságot. Mindebből szerinte látszik, hogy nem csupán a jegybanki kamatoknak, hanem például a Prémium Magyar Állampapírok hozamainak – amelyek 18 százalék felett tetőztek – jelentős szerepe volt, hogy az óvatossági motívum nem enyhült és a fogyasztás helyreállása még várat magára. „Mintha a középréteg és az átlag alatti jövedelműek még óvatosabbá váltak volna. Emellett az is érdekes a számok alapján, hogy fontosabb számukra az otthonteremtés és az elmaradt lakásvásárlások pótlása, mint az elmaradt fogyasztás pótlása” – jelentette ki.
Elbocsátások jöhetnek, miután az Orbán-kormány kötelező spórolást írt elő az állami cégeknél, Nagy Mártonnál koncentrálódik a vagyonNagy Márton az interjúban arról is beszélt,
nem véletlenül indult Orbán Viktor békemisszióra. „Azontúl, hogy a háború mérhetetlen emberi pusztítást okoz, Magyarországon a 3-4 százalékos GDP-növekedéshez elsősorban békére van szükség, hiszen pontosan az óvatossági motívum oldása generál növekedést. Tehát addig, amíg a szomszédunkban háború zajlik, addig ne gondoljuk, hogy olyan könnyen megy a gazdaság újraindítása”.
mások mellett a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt is elfelejtett valamit, amikor a költségvetési helyzetet bírálta, mégpedig azt, hogy az elmúlt időszak válságai nem károsították a gazdaság alapszöveteit. „Nem voltak elbocsátások, sőt a foglalkoztatottság a maximumon, nem csökkentek a fizetések, továbbra is ömlik az országba az FDI, azaz folyamatosak a befektetések. A költségvetési hiány növekedését a gyors és hatékony válságkezelés indokolta”.
„cash flow problémánk van, a likviditást kell optimalizálni”.
a gazdasági kabinet már több körben vizsgálta az egymilliárd forint feletti beruházások lehetséges átütemezését 2024-ről 2025–2026-ra, és most vizsgálják, hogy miként tudnak eltolni beruházásokat 2025-ről 2026–2027-re.
a családok esetén nagyon fontos lesz, hogy jövőre megduplázzák a gyermekek után járó családi adókedvezményt. Továbbá támogatni szeretnék őket abban, hogy a megtakarításokat minél könnyebben otthonteremtésre tudják felhasználni. Az adóügyi költségeket vagy adminisztratív korlátokat érdemes lehet eltörölni.
el kell kezdeni támogatni a vidéki fiatalokat, a pályakezdésükhöz segítséget kell nyújtani.
Arra a kérdésre, hogy a monetáris politika is fékezi-e a növekedést, Nagy Márton úgy válaszolt, „küklopsz üzemmódban vannak”. Csak az infláció érdekli a jegybankot – jelentette ki. Hozzátette, az infláció most 4 százalék körül mozog, a növekedés újraindítását már el lehet kezdeni egy ilyen közegben, és valójában most már inkább az inflációs várakozásokat és félelmet kell lejjebb szorítani.
„Másfél éve én is azt látom, hogy több a lukfoltozás” – Élesen bírálta a magyar gazdaságpolitikát Hernádi ZsoltNagy Márton tárcája szerint nem is Magyarország az EU legszegényebb országa, kár, hogy minden statisztika szerint az