Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó nem érte el fő célját: hosszú távon nem tudta csökkenti ezek fogyasztását, ráadásul a szegényebb háztartások arányaiban több adót fizetnek, mint a gazdagabbak – írja egy új magyar kutatás eredményei alapján az Economx.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói a tanulmányban megállapították, hogy bár az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó eleinte csökkentette a fogyasztást, ezt idővel ellensúlyozta, hogy a táplálkozási szokások és az élelmiszerkörnyezet nem változott, az elkölthető jövedelem pedig nőtt. Így nyolc évvel az adó bevezetése után a bevezetés előtthöz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből – több kategóriában ez az érték még az uniós átlagot is meghaladta –, és a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki.
Kiderült az is, hogy
2018-ra az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010-es 5,9 százalékról 7,4 százalékra nőtt.
A chipsadó néven elhíresült népegészségügyi termékadót 13 éve vezették be, az állam célja pedig az adóbevételeinek növelésén túl az volt, hogy az egészségre káros termékek fogyasztását csökkentse a lakosság körében. A Corvinus kutatója, Berezvai Zombor szerzőtársaival azt vizsgálta, hogy 2011 óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások. A kutatók a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték. A csokoládé, az édes kekszek, a cukros szénsavas üdítőitalok, a sós snackek és az alacsony gyümölcstartalmú italok fogyasztását vizsgálták, ezek ugyanis az adóztatott termékek teljes forgalmának több mint 90 százalékát tették ki az adó bevezetése előtt.
„Az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem képes a fogyasztás mérséklésére, ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Mivel az alacsonyabb jövedelműeket sokkal érzékenyebben érinti a drágulás, számukra hátrányosak is lehetnek az ilyen intézkedések, ráadásul jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó, mint a gazdagabb háztartásokénak”
– vélte Berezvai Zombor. A Health Policy szakfolyóirat idei augusztusi számában megjelent tanulmány szerint a hosszú távú kedvező hatás elérése érdekében komplex intézkedésekre van szükség, például elérhetőbbé és megfizethetőbbé kell tenni az egészségesebb élelmiszereket, illetve növelni kell a fogyasztói tudatosságot oktatási programokon keresztül.
Önmagát cáfolta a tárca, marad a chipsadó