„A Szabadság-szobor Budapesté. Budapesté szimbolikusan és Budapesté nagyon is konkrétan. A Szabadság-szoborról Budapest nélkül dönteni nem lehet. A szobor ugyanis – a többi kiemelt közterületi alkotáshoz hasonlóan, függetlenül az adott közterület tulajdoni viszonyaitól – Budapest Főváros Önkormányzata vagyonnyilvántartásában hosszú évtizedek óta szerepel” – közölte Karácsony Gergely főpolgármester szombaton a Facebook-oldalán.
Hozzátette, pénteken újra nyomatékosította a Várkapitányságnak, hogy a szobor talapzatának tervezett átépítése a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása nélkül nem lehetséges. Éppen ezért, ha a Szabadság-szobor talapzatán bármiféle változtatást szeretnének, azt csakis a Főpolgármesteri Hivatallal és a Budapesti Történeti Múzeummal való megegyezés keretében tehetik.
„Vagyis a Szabadság-szoborról nem a Várkapitányság, nem a kormány hoz döntést – de a műemlék kiemelt jelentősége miatt nem is a főpolgármesternek, vagy a közgyűlés valamely bizottságának dolga ez –, hanem meggyőződésem szerint a Fővárosi Közgyűlés nyilvános ülésének kell erről határoznia”
– jelentette ki.
„A magam részéről nem tudom támogatni, hogy utólagos belebabrálással bontsák meg a letisztult, mindeddig közmegelégedésre a város jelképévé vált műalkotás egységét” – fogalmazott Karácsony Gergely. Hozzátette, elítél minden olyan törekvést, amely meg akar csonkítani közterületi alkotásokat vallási vagy civilizációs jelképek eltávolításával. Éppen ezért elrendelte a Margit híd pilléreit díszítő Szent Korona ábrázolásokról letört keresztek haladéktalan helyreállítását.
A főpolgármester bejegyzésében arra is kitért, Budapest nagyszerűségét a sokszínűsége adja, és különböző történelmi korok formálták olyanná, amilyennek szeretjük. Éppen ezért – folytatta – káros minden olyan szándék, amely a város élő szövetét akarja megbontani, és ezzel a budapestiek sokszínű közösségét megosztani, például azzal, hogy pillanatnyi ideológiai vagy politikai megfontolásból kíván átalakítani közterületi művészeti alkotásokat. A közterületi alkotások vallási vagy civilizációs jelképeinek megcsonkítása pedig nemcsak hogy káros, de bűnös is – írta Karácsony Gergely.
Majd kiemelte,
„a gellérthegyi Szabadság-szobrot Budapest fordulatos történelme során már éppen elegen akarták saját ideológiájuk, politikai céljaik szolgálatába állítani. Alig több mint harminc éve sikerült végre megszabadítani minden tehertételtől, és lett végre az, ami: a magyar szabadság szimbóluma. Most a kormány a talapzat átépítésével, a már létező szimbólumot új szimbólummal írná felül, jogos és érthető vitát keltve ezzel”.
Múlt hét elején lapunk is beszámolt arról, hogy a Citadella immár 20 milliárd forintra duzzasztott állami megújításának részeként felújítandó Szabadság-szobor talapzatára elhelyeznének egy keresztet, „az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát”. Az ügy heves vitát váltott ki, nemrég például a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetése, illetve más művészek, közéleti szereplők, tudósok nyújtottak be népszavazási kezdeményezést a Fővárosi Közgyűléshez, hogy megakadályozzák a tervet.
Népszavazást kezdeményeznek a Szabadság-szobor keresztjéről művészek írók, közéleti szereplőkKeresztet állítanak a Gellért-hegyi Szabadság-szobor oldaláraA Szabadság-szobor keresztje mellett van más vitatott gellért-hegyi beruházás is, épül az MCC óriáskollégiuma, tervezik a siklót, a Lődombon azt sem tudni, mi lesz