;

pályázat;késés;Szijjártó Péter;határidő;Rákosrendező;Építési és Közlekedési Minisztérium;mini-Dubaj;

Nagy lendülettel kezdtek neki a mega­projekt előkészítésének, de a procedúra lassabb és bonyolultabb a tervezettnél

- Mini-Dubajban is késik a MÁV, minden jel szerint csak két év múlva kezdődhet az építkezés

Ki kellett tolni annak a két tendernek a határidejét, amelyen vállalkozókat keresnek, hogy megtisztítsák Rákosrendezőt az emírségekbeli beruházás előtt. Összesen 20 milliárd forintot költenének erre, mindeközben a növények és az állatok millióinak pusztulásáról senki nem beszél.

Június végén két tendert is indítottak az arab befektetőknek odaígért rákosrendezői vasúti terület megtisztítására, de még egyiket sem sikerült lezárni – válaszolta a Népszava kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), így több mint két héttel ki kellett tolni a határidőt. Bár a tendereket hivatalosan a MÁV írta ki, a projektfelelős az ÉKM.

A tárca az első tenderen a teljes vasúti terület 130 hektárjának kármentesítésére, fakivágására, cserjék, bokrok irtására, a meglévő épületek, vágányok, vezetékek bontására, továbbá az előzetesen 255 ezer tonnára becsült hulladék elszállítására és a megfelelő elhelyezésére keres vállalkozót maximum nettó 14 milliárd forintért. Nem megy könnyen, a kiírást már háromszor kellett módosítani.

A másik, egyelőre szintén lezáratlan rákosrendezői tender is június végén jelent meg. A versenyfelhívásban a felszín alatti szennyeződések feltárása, illetve stratégiai környezetvédelmi vizsgálat elvégzése a feladat. Ennek keretösszege nettó 5,9 milliárd forint. A kiírás szerint a teljesítés határideje a szerződés aláírását követő 24 hónap, amely további 12 hónappal meghosszabbítható. Az ÉKM tájékoztatása szerint, ahogy a közbeszerzések is párhuzamosan futnak, úgy a munkát is egy időben végzik majd a nyertes vállalkozók. Ebből pedig az következik,

hogy nehezen tartható a Szijjártó Péter külügyminiszter által korábban jelzett céldátum. 

A tárcavezető szerint már idén szeptemberben szerették volna átadni a területet fejlesztésre alkalmas állapotban, miközben az ÉKM közlése alapján ez két évvel is későbbre csúszhat.

Az eseményeket felgyorsítandó a MÁV Zrt. saját hatáskörben már áprilisában hozzálátott a növényzet eltávolításához, júliusban pedig a területen lévő, több mint 100 épület bontásához. Az ÉKM ezt azzal indokolta, hogy a bontási hulladék elszállítása sok időt vesz igénybe, másrészt az illegális hulladék halmokat sok esetben benőtte a növényzet, így a hulladék elszállítási munka megkezdése akadályokba ütközne.

A tenderek a vasútüzemi terület egészére, tehát 130 hektárra szólnak, bár a korábbi híradások szerint csak a felét adta el az Orbán-kormány az Egyesült Arab Emírségeknek, amely az általa kijelölt ingatlanfejlesztő révén 5 milliárd euró – mintegy 1900 milliárd forint – értékű beruházásba kezd. Az építkezéshez gyakorlatilag szabad kezet adott a kabinet, amikor kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet. Ezenfelül vállalta, hogy 800 millió euró (310 milliárd forint) erejéig infrastrukturális beruházásokat valósít meg a területen. Az erről szóló törvényt már el is fogadta az Országgyűlés.

A vártnál jóval lassabban halad a terület kiürítése is. A MÁV Zrt. az ÉKM tulajdonosi elrendelésben foglaltaknak megfelelően február közepén indította el a mintegy 83 bérleti és egyéb használatot biztosító szerződés megszüntetését, illetve felszólította a jogcím nélkül használókat a terület elhagyására. A vasúttársaság – hangsúlyozta Népszavának küldött válaszában a tárca – a lehető legnagyobb méltányossággal igyekszik eljárni, így a lehetőségeihez mérten segít a lakásbérlők számára alkalmas, alternatív bérleti, illetve lakhatási lehetőségek beazonosításában, illetve a megfelelő jogi, pénzügyi megoldások megtalálásában. A területen élő – összesen 27 jogcímmel rendelkező és jogcím nélküli – lakó többségével meg is tudtak állapodni, számukra cserelakást, vagy pénzügyi megváltást ajánlott a MÁV, sőt, a költöztetés költségeit is átvállalta.

Öt jogcím nélkül lakó azonban többet kér – örökbérleti jogot, pénzbeli megváltást 40-80 millió forint értékben –, mint a törvényes bérlők. A vasúttársaság ezt nem tudja és nem is akarja teljesíteni, különösen úgy, hogy semmiféle fizetési vagy egyéb kötelezettsége nincs a jogcím nélküli lakókkal szemben. Az így előállt patthelyzetet egyelőre nem sikerült feloldani.

Nem problémamentes a cégekkel való megállapodás sem. Az 56 üzleti partnerből eddig 43-mal sikerült megállapodniuk, ezekben az esetekben már a birtokbavételi eljárás is lezárult. Kilenc társasággal még egyezkednek, négy viszont perre vitte a dolgot. Az általuk elfoglalt ingatlanok visszavételére csak a bírósági döntést követően kerülhet sor.

Arra is rákérdeztünk, hogy az érintett önkormányzatokkal történő egyeztetésre mikor kerít sort a minisztérium, mire az ÉKM azt válaszolta, hogy a tárca mandátuma jelenleg a terület megtisztítására, az áldatlan állapotok felszámolására vonatkozik. Így arra a kérdésünkre sem kaptunk választ, hogy a terület előkészítésével párhuzamosan megkezdődött-e a tervezés, egyeztet-e a kormány megbízottjával az emirátusi befektető. Így továbbra is rejtély, mit épül majd a Hősök tere háta mögötti területen.

Mesterséges sivatag

Miközben Rákosrendezőn az ott élő emberek lakhatása az év elején megmozgatta a fél várost, a legnagyobb csend övezi növények és állatok millióinak pusztulását – hívta fel a figyelmet a beruházás egyik kevés figyelmet kapó mellékhatására Garay Klára Ráday Mihály-, Podmaniczky- és Budapestért-díjas városvédő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja. Mint mondta, Rákos-Dubaj építéséhez 130 hektárt készítenek elő, a bontás és a hulladék elszállítás mellett kiirtják az invazívnak minősített fákat, bokrokat, cserjéket, azaz ekkora területen hoznak létre egy „mesterséges sivatagot.” Csakhogy szerinte az egykori üzemi területen a MÁV a II. világháború után nagy körültekintéssel ültetett fákat jelentősen javítva a környék mikroklímáját, a jegenye és rezgő nyár mellett juharokat, japán akácot, néhol égerfákat.

Hamar megjelentek rigók, rozsdafarkúak, harkályok és denevérek, a lepkék és poszméhek és a gyíkok is. Utóbbiak eszmei értéke 25 ezer forint, a poszméhek fajtától függően 5-10 ezer forintot érnek, a denevérek 25-500 ezer forintot, ha egy városlakó pusztítja el őket. Ha kormányzati megrendelésre, egy kiemelten környezet károsító építkezés kedvéért verik agyon, zavarják el az állatokat, akkor még fizetnek is érte 

– háborgott a városvédő, aki szerint a területen már halmokban állnak a kivágott – nem csak invazív – fák, holott az erre irányuló közbeszerzés még le sem zárult. Az építkezés kezdete évekre van, de már most sivataggá alakítják a tájat. Az építkezés és a vele járó szállítás, zaja, pora így akadálytalanul ömlik majd a szomszédos lakóházakra – mondta

2015 óta összesen már 3,1 milliárd forintnál tart.