2023 áprilisában módosította a kormány a reintegrációs jogszabályt annak érdekében, hogy az embercsempészés vádjával 2-3 év börtönbüntetésre ítélt külföldi állampolgárokat visszaküldhessük a hazájukba. Azóta a magyar börtönökből kiengedett embercsempészeknek 72 órán belül el kell hagyniuk az országot, ha ezt nem teszik meg, újra rács mögé kerülnek. A jogszabály-módosítást a kormány a börtönök túlzsúfoltságával indokolta, és azzal, hogy a csaknem 80 országot „reprezentáló”, több mint két és félezer embercsempész őrzése nagy terhet ró a büntetés-végrehajtásra.
A Magyarországon elfogott szinte valamennyi külföldi embercsempészt azért ítélték el, mert a déli kerítésen át hozzánk érkező migránsokat autóval megpróbálták elvinni Ausztriába. Az embercsempészek főnökei és a szervezők a magyar hatóságok előtt soha nem buktak le, hiszen ők külföldről irányítják a bandákat. És nem kerültek a magyar bíróságokra azok a többségében afgán állampolgárságú „sétáltatók” sem, akik a migránsokat átjuttatják a déli határainkon felállított kerítéseken. Ők ugyanis sosem lépnek be Magyarország területére.
Felfegyverzett bandák tartják rettegésben a szerb–magyar határvidéket, a menekültválságból a maffia és a politika is hasznot húzA tavalyi rendeletmódosítását sokan támadták, mondván: a kiebrudalt embercsempészek visszatérnek, és folytatják törvénysértő tevékenységüket, hiszen úgy gondolják, hogy immár nem kell félniük a büntetéstől. Az elmúlt év nem igazolta ezt a félelmet, mert – mint azt a HVG 360 cikkében olvashattuk - 2024 júliusáig 2297 külföldi embercsempészt engedtek szabadon, közülük 16 került vissza a magyar börtönökbe, s csak hárman voltak, akik újra embercsempészéssel próbálkoztak, a többiek ellen más jogsértés miatt indult eljárás.
Pintér Sándor megnyugtatta az osztrák belügyminisztert, hogy úgysem Ausztria felé távoznak a Magyarország által elengedett embercsempészekVolt egy másik prognózis is a rendeletmódosítás lehetséges hatásáról, ez úgy szólt, hogy az elengedett embercsempészek ugyan nem jönnek vissza migránsokat fuvarozni, mivel ha lebuknak, akkor összeadják az előző és az új ítélet börtönéveit, így 5-6 évet is börtönben töltetnek, csakhogy lesz, aki a helyükbe lép, hiszen lebukás esetén ők is pár hét alatt szabadulhatnak a reintegrációs szabályváltozásnak köszönhetően. Vagyis a rendeletmódosítás után az embercsempész bandák még könnyebben toboroznak majd jelentkezőket arra a munkára, hogy a kerítésen átjutó migránsokat – személyenként általában 100-200 euróért - Nyugatra szállítsák. Ha aztán elkapják az új embercsempészeket, ők együttműködnek a hatóságokkal, elfogadják az ajánlott 2-3 éves szabadságvesztést, és a börtönbüntetés megkezdése után pár nappal már szabadulhatnak is.
Beszéltünk több ügyvéddel, aki Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád és Tolna megyei bíróságokon védte az embercsempészeket, szerintük ez a prognózis részben bejött. Sümegi Helga, szekszárdi ügyvéd így fogalmazott: „A vádlottak 2023 nyara óta az előkészítő ülésen bevallják bűnösségüket, elfogadják az ügyészség által ajánlott büntetést, és nem fellebbeznek az ítélet ellen, így az azonnal jogerőssé válik. Számukra az a fontos, hogy minél hamarabb hazamehessenek”.
Ez olvasható ki a bíróságok statisztikájából is. A Szekszárdi Törvényszék szóvivője, Kovács Ildikó elmondta, hogy 2022-ben 32 embercsempészési ügyben hoztak ítéletet a tolnai megyeszékhelyen, és azok közül 10 született meg az előkészítő ülésen.
2023-ban viszont már a 28 ítéletből 24 zárult le tárgyalás nélkül. Idén pedig két ítélet született Szekszárdon, s mindkettő az előkészítő ülésen. Az adatokból az is látszik, hogy lényegesen kevesebb az embercsempészési ügy, mint az előző években.
Igaz, míg 2023 első felében hetente 2-3 ezer, az év második felében pedig 4-8 ezer migráns próbált hazánkon keresztül eljutni Nyugat-Európába, az idei év első felében többnyire 20 és 50 fő között mozgott a hetente próbálkozók száma. Így lényegesen kevesebb Magyarországon mozgó „taxis”-ra volt szüksége az embercsempész bandáknak.
Az általunk kérdezett ügyvédek úgy vélték, hogy a reintegrációs őrizet és az embercsempészek szabadon engedése nincs érdemi hatással arra, hogy a bandák tudnak-e szállítókat beszervezni.
- Ha egy útvonalon sok a migráns, akkor a bandák könnyen találnak maguknak embert arra, hogy elszállítsa a menekülteket
– mondta Molnár Péter szekszárdi ügyvéd. – Az embercsempész bandák nálunk elítélt tagjai nagy szegénységben, néha nyomorban éltek, így aztán elvállalnak bármilyen munkát. Nem a szállítók miatt vannak migránsok, hanem a migránsok miatt állnak be a nincstelenek szállítónak.
A cikkünkhöz megszólított szegedi ügyvédek is hasonlóan fogalmaztak, s egyikük hozzátette: „Szerbiában, a magyar határ közelében a szerb hatóságok 2020. és 2023. között hagyták, hogy egy-kétezer papír nélküli menekült évekig illegálisan táborozzon, és naponta nekimenjen a kerítésnek. Ám tavaly ősszel felszámolták ezeket az illegális táborokat, azt követően nem jöttek migránsok Szerbiából hozzánk, és migráns híján eltűntek az embercsempészek is. A szerb vezetés már korábban is megszüntethette volna az illegális táborokat, de valamiért nem akarta. Valószínűleg a bandák és a migránsok jók voltak arra, hogy a kormány általuk feszültséget teremtsen a lakosságban.
Migráció: részletesebb lett a Balkan Insight tényfeltáró cikke, mint a magyar titkosszolgálati jelentésA fentieket némiképp alátámasztja a Migránskutató Intézet kutatójának, Dobó Gézának augusztusban publikált tanulmánya. Ebből idézünk: „Tavaly október végén a szerb rendőrség és csendőrség összehangolt műveleteket hajtott végre, amelyek során a migránsok által használt szálláshelyeket felszámolták… Szerbia részére ugyanis az Európai Unió előírta az irreguláris migráció megfékezésére irányuló intézkedések bevezetését…” A tanulmány megemlíti, hogy sokan kétkedve fogadták a kemény fellépést, szerintük ugyanis „a 2023. december 17-i előrehozott szerbiai parlamenti választások kormányzati kampányfogásának részét képezte az illegális bevándorlókkal szembeni intézkedéscsomag…”
Az elmúlt hetek igazolták a kétkedőket, ugyanis mint azt Dobó Géza elemzése megállapítja, a magyar határ menti szerb területekre „…a migránsok visszaszivárgása már megkezdődött, a szerb csendőrség pedig többé nincs jelen a terepen… akár hónapon belül a Szabadkát övező erdőkben ismét tábort verhetnek az embercsempész bandák…”
Augusztusban már hetente átlagosan 400 illegális migráns akart hazánkon át eljutni nyugatra, vagyis az év első feléhez képest megtízszereződött a kerítést megmászók száma.
Ha a szerb hatóságok ezt hagyják, akkor a „forgalom” visszaállhat a régi szintre. Ám ebben a reintegrációs őrizetnek semmiféle szerepe nincs.
Megkérdeztük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától, hogy az embercsempészek elengedése révén mennyit spórol a magyar állam. Csak annyit közölt a kommunikációs főosztály, hogy több milliárd forintot. Az elérhető adatok alapján egy elítélt ellátásának és őrzésének éves költsége 2-3 millió forint. Ebből kikalkulálható, hogy a 2297 embercsempész elengedése két év alatt akár 10 milliárdot meghaladó megtakarítást jelenthet a költségvetésnek.
