Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalos pekingi látogatása során találkozott a Bank of China (BoC) és a China Construction Bank (CCB) vezetőivel. A tárgyalások célja a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményéből.
A tárca tudatta, hogy a tárgyalások során a felek áttekintették a magyar-kínai gazdasági együttműködést, melynek során
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kapcsolatokat – különös tekintettel a pénzügyek területére – tovább szükséges mélyíteni.
„Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, és a jüan, valamint a kínai befektetések egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban. Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Közép-Kelet Európában, mely hozzájárul ahhoz, hogy hazánk regionális pénzügyi központtá váljon, tovább erősítve ezáltal a gazdasági híd szerepét. Ebben jelent partnerséget a Bank of China és a China Construction Bank együttműködése, amely elősegítheti, hogy további magyar cégek lépjenek be a kínai piacra, és új kínai beruházások valósuljanak meg Magyarországon” – áll a közleményben.
A kínai partnerbankok figyelmének központjában a magyar kormány által jóváhagyott, szélesebb körben értelmezett, energetikát, digitalizációt és e-mobilitást is magába foglaló infrastrukturális projektek álltak, amelyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium ez év elején prezentált Pekingben – közölte az NGM. A tárca hozzátette,
a tervek szerint jövő nyárra elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének várható befejezése után a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a magyar-szerb határátkelő infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon.
„A kínai bankok jelentősége abban is megmutatkozik, hogy széleskörű hazai kapcsolataik révén képesek hatékony segítséget nyújtani az Európában korlátozottan jelen lévő technológiák és beszállítók beruházói döntéseinek előmozdításában. Emellett aktívan hozzájárulnak a két ország közötti akadálytalan kereskedelemhez, pénzügyi integrációhoz és az emberek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez” – sorolta közleményében az NGM.
Néhány projekten kívül hivatalosan alig lehet valamit tudni a magyar-kínai csúcstalálkozó eredményeirőlJúlius végén a Portfolio összesítése alapján mi is beszámoltunk arról, hogy a magyar állam tavasszal egymilliárd euró összegben vett fel hitelt kínai bankoktól, amelyet április 19-én teljes összegben lehívott. Amennyiben nem számítjuk a kötvénytartozásokat, akkor ez az összeg a legmagasabb az összes állami hiteltartozás közül. A felvétel célja a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadások finanszírozása.
Hatalmas összegű kínai hitelt vett fel az Orbán-kormányKésőbb Varga Mihály pénzügyminiszter az atv.hu kérdésére azt közölte, az egymilliárd eurós hitelt elsősorban a közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez használják fel. Közölte, hogy a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban állapodtak meg, további részleteket azonban nem árult el Magyarország adósságállományának újabb jelentős növeléséről.
Varga Mihály: Az egymilliárd eurós kínai csak egy újabb láb az államnak szükséges forrásbevonáshozEldicsekedett a külügy, hogy Kína a legnagyobb beruházó Magyarországon