Újabb kiadásstopot vezetett be az Orbán-kormány egy, a Magyar Közlönyben kihirdetett kormányhatározat keretében: az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendelkezés 130 korábbi kormányhatározatot módosít úgy, hogy a különféle állami finanszírozású beruházások esetében az eddig megtörtént költségvetési támogatáson túl további kifizetés nem történhet. Hogy pontosan mennyi pénzről van szó, az nem derül ki, mint ahogyan eddig arra sem érkezett magyarázat, hogy miért pont az adott tételek kerültek a listára. Az viszont biztos, hogy az intézkedés egyik célja, a már amúgy is megemelt költségvetési hiánycél betartásának megsegítése. Az államháztartás deficitje augusztus végén elérte a 2857 milliárd forintot, ami a megemelt 3982 milliárdos decemberi cél 71 százaléka, miközben időarányosan 66 százalék lenne elfogadható. Egyértelmű, hogy intézkedésekre van szükség, hogy ne szálljon el a hiány. Ezért dönthetett a kormány a kiadásstop mellett, amit egyébként mélyen elhallgatott, szemben azzal, hogy korábban, mind a beruházások elhalasztást, mind az adóemeléseket bejelentette.
A határozat szerint több tucat állami beruházással kapcsolatos korábbi kormányhatározat azzal a mondattal egészül ki, hogy a „Kormány egyetért azzal, hogy e határozat kapcsán további központi költségvetési többletforrás biztosítása nem szükséges.” Így, ha korábban lett volna rá terv, akkor sem kaphat többlettámogatást a többi között az Árpád-Ház Program, az évek óta halódó Sorsok Háza beruházás, a Széchenyi Lánchíd felújítása. A kormány egyébként a közben a már rég megnyitott Lánchíd felújításra eredetileg hatmilliárd forintot ígért a fővárosnak, ugyan azt még nem fizette ki, de most leszögezte, hogy azon felül nem is ad semmit.
Orbán Viktor döntött, 130 pontos határozatban érkeznek a megszorításokDe nem kaphat több pénzt az Állami Operaház amúgy is befejezett beruházása vagy a Magyar Labdarúgó Szövetség budapesti pályafejlesztési programja. A kormány maga részéről lezárta a Budapest Diákváros – Déli Városkapu beruházást is. A Diákváros a Ferencvárosi Atlétikai Stadion közelében épült volna meg, egy esetleges budapesti olimpia esetén ott lett volna az olimpiai falu, amit később fiataloknak kiadható bérlakásként hasznosítottak volna. A projektet most végleg hidegre tette a kormány, igaz eddig sem költött rá. A határozat azt is rögzíti, hogy a kormány most már tényleg nem ad a több pénzt a megépített majd visszabontott Nemzeti Atlétikai Központra, azaz a Mészáros Lőrinc cége által kivitelezett Atlétikai VB Stadion építésre.
A kormány kiadáscsökkentésekről is döntött, de ezek általában néhány tíz, esetleg százmillió forintot jelentenek, csak kevés milliárdos nagyságrendű elvonást tartalmaz a lista. Így például Liget Budapest Projektnél 200 millió, a Városliget forgalomcsillapításnak megtervezése esetében 60 millió forint az elvonás, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának még 2021-ben megtartott rendezvénye támogatását pedig 64 millió forintra csökkentik. A jelentősebb intézkedések között szerepel a zalaegerszegi északi ipari park építésének támogatása, amire az eredeti 6 milliárddal szemben 3 milliárd forint jut.
Ugyanakkor kormány néhány területre több pénzt is adna, így 2,7 milliárd forinttal megemelik a Szeged-Röszke vasútvonal felújításnak keretét, mintegy 720 millió jut tanuszodákra és 1,5 milliárdot kap a Debreceni Repülőtér fejlesztése is.
Elvonnak, elhalasztanak, kivetnek, bevezetnek
A 2024-es költségvetést a parlament 2513 milliárd forintos deficittel hagyta jóvá, ami tartatlannak bizonyult, így 3982 milliárdra emelték. A piac ezt elfogadta, mert nyilvánvaló volt, hogy az eredeti cél teljesítetlen lett volna drasztikus megszorító intézkedések nélkül. Ugyanakkor több pénzügyi elemző is jelezte, hogy a még megemelt cél sem elérthető további kiadáscsökkentés vagy bevételnövelő intézkedések nélkül. A kormány tavasszal azt is bejelentette, hogy 675 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés idei beruházásai költéseit. Elsősorban a Beruházási Alap és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kiadásit érintették a zárolások. A megemelt hiánycél tartáshoz ez nem volt elegendő, ezért július elején jelentős adóelmésekről döntött a kormány. Megemelte a banki tranzakciós illetékeket, az értékpapírok, az átutalások, a készpénzfelvétel esetében is, és a devizaváltásokra bevezette a kiegészítő tranzakciós illetéket. A kormány ezen intézkedésektől csak idén 85 milliárd forint pluszbevételt remél, 2025-ben pedig már 200 milliárdot.
