A szeptember 1-jétől hatályos rendelet alapján, főszabály szerint a diákoknak a tanítási nap elején le kell adniuk telefonjaikat, a válaszadók 40 százaléka ezzel teljes mértékben, további 13 százalékuk inkább egyetért. A korlátozást abszolút elutasítók aránya 35 százalék, azoké pedig, akik inkább nem értenek egyet a rendelettel, 10 százalék.
Azt, hogy a kérdés politikailag is megosztó, jól mutatják a válaszadók pártpreferenciái. A legnagyobb arányban (96 százalék) a Fidesz-KDNP szavazói értenek inkább egyet a korlátozással, míg az ellenzéki szavazóknak csak a 27 százaléka. A Magyar Péter-féle Tisza Párt szavazói 31 százalékban inkább igen, 66 százalékban inkább nem értenek egyet a szabályozással. A pártnélküliek körében egyaránt 49 százalék a korlátozást inkább elutasítók és támogatók aránya.
„Tíz vagy húsz év múlva nevetséges lesz majd ez a rendelet és az is, aki kitalálta”Buborékos borítékoktól a gurulós bőröndökig minden van, a legkülönfélébb megoldásokat találták ki az iskolák a diákok telefonjainak tárolásáraÁm azzal, hogy a gyerekek oktatásába be kellene építeni az okoseszközök használatát, a kormánypártiak 79 százaléka is inkább egyetért (az ellenzéki oldalon és a Tisza Párt szavazói körében ugyanez 98 százalék, a pártnélküliek táborában 86 százalék). A válaszadók szinte mindegyike (98 százalék) szerint a megoldást inkább az jelentené, ha maguk az iskolák lennének felszerelve jól működő, folyamatosan karbantartott digitális eszközökkel: számítógépekkel, laptopokkal, tabletekkel.
A válaszadók többsége (65 százalék) szerint az egyik legnagyobb probléma a gyerekek okostelefon-használatával, hogy elvonja a figyelmüket más, fontosabb tevékenységektől, további 46 százalékuk szerint rossz hatással van a baráti, szociális kapcsolatokra, 45 százalékuk pedig úgy véli, hogy függőséget okoznak.
Az erőszakos tartalmakat 30 százaléknyian, az álhíreket 21 százaléknyian, a pornográf tartalmakat 18 százaléknyian tartják problémának. A kutatásban résztvevők 94 százaléka úgy véli, az iskoláknak foglalkozniuk kellene az internet veszélyeiről szóló tájékoztatással, 96 százalékuk azzal is egyetért, a gyerekeknek az iskolákban is tanítani kellene, mire használhatják értelmesen az internetet és a digitális technológiákat.
A felmérésből az is kiderült, hogy miközben a lakosság szűk többsége támogatja a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozását, csak 7 százaléknyian gondolják úgy, hogy ez segít kezelni az említett problémákat. A válaszadók 40-41 százaléka szerint a digitális kultúra iskolai oktatása, a gyerekek felkészítése az internet veszélyeire, valamint az okoseszközök értelmes iskolai használata jelenthetne segítséget. De 45 százaléknyian úgy vélik, a szülőket is fel kellene készíteni az okostelefonok és az internet veszélyeire.
„Az iskola vesztésre áll a gyerekek figyelméért folytatott harcban, de a megoldás nem az okostelefonok kitiltása”Európai trend
Több uniós tagállamban is szabályozzák az okoseszközök iskolai jelenlétét, a szabályok szigorítása európai trendnek tekinthető, ám a gyakorlatok igen eltérőek - olvasható a Republikon Intézet legújabb elemzésében. Egyes országok, mint Csehország is, az intézményekre bízzák a szabályozást, de például Hollandiában és Olaszországban az okoseszközök szinte teljes kitiltását választották, Franciaországban pedig aktívan kísérleteznek a korlátozó szabályok bevezetésével. Szlovákiában jövő januártól lesz tilos a mobilozás az általános iskolák első három évfolyamán, felsőbb évfolyamokon különleges esetekben vagy a tanárok engedélyével lehet majd használni az okoseszközöket.
Betiltották az iskolai mobilhasználatot, aztán jött az aktív Magyarországért felelős államtitkár, aki mobilapplikációval akarja mozgásra bírni a diákokat és a tanárokatBár a magyarországinál vannak szigorúbb szabályozások, az elemzés szerint nálunk problémát jelent, hogy a kormány nem vonta be kellőképpen az érintetteket (pedagógusokat, szülőket, diákokat) a vonatkozó kormányrendelet előkészítésébe. Ezt tetézi a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatójának felmentése, ami a rendelet alapján indokolatlannak, értelmetlennek tűnik, és egyedül azt az érzetet erősítheti, hogy az érintetteknek nincs beleszólásuk az oktatással kapcsolatos szabályozásba.
Csak a fideszesek helyeslik a kirúgást
Mint a Népszava is megírta, a Belügyminisztérium tanévkezdés előtt felmentette pozíciójából a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját, miután a tantestület jelezte, a rendelet keretein belül engedélyezik a diákok iskolai mobilhasználatát. A Publicus kutatása szerint 71 százaléka egyáltalán nem vagy inkább nem ért egyet a minisztérium döntésével, az egyetértők aránya pedig 19 százalék. Az igazgató felmentését legnagyobb arányban (59 százalék) a Fidesz-KDNP szavazói tartják helyesnek, az ellenzéki oldalon 5 százalék az egyetértők aránya, míg a Tisza Párt szavazói között senki nincs, aki helyesli a döntést.
A Madách Imre Gimnázium felmentett igazgatója miatt tüntettek a Belügyminisztériumnál„Én azt tettem, amit tennem kellett” – elbúcsúzott a Madách Imre Gimnázium menesztett igazgatója