Németország;Egyesült Államok;béketerv;ENSZ közgyűlés;Olaf Scholz;Volodimir Zelenszkij;orosz-ukrán háború;Petr Pavel;

Az ENSZ "Jövő Csúcs­értekezletén" is felszólaló ukrán elnök az ABC Newsnak adott interjújában azt mondta: győzelmi tervének célja a háború gyors befejezése

- Győzelmi tervvel áll elő az ukrán elnök, de sokakban vannak kételyek

Volodimir Zelenszkij azt kéri a szövetségesektől, erősítsék meg Ukrajnát a háború mielőbbi igazságos lezárása érdekében. Tekintélyes politikusok szerint azonban aligha lehet szó az elvesztett területek visszaszerzéséről vagy valamiféle gyors győzelemről.

Az Oroszországgal vívott háború közelebb van a befejezéshez, mint azt sokan gondolnák – mondta Volodimir Zelenszkij az ABC News amerikai hírtelevíziónak. A kedden adásba került interjúban az ukrán hadsereg megerősítésére szólította fel a szövetségeseket.

Zelenszkij vasárnap kezdte meg egyesült államokbeli látogatását, miközben a világ vezetői New Yorkban gyűltek össze az ENSZ-közgyűlés 79. ülésszakának általános vitájára. Ő pedig kihasználja az alkalmat, hogy minél többeket vegyen rá Ukrajna és az általa szervezett második globális békecsúcs támogatására. Az interjúban az ukrán elnök nem volt hajlandó részleteket közölni a tervről, mielőtt azt a héten Joe Biden amerikai elnök elé terjesztené, de világossá tette, a terv célja Ukrajna megerősítése azzal a céllal, hogy az orosz elnököt tisztességes tárgyalásokra kényszerítse.

Egy Zelenszkijhez közel álló forrás az ABC Newsnak elmondta, hogy a terv öt pontból áll, a magja konkrét számadatokat és az Ukrajna által kért katonai segítség összegét tartalmazza a diplomáciai és politikai lépések mellett. Nem tartalmaz ugyanakkor semmilyen javasolt engedményt Oroszországnak – mondta a forrás. Az ukrán elnök szerint a terv „sürgős”, és célja a háború gyors befejezése, nem pedig annak „egy, két vagy három évvel való meghosszabbítása”. Szerinte még az ősszel eldől, mi lesz a háború további menete.

Korábbi nyilatkozatai szerint a kért támogatásoknak része lenne a szövetségesek, főként az USA hozzájárulása ahhoz, hogy a tőle kapott nagy hatótávolságú fegyverekkel az ukrán erők Oroszországon belüli kulcsfontosságú célpontokat támadhassanak.

Hétfőn Volodimir Zelenszkij mások mellett Olaf Scholz német kancellárral találkozott, aki azonban már előzetesen kijelentette: Berlin nem ad ilyen engedélyt Kijevnek.

Az ukrán elnök láthatóan minden követ megmozgat, hogy minél többeket rávegyen Ukrajna álláspontjának támogatására. Elképzeléseinek realitását azonban a napokban két tekitélyes politikus is megkérdőjelezte. Petr Pavel cseh elnök, Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója, a The New York Timesnak adott hétfői nyilatkozatában úgy vélekedett: Kijevnek el kell fogadnia, hogy bizonyos körzetei, legalábbis átmenetileg, orosz uralom alatt maradnak, még ha ez akár hosszú éveket is jelenthet.

A volt vezérkari főnök, a NATO Katonai Bizottságának egykori elnöke egyebek közt azzal érvelt, hogy számolva az európai egységet a háború ügyében megbontó, Orbán Viktor magyar kormányfőhöz hasonló populista vezetőkkel, valamint a 31 hónapja tartó konfliktus okozta, fokozódó háborús fáradtsággal, Ukrajnának „reálisan kell látnia” az Oroszország által megszállt területek visszaszerzésének kilátásait.

Hasonlóan látja Carl Bildt volt svéd miniszterelnök is, bár ő szerinte a béke csak évek múlva, Vlagyimir Putyin bukásával köszönhet be. Ukrajna biztonságának garantálásához ezért a nyugati katonai támogatások növelésére lesz szükség.

„A dolgok jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy az ukrán hadseregnek kevés esélye van az Oroszország által elfoglalt összes terület visszafoglalására, és az orosz fegyveres erők nincsenek abban a helyzetben, hogy elérjék Putyin háborús célkitűzését” 

– írta Bildt a Project Syndicate nemzetközi médiaszervezet portálján múlt pénteken közölt cikkében.

Amíg Putyin és belső köre úgy gondolja, hogy le tudják gyűrni az ukránok és nyugati támogatóik akaratát, addig folytatni fogják a háborút. De amikor rájönnek, hogy ez nem fog megtörténni, és hogy Oroszország az egyre gyorsabb hanyatlás útjára lép, a dolgok megváltoznak. (…) Akkor talán elképzelhető valamiféle átmeneti megállapodás, amely véget vet a harcoknak, bár anélkül, hogy bármelyik fél számára 'győzelmet' hozna - jósolta a volt svéd kormányfő.

Svájcban bizonyos körülmények között megengedett az eutanázia, a bizarr eszköz azonban így is ellenérzéseket váltott ki.