Libanon;Norvégia;robbantások;nemzetközi elfogatóparancs;személyhívó;

Rinson Jose

- Nemzetközi körözést adtak ki a Libanonban felrobbantott személyhívók ügyében érintett bulgáriai cég norvég tulajdonosa ellen

Rinson Jose akkor vált köddé, amikor kiderült, hogy a cége érintett lehet a támadásokban.

A norvég rendőrség nemzetközi körözést adott ki Rinson Jose ellen, az ellen a norvég-indiai férfi ellen, aki azt követően tűnt el, hogy kiderült, bulgáriai cége érintett a feltehetően a Moszad által Libanonban felrobbantott személyhívók ügyében.

A Reuters megkeresésére a norvég rendőrség azt közölte, egyrészt megindították az eltűnt személlyel kapcsolatos eljárást, másrészt a nemzetközi elfogatóparancsot is kiadták ellene. A nemzetközi megkereséseket kezelő norvég bűnügyi rendőrség, a Kripos megerősítette a hírügynökségnek a lépést, részleteket azonban nem árultak el. Külföldön eltűntek esetében a Kripos általában nemzetközi riasztást, úgynevezett sárga jelzést ad ki, de a körülményektől függően közvetlenül is kapcsolatba léphetnek a nemzetközi kollégákkal.

Rinson Jose-t legutóbb szeptember 18-án érték el telefonon, ám amikor a robbanó személyhívókról kérdezték, letette azt és azóta nem elérhető. Előző nap egy bostoni konferenciára utazott, azóta a munkahelye sem tudja elérni.

A 39 éves férfi 2022-ben alapította a Szófiába bejegyzett Norta Global Ltd-t, amiről kiderült, hogy közvetítő szerepet játszhatott a libanoni robbanó személyhívók ügyében. A bolgár hatóságok szintén vizsgálták az ügyet, arra azonban egyelőre nem találtak bizonyítékot, hogy a gyártás itt történt volna, vagy hogy innen exportálták volna a szerkezeteket.

Korábban lapunk is megírta, hogy az ügy másik érintettje a Magyarországra bejegyzett BAC Consulting, amelynek ügyvezetőjét, a magyar-olasz kettős állampolgárságú Cristiana Bársony-Arcidiaconót kihallgatták. Előzőleg a New York Times írta meg, hogy a vállalkozást feltehetően az izraeli titkosszolgálat, a Moszad alapította fedőcégként. A magyar hatóságok Bársony-Arcidiacono kihallgatásakor arra a következtetésre jutottak, hogy a nő egy stróman, aki azt sem tudta, mire kellenek a személyhívók, nem ismerte a tranzakciói valódi mivoltát. Mint ahogy arról sem rendelkezett információval, hogy a készülékek milyen útvonalon érkeztek, s azokat hol tárolták, illetve gyártották.

Mint ismert, a Hezbollah embereihez került személyhívók és walkie-talkie-k ezreit felrobbantva legkevesebb 39 ember - köztük több gyerek - meghalt, több ezren pedig megsebesültek. Izrael közvetlenül nem, de közvetve elismerte, hogy ők állnak a támadások mögött, az ország ugyanis ezt követően indította meg offenzíváját Libanon ellen, Joáv Gallant védelmi miniszter pedig bejelentette, új szakaszba lépnek a háborúban.

Az Egyesült Államoktól Franciaországon át Ukrajnáig mindenki felkapta a fejét a miniszterelnök politikai igazgatójának a kijelentéseire.