- Karsai Dánielt aggasztja, hogy a megadáspárti Orbán Balázsnak nem jutott eszébe, hogy Magyarország NATO-tag

Karsai Dániel, az ALS betegségben szenvedő és az eutanázia legalizálásáért küzdő alkotmányjogász is kifejtette véleményét Orbán Balázs megadáspárti nyilatkozatával kapcsolatban. „Orbán nertárs véleménye elsőre megalapozottnak is tűnhet. A Vörös Hadsereg kicsit erősebbnek tűnik annál a pár huszárszázadnál, amit a magyar film- és Hadik-ipar fel tud mutatni. De…nem vagyunk véletlenül tagjai a NATO-nak?” - tette fel a kérdést.

Az alkotmányjogász emlékeztetett, hogy a katonai szövetség tagjaként a NATO-nak egy idegen ország támadása esetén kutya kötelessége lenne Magyarország segítségére sietnie. „Szóval, ha fülig ér a córesz, a feltétel nélküli megadás előtt hívjuk már fel a NATO főtitkárát, hogy nem tud-e küldeni pár ezer drónt. Nagyon aggasztó, hogy Orbán nertárs figyelmét ez a lehetőség elkerülte” - fogalmazott Karsai Dániel.

Az alkotmányjogász jelezte, hogy gyáva népnek nincs hazája, így bár lehet, hogy a két nagy forradalmunkat leverték, de ettől még ezekre a történelmi kiállásokra büszkék lehetünk, mert az ország ekkor kiállt a nemes ügyért.

„És jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni. Ez akár az életvégi döntésekhez való jog mottója is lehetne. Én nem szeretnék sem Putyin, sem a szenvedés szolgája lenni. Ha már a fájdalom ural mindent, méltósággal, emelt fővel, a sors szemébe nézve akarok eltávozni. De a NER nem engedi. Mert ehhez is gyávák” - írta Karsai Dániel, majd végezetül jó „bátrulást” kívánt a NER prominenseinek, főként Orbán Balázsnak.

Egyébként Orbán Balázs időközben egy nap késéssel ugyan, de nagy nehezen bocsánatot kért az Oroszországnak való megadásról szóló értekezése miatt. Orbán Viktor ma reggel kiadott jelszavának megfelelően azt írta, hogy „félreérthetően” fogalmazott, az viszont továbbra sem világos, hogy mi volt félreérthető a fejtegetésében. Szó szerint ugyanis a következő hangzott el tőle: „Minden országnak megvan a joga, hogy saját maga döntse el a saját sorsát, a vezetők vállalják a felelősséget. De pont '56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Volodimir Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették. De ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert '56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”