Orbán Viktor;Országgyűlés;napirend előtt;ígéretek;őszi ülésszak;

- Orbán Viktor szerint szárnyal Magyarország, jön a gazdasági semlegesség és a békepárti harc az EU, a szankciók és a migránsok ellen

A miniszterelnök az árvíztől kezdve a rekordokat döntő turizmuson át a belga főváros főterére szállítandó migránsokról is beszélt napirend előtt a parlament 2024. őszi ülésszakának első napján. Az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, a magyar társadalmat feszítő valós problémák szóba sem kerültek. 

A mindenkori gazdasági év jó feltétele a turisztika, márpedig az idei nyár rekordnyár volt, soha nem nyaralt ennyi magyar országhatáron belül, soha nem jött hozzánk ennyi turista és soha nem nyaralt ennyi magyar külföldön – büszkélkedett Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában arra tett kísérletet, hogy értékelje Magyarország gazdasági, külpolitikai helyzetét, a belpolitikára, az idei változásokra, különösen a június 9-i EP- és önkormányzati választások után kialakult helyzetre, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, az elszegényedés égető kérdéseire semmit sem reagált.

A kormányfő szárnyaló eredmények között említette, hogy megérte visszavásárolni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, amely mára eléri a 17,5 milliós utasszámot. Ez még mind semmi – folytatta –  az MVM részesedést vásárolt a világ legnagyobb földgázmezőjéből, Magyarország a világon a 3. helyen áll a napenergia termeléseben, „jó úton haladunk az energiafüggetlenség” felé.

Orbán Viktor szerint gazdasági téren valósággal felülmúltuk az Európai Uniót, s a 27 tagállamból a 11 helyen állunk, az EU átlagához képest másfélszeres a növekedésünk. A GDP tekintetében már a 4. helyezettek vagyunk, szinte teljes a foglalkoztatottság.

– Aki dolgozni akar, az találhat munkát, az átlagkereset már havi 636 700 forint, ami 14 százalék fölötti reálbérnövekedést jelent. A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van, bárt halálhírtét keltik, ahogy amondás tartja, hosszú életű lesz. Az ország pénzügyi helyzete is megnyugtatóan stabil, az államadósság 75 százalékos, de célunk, hogy 50 százalék alá szorítsuk – magyarázta a miniszterelnök, de az nem derült ki, hogy ezt hogyan is képzelik el. Különösen úgy, hogy a költségvetés hiányát 4,5 százalékra akarják csökkenteni, és egyelőre kamatstopot is fenntartják. – Meghosszabbítottuk a babaváró kölcsön felvételének határidejét 2026-ig, a családi házak energetikai korszerűsítésének keretéből 20 ezer házat tudunk felújítani, mert az inflációt 10 százalék alá, a nyár végére már 3,4 százalékra szorítottuk, és jegybanki alapkamat is elérte a 6,5 százalékot úgy, hogy a kormány „száz százalékban tiszteletben tartja” a jegybank függetlenségét.

– Az idei év világgazdasági politikája azt mutatja, hogy új magyar gazdaságpolitika kell, mert a járvány, a háború, a szankciók felgyorsították a változásokat. A világgazdaság ketté vált nyugati és keleti gazdaságra, ami számunkra a legrosszabb, mert nekünk versenyképes termékeket kell termelnünk. Bá ma Magyarország exportja a GDP 76 százaléka, s ezzel a világranglista 33. helyén állunk, egyre nagyobb a baj – kongatta a vészharangot Orbán, aki szerint Brüsszelben a választók akarata ellenében olyan Európai Bizottság alakult, amely megosztja a polgárokat, hidegháborús a tónusa, az észjárása. A brüsszeli blokkosodás útja járhatatlan, jellemzője a függőség, elszegényedés, gazdasági pangás.

A kormányfő elővette az általa már ismertetett új gazdaságpolitikát, az úgynevezett gazdasági semlegességet, amelyet fel kell építenünk, és ki kell maradnunk a konfliktusokból. ennek lényege, hogy mindenkivel fenntartjuk a gazdasági kapcsolatokat, nem szabad néznünk a politika szemüvegén, és minden fegyveres konfliktust e kell utasítanunk. – Magyarországnak mindenből a legjobb kell: technológia, tőkebefektetések és hitelprogramok, minden égtáj felé. Új eszközöket, akcióterveket vetünk be egymás után a következő hónapokban és években az ipar, a vállalkozások, a pénzügy terén. Az első akcióterv a diákhitelhez hasonló munkáshitel, a 13. havi nyugdíjak állandósítása, a gyermekeknek járó adókedvezmények megkétszerezése. Három-hat százalék között gazdasági növekedés kell, és ha kell, egyedül is megcsináljuk – hangoztatta.

Orbán Viktor előhúzta politikájának 2015 óta elmaradhatatlan elemét, a migrációt is, amiről kifejtette: a nyár heves vitákat hozott, Németország lezárta a határait, az új francia kormányfő azt mondta rendet tesz, Hollandia, Svédország, Finnország szigorít. Kijelentette: „a szabad mozgások kora a végéhez közeledik”, terror, késes támadások sor történik Európa-szerte, ami megelőzhető lett volna, ha ránk hallgattak volna, pedig még ma is üldöznek minket és büntetnek, Matteo Salvinit börtönbe akarják csukni, mert megvédte Olaszország határait, ezért mi „Brüsszel főterére szállítjuk a Magyarország kapuját döngető migránsokat – ismételte meg korábbi fenyegetéseit a miniszterelnök.

– Az orosz-ukrán háború ügyében is igazunk lesz, mert a Nyugat beleugrott az háborúba, a harcok nem mérséklődnek hanem kiterjednek. a megoldás a tűzszünet, tárgyalás, a béke, Ma még csak mi tekintjük missziónak a békét. Mi csak magunkra számíthatunk Magyarország nyakára a nemzetközi térből hozták a bajt – sorolta Orbán Viktor.  Szerinte az Európai Parlament nyílt támadást intézett Magyarország ellen, de akadnak rejtett  támadások, destabilizációs kísérletek is, a magyar állam pedig minden eszközét felhasználja a szuverenitása megőrzéséért,  a szankciók ellen tovább küzd.

A magyar társadalom jó része tekintélyelvűen gondolkodik, igényli, hogy irányítsák, miközben a politika betolakszik az egyházakba, és megfertőzi a híveket nacionalizmussal – mondja Wildmann János teológus, akivel Korszerű hűség című könyve megjelenése okán beszélgettünk.