Meglepetést hozott a helyi idő szerint kedd este a CBS New York-i stúdiójában rendezett alelnökjelölti vita a republikánus J.D. Vance ohiói szenátor és a demokrata Tim Walz minnesotai kormányzó között. A választók érzelmeit célzó alaptalan rémtörténetek helyett a vita inkább szólt szakpolitikai kérdésekről, mint a karaktergyilkos adok-kapokról. Amíg Vance aránylag artikuláltan közvetítette a Republikánus Párt Trump-párti szárnyának üzenetét – de ezzel együtt sem ismerte el Donald Trump felelősségét a washingtoni Capitoliumot érő 2021. január 6-i támadásban – Walznak volt egy-két kezdeti megingása, de ezen túl hatékonyan közvetítette a Harris-kampány pozitív üzenetét, amelyet a minnesotai kormányzósága idején bevezetett népjóléti programokkal (ingyenes gyermek étkeztetés, marihuána legalizálása, abortuszhoz fűződő jogok védelme) is alátámasztott.
A kedden Izrael ellen indított iráni rakétatámadás miatt az első kérdés az Egyesült Államok globális biztonságban betöltött szerepét firtatta. Walz a témában nehezen találta a helyét, többször hezitálva próbálta meg kifejteni álláspontját, amelyben stabil és kiszámítható vezetést ígért. Vance le tudta csapni a magas labdát az első Trump-adminisztráció állítólagos „békekorszakát” méltatta, a külpolitikában pedig a Ronald Reagan fémjelezte erő felmutatásával elért békét ígérte. A republikánus alelnökjelölt nem felejtett el emlékeztetni, hogy a palesztin szélsőséges szervezet, a Hamász a demokrata elnökjelölt, Kamala Harris jelenlegi alelnök hivatali ideje alatt támadta meg Izraelt 2023. október 7-én.
Walz az abortuszjogok kérdésében már sokkal magabiztosabbnak mutatkozott, hiszen az idei kampány legerősebb demokrata üzenetének számít a reprodukciós jogok védelme. A Donald Trump elnökségéhez kötődő Roe kontra Wade ítélet Legfelsőbb Bírósági hatályon kívül helyezése dominószerű szigorításokat hozott a reprodukciós jogok területén. Vance ezen a ponton védekezésre kényszerült, csak a Trump által hirdetett államonkénti szabályozás jogi félmegoldását tudta kínálni a szavazóinak.
Előkerült a kampányban egy eddig gyakorlatilag negligált hagyott ügy, a klímaváltozás elleni harc is. Az Egyesült Államok délkeleti államain végigsöpört Helene hurrikán okozta pusztítása azonban mindkét jelöltnek okozott kínos perceket. Vance egy retorikai lóugrással az amerikai gyártókapacitás hazatelepítésében látta a globális felmelegedés ellenszerét, látszólag megfeledkezve Donald Trump korábbi döntéséről, amivel kiléptette országát párizsi klímaegyezményből. Walznak egy kicsit nehezebb feladat jutott: egyszerre kellett dicsérnie a Biden-adminisztráció megújuló energiákra vonatkozó beruházásait és magyarázkodnia, miért jár rekordot jelentő magasságokban a szénhidrogének kitermelése. Erre a palagázban gazdag Pennsylvania miatt volt szükség, hiszen a középnyugati állam egyben a legnagyobb billegő állam is.
Úgy tűnik, Kamala Harris nyerte az amerikai elnökjelölti vitát, Donald Trump macskaevő migránsokról és Orbán Viktorról beszéltAmi az iskolai lövöldözéseket és a fegyverkorlátozást illeti, a CBS riporterei azzal az egészen fókuszált kérdéssel lepték meg a két alelnökjelöltet, hogy betiltanák az iskolai lövöldözésekhez előszeretettel használt fegyvertípust, az AR-15 gépkarabélyt. Vance a maga részéről úgy nyilatkozott, az iskolai lövöldözés „szörnyű dolog, mielőtt elkezdte volna Harrisre hárítani a felelősséget az Egyesült Államokban szinte járványszerű fegyveres erőszakért. – Hogy mit tegyünk a gyermekeink védelméért? Nem rajongok ezért a válaszért, de növelnünk kell a biztonságot az iskoláinkban – fűzte hozzá. Walz erre úgy reagált, az iskoláknak talán nem kellene úgy kinézniük, mint egy-egy erődnek, az egész pedig úgyis csak ahhoz vezet, hogy mindenki bűnbakot keres. Néha egyszerűen csak a fegyverek azok – jelentette ki. Ennek az élét azonnal tompította is egy nyelvbotlás, a demokrata alelnökjelölt száján ugyanis az esett ki, hogy ő már „több iskolai lövöldözővel” is barátságot kötött. Valójában azt akarta mondani, hogy iskolai lövöldözések túlélőivel kötött barátságot, de ez már senkit nem érdekelt.
A migrációval kapcsolatban Vance ellenőrizetlen bevándorlásról, drog- és embercsempészetről és a jelenségből fakadó magas ingatlanárakról beszélt, amelyek felelősének Kamala Harrist (és nem Joe Biden elnököt) nevezte meg. Walz azonban rámutatott, hogy májusban politikai haszonszerzés céljából maga Trump torpedóztatta meg a szenátusban a kétpárti határvédelmi törvényjavaslatot.
Bár a szakértői kommentárok szerint Vance egy kicsivel könnyedebb és talán jobb volt, kellemetlen pillanatokat neki is át kellett vészelnie, mégpedig nem túl meggyőző sikerrel. Az utolsó ilyen volt, amikor az alelnökjelölti vita vége felé Walz nekiszegezte a kérdést, elveszítette-e a 2020-as elnökválasztást Bidennel szemben vagy sem. A hosszú válasz az lett volna, hogy igen, ami helyett Vance azt mondta, ő a jövőre koncentrál. – Na, most rohadtul mellébeszélsz – vágta rá Walz.
Az elnökjelöltivel ellentétben az alelnökjelölti egész kiegyenlített szópárbajt hozott, egyértelmű győztes nincs is, a POLITICO/Focaldata felmérése szerint legalábbis a nézők 50-50 százalékban ítélték jobbnak Vance, illetve Walz teljesítményét. Elnökjelölti vita a szeptember 11-i után egyébként már nem lesz, Trump még a szereplést is lemondta a CBS 60 Minutes című műsorában.
