A Covid-19 óta egészen szembeötlő változásokat látni az álláshirdetések tartalmát illetően – derül ki a leglátogatottabb hazai álláshirdetési oldal, a Profession portál lapunk kérdéseire küldött válaszaiból. Ezek ráadásul távolról sem csak a sokat emlegetett távoli, azaz home office munkavégzést illetik. Az eltérések egyértelműen sokkal szélesebb körűek. Egyes juttatások feltüntetése jelentősen megkopott, míg más lehetőségek komoly hangsúlyt kaptak.
Feltűnő, s egyben az egyik legnagyobb arányú változás, hogy a munkába járás támogatása 2020-hoz képest, ráadásul lényegében a nulláról indulva, 2024 év elejére csaknem 18 százalékra emelkedett. E szerint, ahol jelöltek meg valamilyen juttatást, ott ez a lehetőséget csaknem minden ötödik hirdetésben megjelent.
A jelek szerint az egészség kérdése egyre nagyobb hangsúlyt kap a munkaerőpiacon – fejtette ki Tüzes Imre, a Profession üzletfejlesztési igazgatója. Az egészségbiztosítás támogatását ugyanis egyre több munkavállaló felkínálja. Az évtized elején erre egyáltalán nem tértek ki a hirdetések, most pedig arányuk csaknem eléri a 9 százalékot. Ráadásul ezen a területen folyamatos emelkedés látható - mutatott rá a szakember. Az, hogy az egészség kérdése valóban érdemi hangsúlyt kap, azt az is alátámasztja, hogy az élet- és balesetbiztosításokat kínáló munkalehetőségek száma is gyarapodott. Míg 2020-ban ezeket – hasonlóan az egészségbiztosítások támogatásához – lényegében nem lehetett fellelni a hirdetésekben, addig immár csaknem 5 százalékban felkínálják ezt a munkaadók, hogy vonzóvá tegyék magukat és a meghirdetett állást.
Ezzel szemben viszont számos elem, juttatás van, ami nagyot vesztett jelentőségéből.
Amíg a cafeteriát 2020-ban még csaknem minden harmadik álláshirdetésben említették, sőt, súlya 2021-ben még növekedett is, addig mostanra nagyot vesztett népszerűségéből, és csak a hirdetések negyedében jelenik meg.
Talán még ennél is nagyobbat zuhant a mobiltelefon biztosításának a lehetősége. Miközben 2020-ban még a munkáltatók 20 százaléka ezt lehetővé tette, addig ez mostanra alig 8 százalék, úgy, hogy ez még némi növekedést is jelent idén a tavalyi mutatókhoz képest. Ez már csak azért is furcsának tűnik, mert sokáig az álláshirdetések egyik legvonzóbbnak titulált eleme volt.
A sokak által vágyott cégautó felkínálása is érdemi tempóban kopik ki a toborzásokból, hiszen immár a juttatások megjelölésének 3 százalékát sem teszik ki, ezzel szemben négy éve még közel 10 százalék volt. Ennek egyik markáns oka minden bizonnyal a spórlás, hogy a gazdaság növekedése messze elmarad a kívánatostól, így számos vállalatnál a korábbiaknál erőtejesebben jelent meg a cégautókra vonatkozó költségelemek racionalizálása.
Sikeresebbek a bért is közlő hirdetések
Szakmai körök szerint a bérezés feltüntetése is érdemben változott az elmúlt években. Ennek magyarázata, hogy a jövedelem megjelölése markáns „fegyverré” vált, miután továbbra is a vezető munkavállalói preferenciák között szerepel a bér nagysága. Ennek az álláshirdetésben való feltüntetése pedig mérhető, közvetlen versenyelőnyt jelenthet toborzási versenyben a vállalatnak. Vagyis ezekkel a hirdetések sikeresebbek, jobban megtalálják a remélt embert a cégek. Ezt egyre többen ismerik fel, ez pedig megmutatkozik a bérinformációt tartalmazó hirdetések arányának változásában: 2019. után tartósan 5 százalék körül mozgott a bérezést tartalmazó álláshirdetések aránya, amely 2022 májusára 12 százalékra, majd egy évvel későbbre már 20 százalékra emelkedett – mondta a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
Az évtized elején sokat emlegetett távoli munkavégzésben is észlelhetők változások. Kifejezetten furcsa, hogy a járványhelyzet után, 2021 második felében egy állás esetében az említett egyéb elemek kevesebb mint 7 százalékaként említették. Mostanra ez az arány viszont közel 13 százalékra nőtt. Tüzes Imre hangsúlyozta, hogy az említett növekedés ellenére az otthoni munkavégzés szabályai mára számos helyen módosulni, szigorodni látszanak. A munkavállalók háromnegyedénél ugyan megmaradtak a home office munkavégzésre vonatkozó keretek a Covid óta, ám ebben a munkavállalók többsége szigorításra számít. Akiknek jelenleg biztosított az otthoni munkavégzés, azoknak a 16 százaléka viszont egyáltalán nem tolerálná, ha korlátozná a munkaadójuk ennek feltételeit, sőt, akár fel is mondana ennek hatására. A Profession.hu által idén tavasszal készített, 1000 fő válaszaiból összeállított kutatásban a megkérdezettek közel fele jelezte, hogy ugyan nem mondana fel, de nagyon nem örülne a szigorításnak, közel 10 százalékuk pedig biztosan valamilyen kompenzációt kérne cserébe. Az esetleges szigorításról egyébként a különböző korcsoportoknak eltérő véleménye van. Minél idősebb munkavállalóról van szó, annál jellemzőbb, hogy belegyeznének a vonatkozó lehetőségek csökkenésébe: míg a 30-39 évesek esetében ez az arány mindössze 11 százalék, addig a 40-49 éveseknél 21 százalék, az 50-59 éves korcsoportban pedig már csaknem 30 százalék.
Korosztályos igények a szakmai fejlődésre
Az adatokból és a közelmúlt felméréseiből arra is lehet következtetni, hogy a jelek szerint a piac és a vállalatok elképzelései nem feltétlenül vannak összhangban a hazai munkaerőpiacon. A napokban lehetett megismerni a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. kutatását, amely a Z generáció - vagyis az 1997 és 2012 között születettek – elvárásait állította középpontba, s amelyben többek között markáns részt kaptak a munkahelyekkel kapcsolatos elvárások. Utóbbi korosztály azért is lényeges, mert egyre nagyobb arányban jelenik meg a munkahelyeken, így igényeiket minél inkább ajánlott figyelembe venni a vállalatoknak. Az eredmények szerint pedig a Z generáció számára azok a cégek a legvonzóbbak, amelyek támogatják az alkotói szabadságot és az ötletek megvalósítását - és ami a mostani összevetésünk szempontjából kifejezetten lényeges -, ahol van lehetőség a szakmai fejlődésre. A felmérés eredményeit szem előtt tartva kifejezetten meglepő, hogy a Profession.hu adatai szerint a szakmai tréningek lehetőségének felkínálása jelentősen és évről évre csökkent. Az évtized elején még 25 százalék fölött volt a súlyuk az hirdetésekben, 2024 elejére 16 százalék alá esett ez a mutató.
