Jövőre elindul az Új Nemzeti Galéria építése – szeptember utolsó napján a Városliget Zrt. vezérigazgatója, Gyorgyevics Benedek e bejelentéssel nagy sajtóvisszhangot váltott ki, ám arra nem tért ki: az építési engedélyen túl bírja-e a városligeti beruházás az állam pénzügyi támogatását? Anélkül ugyanis nem lehet kiírni a közbeszerzési pályázatokat, ám az Új Nemzeti Galéria sem kerülte el tavaly májusban a Lázár János-féle beruházásstoppot. Meglehet, Gyorgyevics bizakodása elvi alapokra épült: Orbán Viktor még 2022. január 22-én – amikor a Magyar Zene Háza avatóján gyakorlatilag hadat üzent az ellenzéknek – arról beszélt, hogy „jelenlegi formájában a Liget Projekt egy félkész vállalás”, amelyet a Fidesz választási győzelme esetén befejeznek. (Azaz az Új Nemzeti Galéria mellett megépítik a Magyar Innováció Házát és a Városligeti Színházat is.) Hogy pontosan mikor, arra a miniszterelnök nem tért ki, azóta pedig sok minden történt. Például megrendezték a 2023-as atlétikai világbajnokságot, amelynek 315 milliárd forintos költségvetése elég lett volna az új múzeum megépítéséhez. 2022 februárjában a Liget Budapest Program miniszteri biztosaként Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója egyébként úgy saccolta, az Új Nemzeti Galéria építése 2026-ra befejeződhet.
Feltehető, a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának csütörtöki megnyitóján a díszvendég politikusok közül többen is várták Orbán Viktortól a nagy bejelentést, hogy zöld jelzést kap a galéria építése, ám csalatkozniuk kellett. Pedig a fellépők és a beszédet mondók „előzenekara” mindent megtett, hogy a strasbourgi ütközetekből hazatérő miniszterelnök jókedvre derüljön. A Néprajzi Múzeum főigazgatója, Kemecsi Lajos rögtön történelmi távlatokat villantott fel. „Az önálló, saját épülettel rendelkező Néprajzi Múzeum megvalósítása egy 152 évvel ezelőtt megfogalmazott jogos igény, melynek beteljesítésére, ennek a régi adósságnak a lerovására egészen 2022-ig kellett várni a muzeológusoknak, tudósoknak, tanároknak, diákoknak és a magyar kultúra iránt érdeklődő széles hazai közönségnek, a külföldi látogatóknak” – fogalmazott többek között a főigazgató, aki hangsúlyozta: 152 év alatt most az ötödik állandó kiállítása nyílik meg a Néprajzi Múzeumnak.
Az épület dicsérete után Baán László a Liget Projekt meghatározó részeseként méltatta a miniszterelnököt. „Európa vezető politikusai között rajtad kívül jelenleg valószínűleg nagyítóval sem találnánk olyat, aki szívbéli örömét lelné a nemzetek tradicionális népi kultúrájában, annak jelen idejű megértésében és tiszteletében. Van egy mondatod, gondolatod, ami a mai kiállítás megnyitóra különösképpen ide kívánkozik. Ez egy rövid tételmondat, három szó, ami tulajdonképpen az alfája és ómegája, megőrzendő kiindulópontja és egyben folyamatosan elérendő célállapota egész kormányzásodnak. Így hangzik: magyarnak lenni jó. Ez a ma nyíló, világraszóló kiállítás igazából ennek a három szónak a grandiózus kifejeződése.” A miniszteri biztos ezek után a valós és virtuális katedrálisok építéséről, korszakformáló intézmények létrehozásáról beszélt, arról, hogy Magyarországnak olyan kimagasló „katedrálisépítői” voltak, mint például Szent István, Károly Róbert és Mátyás király, Széchenyi István és Deák Ferenc. A „kor kihívásaira világszínvonalú választ adó vállalás” a Liget Budapest Projekt, amely „ma Európa legnagyobb és legkomplexebb, számtalan nemzetközi díjjal elismert kulturális városfejlesztési programja”, de a legújabb kori „katedrálisnak” a záróköve még hátra van. „Bár mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi globális bizonytalanság rendkívül súlyos kihívást jelent a magyar gazdaság, s ekképpen az állami költségvetés számára”, Baán László biztos abban, hogy korunk „katedrálisépítője” támogatja „a nemzet hírneve és önbecsülése számára a legértékesebb elképzelést”, azaz az Új Nemzeti Galéria megépítését.
A miniszterelnök meglepő módon tévesztéssel kezdte beszédét. „Nagyjából két és fél éve, '22 májusában jártunk itt utoljára, akkor nyitottuk meg az új Néprajzi Múzeumot, vagyis ezt az épületet. Ha visszaemlékeznek, akkor az még a nagy menetelés időszaka volt. Akkor még a Covid előtt voltunk, a járványok előtt, a háború előtt, a szankciók előtt és az infláció előtt.” (Hogy az „időzavar” oka a beszédíró vagy Orbán Viktor volt, kérdéses: a miniszterelnöki honlapon a beszédben a Covid és a járványok utáni, ám a háború előtti időszakról esik szó, miközben Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja 2022. február 24-én vette kezdetét.) Majd válaszolt Baán Lászlónak is: 2025 és 2026 „a családok és a kisvállalkozások rendbetételének éve lesz, de aztán megindulhatunk ismét a nagy dolgok felé”. (Azaz lesz pénzszórás a választás előtt, de nem a Ligetben.) A miniszterelnök ezek után odaszúrt egyet a Fővárosi Közgyűlés felé, majd demonstrálta, valójában miként érti és tiszteli a tradicionális népi kultúrát. „A tulipános ládán a tulipán a nő, a megfordított szív a férfi, ilyen a házasság. Az anya nő, az apa pedig férfi. Egy egészséges magyar világ tárgyai, ahol még természetes helyükön vannak a dolgok” – fogalmazott Orbán Viktor, akinek eszerint mindig ugyanaz jut az eszébe.
Az igazán pazar kiállításon persze nem csak tulipános láda van, hanem háromezer-hatszáz eredeti, restaurált tárgy, ezerhatszáz fotó, nyolc téma, ezer történet, százféle értelmezés és öt kontinens kultúrája. Az első nagy téma – A tárgyak élete – már arról mesél, hogy nem csak a rendkívüli, hanem a hétköznapi tárgyak is múzeumi kincsekké nemesülhetnek, mert nem csak önmagukban van történetük: mind mögött megtalálható egy ember, egy család sorsa. Legyen az konyhai kukta, vagy szerb díszbaba. Utóbbi tárgy zárja a kiállítást, amely az etnográfia, a néprajzosok munkájának bemutatása mellett arról sem hallgat: a tárgyi örökségnek vannak sötét oldalai is.
Melegeket ábrázoló képsorozatot kordonoztak el a Néprajzi MúzeumbanInfó: A Néprajzi Múzeum október 11-től látható állandó kiállítását közel 9 év alatt, 12 fős kurátori csapat közösségi fejlesztése mellett mintegy 200 múzeumi és 200 külső munkatárs hozta létre.
