Melegeket ábrázoló képsorozatot kordonoztak el a Néprajzi Múzeumban

Claudia Andujar 1967-es fotóriportja még a World Press Photo támadott képeinél is visszafogottabbak.

Ötvenhat év után ismét „cenzúrázták” Claudia Andujar félig magyar származású brazil fotóművész és aktivista homoszexuálisokról készített fotóit – a Néprajzi Múzeum minden jel szerint a Magyar Nemzeti Múzeum esetéből tanulva különítette el az Indiánok. Lelkek. Túlélők. című fotókiállítás egyik, az alkotóművész korai műveit bemutató részét.

A szóban forgó szakaszon most kétnyelvű tábla figyelmeztet: „A kiállítás ezen része csak 18 év feletti személyek számára látogatható”, és a fekete szalaggal elválasztott részt külön teremőr felügyeli. Az ügy pikantériája, hogy a homoszexuálisok hétköznapjait bemutató, São Paulóban és Rio de Janeiróban 1967 júniusában készített fotósorozatot egyszer már cenzúrázták, ugyanis Andujar ezen munkája a Realidade magazin novemberi számához készült, ám a cikkhez csupán egyetlen fotót közöltek egy rövid megjegyzéssel, amely arra utal, hogy a fotóriportot cenzúrázták.

Épp egy hete, hogy L. Simon Lászlót azért távolította el a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjáról Csák János kulturális miniszter, mert a direktor úgymond nem tett maximálisan eleget a gyermekvédelminek nevezett homofóbtörvény betartásának. A rangos Word Press Photo kiállítást eredetileg a könyvdarálós Duró Dóra, a Mi Hazánk politikusa jelentett föl Csák Jánosnál október végén annak okán, hogy a tárlat LMBTQ+ kisebbség elleni erőszakot, illetve egy fülöp-szigeteki meleg idősotthon lakóit ábrázoló képsorozatot is bemutat. Duró Dóra szerint a múzeum ezzel megsértette a homofóbtörvényt. L. Simon László a kulturális tárca kérésére úgy intézkedett, hogy a múzeum feltüntette: a kiállításra 18 éven aluliaknak nem adnak el jegyet, mindemellett L. Simon László a közösségi oldalán köszönte meg Dúró Dórának az ingyenreklámot, a botránykeltés után ugyanis özönleni kezdtek a látogatók a fotótárlatra. Ám hamar kiderült, a Nemzeti Múzeum nem ellenőrizheti a látogatók életkorát, ezzel ugyanis megsértené az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét. Csák János ezután menesztette L. Simon Lászlót.

Feltehetően ennek okán döntött úgy a Néprajzi Múzeum vezetése, hogy elővigyázatosságból elkülöníti a homoszexuálisokat ábrázoló képsorozatot – ebből egyetlen fotót állítottak ki konkrétan, a többi kép kis kivetítőn pörög. Andujar 1967-es fotóriportja egyébként még a World Press Photo támadott képeinél is visszafogottabbak, ráadásul olyan szolidan elmosódott a legtöbb fotó, hogy szinte kivehetetlen, milyen jelenetet kapott lencsevégre a művész. A Néprajzi Múzeumban látható kiállítás középpontjában nem is a homoszexualitás áll, hanem a brazil őserdőben élő a janomami indiánok.

Claudia Andujar emberközeli fotói csodálatos érzékenységgel örökítik meg a törzs tagjait, és a zárt világukba betörő folyamatokat, a most 92 éves aktivista ugyanis szinte egész életét a janomamik bemutatásának és védelmének szentelte. A természeti törzs tagjai szinte kivétel nélkül meztelenül tűnnek föl a kiállítás képein. Egy, a tárlatra érkező kisgyerekes család három perc után el is hagyta a terepet, miután a kicsik túl sok kérdést tettek föl szüleiknek bizonyos testrészekről. Ha ilyen szemmel nézzük, épp a homoszexualitást bemutató fotóriport az Indiánok. Lelkek. Túlélők. legdiszkrétebb pontja. Egyébiránt a kiállításra érdemes ellátogatni kortól és ideológiától függetlenül.