A harmadjára is újrázni készülő Emir Kir azonban maga is épp a szélsőjobbal való barátsága miatt került nehéz helyzetbe, ellenfelei szerint pedig banánköztársasággá formálta a városrészt.
Amikor a héten egy belga képviselő a magyar jogállamiság helyzetét kritizálta az Európai Parlamentben, Orbán Viktor azzal vágott vissza, hogy Belgiumban — Magyarországgal ellentétben — politikai okokból tiltanak be rendezvényeket. Emir Kir, Saint-Josse-ten-Noode polgármestere áprilisban ugyanis be akarta tiltani az Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodája által szervezet NatCon konferenciát. A magyar miniszterelnök mellett a brit Nigel Farage és számos szélsőjobboldali „sztár” mondott volna beszédet, Emir Kir azonban közölte, hogy a kerületében nem látják szívesen a rasszista és homofób felszólalókat. Miután egy bíróság érvénytelenítette a tiltást és a konferencia folytatódhatott, a polgármester azzal védekezett, hogy a rendezvény veszélyt jelentett volna a közrendre az esetleges ellentüntetők miatt.
A rendőrség betiltotta, a bíróság mégis engedélyezte az Orbán-féle brüsszeli konzervatív konferenciátHa a kritikusait hallgatjuk, a politikus talán nem is áll annyira messze a magyar miniszterelnöktől: túl közeli barátságot ápol a szélsőjobboldali erőkkel, állásokat és pénzeket osztogat a lojalitás alapján.
Emir Kir a dél-belgiumi Charleroi szénbányáiban dolgozó török vendégmunkás család gyermekeként született, kamaszként költözött Brüsszel legkisebb és egyben legszegényebb kerületébe, Saint-Josse-ba. A brüsszeli ULB egyetemen tanult, de a tanulmányait nem fejezte be, igaz életrajzában sokáig úgy látszott, hogy diplomázott is. Az újságírót, aki e csúsztatást nyilvánosságra hozta, beperelte.
Karrierje gyorsan ívelt felfelé a francia nyelvű szocialista pártban. Előmenetelét segítette, hogy a belga választási rendszerben preferenciális szavazatokat is lehet adni, vagyis, ha egy politikus a lista végén szerepel, a választók megjelölhetik, mint “kedvencüket”, és így az előtte szereplő jelöltet megelőzve bekerülhet a választott testületbe. Emir Kir sorra rekord közeli eredményeket produkált a szavazólapon, és 2012-ben lett a harmincezres Saint-Josse polgármestere, az egyik első török származású önkormányzati vezetőként az országban.
A pártbéli karrierjét azonban kettétörte a török szélsőjobbal való kapcsolata. 2020 elején kizárták a pártból, mert egy szélsőjobboldali párthoz tartozó török polgármestereket látott vendégül. A szocialisták ugyanis kínosan ügyelnek a szélsőjobbal való bármilyen együttműködés elkerülésére, szigorú kordon mögött tartják a radikálisokat. Ekkor a kerületi önkormányzat legtöbb szocialista képviselője még vele tartott, hiszen a polgármester listáján kerülhettek be a képviselőtestületbe. Idén azonban már ellene indulnak, de leghangosabb ellenfelei a helyi zöldek. Szerintük Kir több mint 400 önkormányzati állást osztott ki átlátható és nyílt pályázat nélkül a számára lojális embereknek. Mindezt egy olyan brüsszeli kerületben, ahol a legmagasabb az önkormányzat által foglalkoztatottak száma, minden 33 lakosra jut egy közszolga.
A belga, a brit és olasz miniszterelnök szerint sem kellett volna betiltani az Orbán-féle brüsszeli konferenciát, az önkormányzati választás állhat a háttérbenA választási kampányban számos téma előkerült — az átmenő forgalom csökkentésétől az illegális szemetelésen át a magyar szemmel talán szokatlan vitáig arról, hogy a szexmunkások védelmében hogyan lehetne jobban kezelni a prostitúciót —, a kerület hangos a személyeskedő megnyilvánulásuktól. Míg az ellenzék politikai klientelizmust emleget, a polgármester árulásról beszél, személye elleni és a származásán alapuló támadásokat sejt a kritikák mögött.
Vasárnap eldől, hogy Emir Kir megszerzi-e a kellő többséget a saját listájával, a többség érdekében esetleg egy másik pártra kell támaszkodnia, vagy a Belgiumra jellemző furcsa és összetett koalíció kaphat esélyt a Margit-szigetnél alig nagyobb városrész irányítására.