- Orbán Viktor zárt ajtók mögött azzal büszkélkedett, Palkovics László segített a németeknek abban, hogy megkerülhessenek egy uniós döntést

Hosszan beszélt gazdasági kérdésekről Orbán Viktor miniszterelnök 2023 márciusában zárt ajtók mögött az Országházban. A képviselők által „EU-s nagytanácsnak” nevezett fórumon elmondta például, hogyan próbálják a németek magyar segítséggel fellazítani azt a már elfogadott uniós egyezséget, amely szerint 2035-től betiltják a belsőégésű autómotorok forgalomba hozatalát – írja az ülésről részletes információkkal rendelkező források alapján a Direkt36. A portál úgy tudja, a kormányfő elmagyarázta, a terv az, hogy ez a tilalom ne vonatkozzon ezekre a motorokra, ha azokat olyan szintetikus üzemanyaggal hajtják, amelyek nem bocsátanak ki káros anyagokat.

A cikk szerint Orbán Viktor némi büszkeséggel a hangjában azt is hozzátette, hogy ebben a németeket az egyik korábbi minisztere, Palkovics László segítette, aki

A miniszterelnök elmondta, bárhogy is alakul a 2035-ös tiltás sorsa, a kormánynak szerinte mindent meg kell tennie a magyarországi autóipar megőrzése érdekében. – Ennek pótlása más iparágakkal ebben a pillanatban, ilyen volumenben, el sem tudom képzeni, hogyan lenne megoldható – fejtegette Orbán Viktor arra utalva, hogy az autógyárak nemcsak a magyar GDP-hez és exporthoz járulnak hozzá nagy mértékben, hanem közvetlenül és közvetve 300 ezer embernek adnak munkát. Hozzátette, hogy

Orbán Viktornak arra is kész válasza volt, hogy a gyakorlatilag munkaerőhiánnyal küzdő Magyarországnak honnan lesz az akkumulátorgyártáshoz elengedő munkása. Szerinte az országnak van egy 200–300 ezer fős belső tartaléka, amely földrajzilag jól elhatárolt területen összpontosul, ezért épülnek az új gyárak az ország keleti és déli részein. „Itt van elég munkaerő még, csak képezni kell, sok a cigány közöttük, szó se róla” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, hogy további tartalékokat lát a nőkben is, főleg „ha ezt a részfoglalkoztatási programot, ami a magyaroknak nagyon nehezen megy, valahogy ügyesebben tudnánk csinálni”. Sajnálkozva megjegyezte, hogy „egyelőre a hölgyek se nagyon reagálnak jól rá, meg a mi szabályozásunk is túlságosan bonyolult”, de szerinte ettől még ebben a körben is vannak tartalékok.

A kritikákat, amelyek szerint az akkugyárak helyett magasabban képzett munkaerőre támaszkodó ágazatokkal kellene fejleszteni a gazdaságot azzal söpörte le az asztalról, hogy „én nem tudok elképzelni egy olyan társadalmat, ahol nem lesznek olajos kezű emberek meg piszkos kezű emberek”. Szerinte ezért nem érdemes arról beszélni, hogy egy adott munkás mennyire képzett, ehelyett inkább bátorítani és megbecsülni kéne az alsó középosztály tagjait.

A Direkt36 részletes kérdéssort küldött Orbán Viktor hivatalának az Országházban mondott nem nyilvános beszédéről és a cikkben szereplő, őt érintő információkról, de nem kapott választ.

A cikk szerint a miniszterelnök még 2011 szeptemberében – miközben a kormánya mindenféle egyeztetés nélkül hozott meg nagy horderejű gazdasági intézkedéseket – úgy döntött, bizonyos kérdések átbeszélésére összehív néhány közgazdászt. A Direkt36 úgy tudja, a Parlament egyik termében megtartott tanácskozásra összesen tizenegy vendéget hívtak meg. Az asztalok körül olyan ismert – a Fideszt korábban valamilyen formában segítő vagy vele szimpatizáló – közgazdászok foglaltak helyet, mint az első Orbán-kormány alatt a pénzügyminiszteri posztot betöltő Járai Zsigmond, az Antall-kormány idején a jegybankot irányító Bod Péter Ákos, a miniszterelnök mellett gazdasági főtanácsadóként tevékenykedő Szapáry György, illetve Csaba László, a CEU tanára.

Több résztvevő beszámolója szerint a három óránál is hosszabb megbeszélés során az összes közgazdász szabadon kifejthette a véleményét. Bár a teremben Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter, a miniszterelnök akkori szóvivője is jelen volt, kormányzati részről szinte csak Orbán Viktor szólalt meg. Amikor az egykulcsos szja hatásaira terelődött a szó, Orbán az egyik jelenlévő forrás szerint „becsületes dolognak”, „igazságosnak” nevezte, hogy mindenki egyforma adókulccsal adózik. A teremben ülő közgazdászok közül viszont többen is kritizálni kezdték az intézkedést. A jelenlévők elmondása szerint Orbán a megjegyzésekre nem reagált érdemben, a saját igazáról sem próbálta meggyőzni a közgazdászokat, csupán udvariasan, tisztelettudóan meghallgatta a kritikákat. Ez a találkozó is jelezte, hogy a miniszterelnök még ekkor is kíváncsi volt a hagyományosan gondolkodó közgazdászok véleményére, akikre a politikai pályafutása elején komolyan támaszkodott.

A Direk36 szerint viszonylag hamar kiderült, hogy Orbán Viktort idegesíti a közgazdászok gondolkodása. A miniszterelnökkel akkoriban kapcsolatban álló egyik forrás beszámolója alapján a miniszterelnök szűkebb körben ezt úgy fogalmazta meg:

A forrás szerint ez a miniszterelnök által később is hangoztatott kritika többek között Chikán Attilára vonatkozott, akit másfél év után, 1999 decemberében menesztett is a kormányból. A helyére érkezett Matolcsy György, aki azzal férkőzött be Orbán bizalmába, hogy hajlamos volt elrugaszkodni az akkor fősodornak számító piacbarát közgazdasági gondolkodástól, és nyitottabb volt az állami beavatkozásokra.

A cikk felidézi, hogy 2013 júniusában Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Ezzel Csaba László közgazdász szerint az Európai Bizottság azt üzente a magyar kormánynak, „csináljatok, amit akartok, minket nem érdekel”. Úgy véli, így Orbán gyakorlatilag szabad kezet kapott a magyar gazdaság irányításában.

– fogalmazott a közgazdász arra utalva, hogy a gazdasági döntések meghozatalában ekkortól kezdve fontosabbak lettek a politikai szempontok, mint a szakmaiak.