- Egy hangfelvétel szerint Lázár János kért magyar menedzsmentet az RTL élére

Egy vélhetően titokban rögzített, francia nyelvű beszélgetés magyar leirata alapján 2015 márciusában külföldi RTL-esek között arról volt szó, hogy a magyar kormány fellépése is szerepet játszhatott Dirk Gerkens eltávolításában a hazai RTL éléről – írja a Telex.

Az említett beszélgetés Luxemburgban, döntően Guillaume de Posch és Dirk Gerkens között zajlott le. A 66 éves belga Guillaume de Posch ebben az időben a luxemburgi központú RTL Group társ-vezérigazgatója volt, Dirk Gerkens-t pedig ekkor már elbocsátották a vezérigazgatói posztból.

A Telex a birtokába került leirat alapján megjegyzi, a feszült hangulatú beszélgetés során Dirk Gerkens – aki 1997-től állt az RTL alkalmazásában, ebből 2001 és 2015 között volt vezérigazgató – nem akarta elfogadni eltávolításának körülményeit, elsősorban a megítélt pénzügyi csomagot kevesellte, illetve a felajánlott alternatív lehetőségeket sem tartotta elfogadható ajánlatoknak.

A portál szerint Gerkens egy ponton rákérdezett, míg Guillaume de Posch jóváhagyólag válaszolt arra a felvetésre, hogy a magyar kormány fellépése is szerepet játszhatott Gerkens eltávolításában. A beszélgetés alapján az akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János hazai menedzsmentet szeretett volna, és az RTL a feszült helyzetben (ebben az időszakban fenyegette az RTL-t a kormány például a magas reklámadókkal) ezt akceptálta.

A Telex szerit ez a rész egészen pontosan így hangzott:

– De Posch: De mivel nehéz tárgyalásaink vannak jelenleg a kormánnyal, és ezek magas, jogi szinten zajlanak, szerintem normális, és nem haragudhatsz érte, hogy ilyen körülmények között átnézettem (itt egy jogász, vagy tanácsadó neve szerepel) minden olyan megnyilvánulást, ami Orbánt, Lázárt, a bizottságot vagy téged érint egy olyan témakörben, ami ezzel kapcsolatos. Ez nem nagy újság számodra.

– Gerkens: Végül is jogi keret és minden. De azért elgondolkodom azon, miként jelenít meg majd ez nálatok a megegyezésben, amikor a Lázár megkér, hogy váltsátok le a vezetőséget, és ti ezt teljesítitek. Azért ez marhára az (nevetés).

– De Posch: Hívhatod ezt megegyezésnek, szerintem nem ez a megfelelő szó. Ez csak a kormánnyal való kapcsolatunk értelmezésének kérdése. Ne felejtsd el, hogy sem Kotroczót, sem a többieket nem váltjuk le.

– Gerkens: De a vezérigazgatót azért mégis lecserélitek.

– De Posch: Igen, az üzleti tevékenységért felelős igazgató megváltozik.

– Gerkens: Az ő (mármint Lázár) kérésére.

– De Posch: Igen, az ő kérése volt, hogy magyar vezetés legyen (itt a leirat szerint egy rész nem érthető). Nem fogok kitalálni egy történetet. Nem mondom azt, hogy mi kívántuk ezt a magyar menedzsment kialakítását. Nyilvánvaló, ha nem lett volna ez a reklámadó, akkor nem tartanánk most itt.

A portál megkeresésére Lázár János úgy fogalmazott,

Az RTL hazai kommunikációs csapata a portálnak azt írta, hogy ez nem a hazai, hanem a csoportszintű vállalat ügye, de a kérdéseket segítettek eljuttatni a központ megfelelő részlegére.

Az RTL Group angol nyelvű válaszában pedig az állt, „Dirk Gerkens RTL-nél fennálló magyarországi munkaviszonyát megfelelő okkal szüntettük meg, amit a magyar bíróság a teljes iratanyag áttekintése, az érvek meghallgatása és minden érvényes bizonyíték mérlegelése után jogszerűnek talált. Ez ellen már nem lehet fellebbezni. A luxemburgi bírósági üggyel kapcsolatban, kérjük, vegye figyelembe, hogy nem kommentálunk folyamatban lévő jogi ügyeket.”

Ez némiképp megerősíti a Telex arról szóló értesülését, hogy Dirk Gerkens több jogi eljárás után most Luxemburgban ismét pereli az RTL-csoportot.

Az RTL Magyarország kontra Dirk Gerkens perben másfél éve, nyolc év pereskedés után született döntés. A Kúria 400 ezer dollár megfizetésére kötelezte a médiavállalat korábbi vezérigazgatóját (Gerkenst). A felek oda-vissza perelték egymást, az eljárások úgy indultak, hogy az RTL-csoport (vagyis Luxemburg) előbb 2015 márciusában rendes felmondással megszüntette Dirk Gerkens munkaviszonyát. Ezt követően az RTL egy belső vizsgálatot indított, amely szerint Dirk Gerkens az RTL vagyonát visszaélésszerűen kezelte és vezetői kötelezettségeit megszegte. Dirk Gerkens a felmondás jogszerűségét vitatta, és mintegy 300 millió forint elmaradt munkabért követelt az RTL-től. Az ellenperben pedig az RTL követelt olyan pénzeket, mintegy 200 millió forintot, amelyek szerinte olyan kifizetésekből származtak, amelyekről Gerkens nem lett volna jogosult intézkedni.