Orbán-kormány;ingatlanpiac;törvényjavaslat;lakásvásárlás;megtakarítások;önkéntes nyugdíjkasszák;

A kormány a fogyasztás és az építőipar felpörgetéséhez minden eszközt felhasznál

- Abszurd törvényjavaslattal állt elő az Orbán-kormány, kétségbe vonja a hosszú távú megtakarítások értelmét

A nyugdíjpénztárakban lévő források lakáscélú felhasználásával csak az egyik probléma, hogy ezeken a számlákon átlagosan mintegy kétmillió forint pihen. Az egész konstrukciónak rossz üzenete van.

Elkezdődött a társadalmi egyeztetés arról a törvényjavaslatról, amelyben az Orbán-kormány az önkéntes nyugdíjpénztárak lakáscélú felhasználását teszi lehetővé. Az elképzelés közzététele annyiban nem jelent meglepetést, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterként korábban már utalt rá: a kabinet dolgozik olyan megoldásokon, amelyek révén a lakosság otthonteremtési szándékait segítenék. Ezek kapcsán az is felmerült, hogy az úgynevezett „nyugdíjpénzeket” is ebbe az irányba csatornáznák. A most megjelent tervezet szövegéből kiderül, hogy pontosan mire is lehetne használni a valamivel több mint egymillió tag önkéntes nyugdíjkasszákban félretett, összességében 2000 milliárd forintra rúgó megtakarítását.

A tervezet annak a kényszerű erőlködésnek, tipikus példája, amikor üres a kassza és mások pénzéből próbálunk gazdálkodni – kommentálta az elképzelést a Népszavának Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Azzal tisztában kell lenni, hogy

ezeken a számlákon átlagosan mintegy 2 millió forint pihen. Adódik a kérdés, mire elég ma azon az ingatlanpiacon kétmillió forint, ahol a fővárosban az átlagos négyzetméterárak már meghaladják az egymillió forintot. 

Sajnos azt kell mondani, hogy ezek a források még felújítások esetében is szerények.

Talán még nagyobb baj, hogy összességében az egész konstrukciónak rossz üzenete van. Ez az ötlet ugyanis a hosszú távú megtakarítások értelmét vonja kétségbe, ami egészen abszurd, hiszen néhány évvel ezelőtt éppen azt akarta a kabinet, hogy a magyarok hosszú távú megtakarítások felé mozduljanak el. Ez az elképzelés nagyon rövid távú célokat szolgál, ami semmiképpen sem egy átgondolt gazdaságpolitikára jellemző. Egyszerűen szólva ez az elképzelés így értelmetlen – tette hozzá a GKI vezetője.

A tervezet szövegét vizsgálva az egyértelműen látszik, hogy egyszeri alkalomról van szó, hiszen a megtakarításokat csak a jövő évben tudja a számlatulajdonos lakáscélra felhasználni. 

A Bank360 szakértői rámutattak, hogy a jelek szerint lakásvásárlásra csak abban az esetben fordítható a meglévő forrás, ha valaki az ingatlanszerzéshez hitelt vesz fel, és az önrészt kívánja ebből legalább részben kifizetni. Ezek alapján tehát mindenképpen kell egy hitelintézettel megkötött, lakásszerzésről szóló finanszírozási szerződés. Csok Pluszhoz is felhasználható a megtakarítás – akár családon belül is – vagyis a lakáscélú hitel lehet támogatott konstrukció is. Ezzel együtt a dokumentum szövege alapján az a benyomás körvonalazódik, hogy alapvetően a felújítási munkálatokat célozta meg a törvényalkotás. Többek között szigeteléshez, energiakorszerűsítéshez, burkoláshoz, konyha felújításához, akadálymentesítéshez is felhasználható a nyugdíjpénztári megtakarítás. Fontos kitétel, hogy felhasználáshoz a pénztártag vagy a házastársa, illetve a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában kell állni a lakásnak az ingatlannyilvántartás alapján, vagy – ahogy említettük – egy bankkal kötött hitelszerződésnek ilyen irányú célt kell szolgálnia.

Tovább zsugorodik az építőipar 

Az előző hónaphoz képest 2,1 százalékkal, 2023-hoz augusztusához viszonyítva pedig 6 százalékkal csökkent a magyar építőipar termelés a 8. hónapban – jelentette a KSH. Elemzők kiemelték, hogy a tavalyi év igencsak rossz volt, hiszen éves átlagban 5,3 százalékkal zuhant a szektor termelése. Éves összehasonlításban az épületek termelése 3,2 százalékkal, az egyéb építményeké 10,2 százalékkal csökkent; a megkötött új szerződések volumene pedig 19,6 százalékkal esett vissza, viszont az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 22,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát.

A hazai ingatlanpiacra és finanszírozására rálátó forrásunk igen szkeptikus azzal kapcsolatban  hogy hogy a nyugdíjpénztári tagok ingatlanvásárlásra, felújításra költenék ezeket a megtakarításaikat. Ez a réteg szerinte a legtudatosabb és a legkitartóbb az öngondoskodás terén. Vagyis hangsúlyozottan azzal a céllal teszik félre ezeket a forrásaikat, hogy azokat a nyugdíjas években, vagy a lejárat után használják fel. Éppen ezért egy most megjelenő új modell, amely ennek a pénznek az alternatív elköltését teszi lehetővé, hidegen hagyja őket. Úgy vélte, hogy szerinte akkor jöhet szóba a megtakarítás feltörése, ha a gyermekeik számára szeretnék a lakhatási kérdést rendezni. Ez viszont szerinte biztos nem lesz széles kör. Ide kapcsolódóan azt is kiemelte, a kabinet ugyan forrásokat keres, hogy a fogyasztást és az építőipart pörgesse, ám arról azért nincs szó, hogy ezeket a megtakarításokat erővel kívánnák átcsatornázni más irányokba. Minden számlatulajdonos ugyanis maga dönthet arról, hogy el kívánja-e költeni az önkéntes nyugdíjkasszában lévő pénzeit ilyen célokra vagy sem. 

Az elmúlt évtizedekben sokat bírált munkaerőmobilitás a pandémia óta sokat javult, és évtizedes összevetésben hatalmasat nőtt az ingázók száma is.