Jól ismert húzásához folyamodott a phenjani propaganda, hogy felmutassa, az országot vezető Kim Dzsongun harcias lépései népe akaratát tükrözik. Az észak-koreai állami média tegnap közölte, hogy a napokban mintegy 1,4 millió fiatal kérte felvételét a hadseregbe, egyúttal Dél-Koreát ostorozta, mondván, hogy provokatív dróntámadásával „a háború szélére sodorta” a két ország közti amúgy is feszült helyzetet.
Phenjan a múlt héten azzal vádolta Szöult, hogy október 3-a óta drónokat küldött az észak-koreai főváros fölé, „hatalmas mennyiségű” ellenséges röplapot szórva le. Szöul tagadott, Észak azonban válaszként kedden felrobbantotta a két Koreát összekötő, használaton kívüli utakat és vasúti síneket, s arra figyelmeztetett, hogy minden további drónt hadüzenetnek tekint, amiért Dél „drága árat fog fizetni”. A fiatalok, akik hétfőn és kedden kérelmezték a hadseregbe való felvételüket, „eltökéltek abban, hogy a forradalom fegyverével harcoljanak az ellenség elpusztításának szent háborújában” – közölte a hivatalos KCNA hírügynökség, s hozzátette:
„ha kitör a háború, a Koreai Köztársaság le lesz törölve a térképről”.
Kim Dzsongun diktatúrája nem először állít olyat, hogy nagy feszültségek idején a fiatalok maguk sürgetik besorozásukat – írta a Reuters. Az állami média tavaly arról számolt be, hogy 800 ezren jelentkeztek a hadseregbe, hogy az Egyesült Államok ellen harcolhassanak. 2017-ben pedig közel 3,5 millió munkás, párttag és katona önkéntes szolgálatra jelentkezéséről adott hírt. A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének adatai szerint Észak-Koreának 1,28 millió aktív katonája és mintegy 600 ezer tartalékosa van.
Viszály a háborúk árnyékában: Kim Dzsongun kész tények elé akarja állítani Dél-Koreát, véget akar vetni az újraegyesítésről szóló álmoknakA szöuli védelmi tárca nem kommentálta a KCNA tegnapi jelentését, de figyelmeztetett, hogy
ha Észak megsérti a dél-koreaiak biztonságát, az a nap „a rezsimje végét” fogja jelenti.
Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán külügyminiszter-helyettesei szöuli megbeszéléseik után elítélték Északot, amiért „szándékosan fokozza a feszültséget”. Dél-Korea azt is bejelentette, arról is egyeztettek, hogy más partnerekkel közös mechanizmust hozzanak létre az Észak-Koreát sújtó ENSZ-szankciók ellenőrzésére, miután Oroszország – amely ukrajnai inváziójának folytatásához katonai szövetségre lépett Észak-Koreával – nemrég megvétózta az erre hivatott ENSZ-testület mandátumának meghosszabbítását.
Észak-Korea felrobbantotta a Dél-Koreával összekötő utakat, Dél-Korea figyelmeztető lövésekkel válaszolt