- Megszületett a terv, az Orbán-kormány társfővárossá akarja fejleszteni Debrecent

Debrecen polgárai megtették a magukét, a város lakói 1998 óta hűségesen támogatják a Fideszt, cserébe az Orbán-kormány társfővárosként tekint a városra, amelynek fejlődését eddig is minden eszközzel támogatta. A város mellett kialakított 1300 hektáros ipari park egyike lesz Európa 30 legnagyobb ipari zónájának. Ehhez 500 milliárd forint támogatást kapott eddig a város a magyar adófizetők befizetéseiből. De további beruházásokra lesz szükség, így az Orbán-kormány még az idén további 250 milliárd forint értékű fejlesztésről dönthet – jelentette be Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vezetője szerdán Debrecenben, a város polgármesterével Papp Lászlóval fideszes folytatott egyeztetés után.

A tárcavezető szerint

A város iparűzési adóbevétele 20 százalékkal emelkedett egy év alatt. Papp László a választási kampány idején azon kesergett, hogy az idén már 8 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell befizetnie a városnak. Összevetésül: a versenytársként megjelölt Budapesttől az idén 75,5 milliárdot, jövőre 90 milliárdot von el a kormány ezen a címen, fejlesztésére pedig egyetlen fillért sem ad, még a Lánchíd felújítására ígért 6 milliárdot sem fizette ki.

Debrecennek viszont az ipari fejlesztések mellett a város élhetőséget javító beruházásokkal is kedveskedik az Orbán-kabinet. A miniszter és a polgármester a szerdai tárgyalás után hosszan sorolta a több százmilliárdos közlekedési, infrastrukturális fejlesztési elképzeléseket. Ezek közé sorolta Lázár János a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését is. A költözésről kormányhatározat is született és szeptemberben nemzetközi építészpályázatot hirdettek.

Debrecenbe költöztetnék a Magyar Közlekedési Múzeumot is, amelynek építészeti kialakítására idén júliusban hirdettek ötletpályázatot. Ahogy arról elsőként a Népszava beszámolt, az új kiállítóhelyet Debrecen külterületén a BMW-gyár mellett húznák fel. A terület egyelőre csak autóval közelíthető meg. A minisztérium korábbi becslése szerint 150 milliárd forintból felépülő új múzeum Debrecenbe költöztetése az ország gazdasági érdeke. Közben már le is zárult a múzeum építészeti ötletpályázata, amit egy debreceni iroda nyert meg.

A múzeumok Debrecenbe költöztetése ellen korábban a szakma, a főváros és civilek is tiltakoztak. A mostani bejelentésre válaszul Vitézy Dávid azonnal jelezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés október végi ülésén kezdeményezni fogja, hogy „a budapesti politikai erők közösen álljanak ki az eszement tervek ellen”. Mint ismeretes a korábbi közlekedési államtitkár, a közlekedési múzeum előző igazgatójaként már lebonyolított egy sikeres nemzetközi építészeti pályázatot, amelynek nyertesei már el is készítették a terveket az Orbán-kormány által 2017-ben kijelölt helyszínre, a MÁV Kőbányai úti egykori ipartelepére. Vitézy szerint „a vidéki nagyvárosokban is lehet fejleszteni a kulturális kínálatot, létre lehet hozni új kiállítóhelyeket és múzeumokat, de Budapestet megfosztani az országos múzeumaitól semmi más, mint az agresszív bosszúpolitika folytatása a főváros ellen Lázár János részéről”.

Lázár János plázásítaná a pályaudvarokat

Magánbefektetők bevonásával indítana programot a kormány 10 nagyforgalmú pályaudvar – köztük a budapesti Déli-, Nyugati- és Keleti- és esetleg a kelenföldi állomás – felújítására. A Lázár János által ismertetett elképzelés szerint a MÁV és a kormány által kiválasztott befektetők közös ingatlanfejlesztő társaságokat hoznának létre, amelybe a magyar vasúttársaság vinné be a szükséges fejlesztési területet, míg a finanszírozás a befektetőkre hárulnak. A MÁV-on keresztül a magyar állam 25 százalékos tulajdonrészt szerezne a beruházásokban, így később annak hasznaiból is ilyen arányban részesülne. A debreceni pályaudvar esetében ez 10 milliárdos tőkebevonást jelentene, de például a Déli Pályaudvar esetében, ahol 30 hektár beépítéséről lehet szó eurómilliárdos a nagyságrend. Az újjáépülő pályaudvarokat úgy kell elképzelni, mint egy plázát, amelyben vasútállomás is helyet kap az üzletek mellett – jelentette ki Lázár János, aki hozzátette, hogy még ki se írták a tendert, de már nagy a befektetői érdeklődés.

Vitézy Dávid erősen kételkedik abban, hogy ez valóban működő konstrukció lehet, mivel a vasúti üzem korszerűsítése rendkívül költséges. A Nyugati Pályaudvar biztosító berendezései például 100 évesek, ezek cseréjét Lázár korábbi projektálma a Podmaniczky Park tervezésekor 160 milliárdra becsülték, ami mai áron cirka 250 milliárd forint lehet, amit aligha termek ki egy pláza.