Ha azt reméli a kormány, hogy ezek az intézkedések berúgják a gazdaság motorját, akkor csalódni fognak. Az államháztartást ezek a döntések már nem fogják felborítani, mert az felborult már 2020-ban. Egy biztos hatása lesz a most bejelentett a gazdasági akciótervnek, hogy inflációt gerjeszt, és emiatt aggódhatunk – mondta Bod Péter Ákos a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón részleteiben is ismertetett kormányzati tervekről. Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter az új „akcióterv” céljaként azt jelölte meg, hogy a magyar gazdaság 3-6 százalékkal nőjön. Megtudtuk: a kabinet terveiről úgynevezett „nemzeti konzultáció” is indul, amely a kormány bevett propagandaeszköze. A most bejelentett gazdasági intézkedésekben kevés új elem szerepel a korábban ismertetettekhez képest. Meglepetést keltett, hogy a kormány részben visszalépett a családi adókedvezmény megduplázásától, annak inflációs korrekcióját eltolják és két évre húzzák széjjel. Így az első lépés csak 2025 közepén várható, akkor a személyi jövedelemadó kedvezmény 50 százalékkal nő, az egy gyermekesek esetén ez havi 10000 forint adójóváírást jelent pluszban. A második 50 százalékos emelésre 2026 januárjáig várni kell.
Gulyás szerint azért van szükség új gazdasági növekedést ösztönző politikára, mert az Európai gazdaság – a külső környezet – szenved. A növekedés alapfeltétele a „gazdasági semlegesség”, illetve a most elfogadott „gazdasági akcióterv”, amely három pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóértékének emelésén, az otthontámogatási program folytatásán és a kkv-k új hitelprogramján, amely a Demján Sándor Program nevet kapta. A jövedelmek vásárlóerejének növekedését a kormány a családi adókedvezmény emelése mellett egy hároméves bérmegállapodástól várja, amit a munkaadóknak és szakszervezeteknek kell megkötniük. A kormány emellett munkáshitel-programot indít a diákhitelekhez hasonlóan – sorolta a miniszter.
A lakástámogatások keretében a fővárosban a rövid távú, turisztikai lakáskiadás szabályait szigorítani fogják, amitől a fővárosi lakbérek csökkenését várják, de döntés még nincs. Ezen túl konkrétumok nélkül a kollégiumi férőhelyek bővítését, „vidéki otthonfelújítási programot” ígért a miniszter. A konkrétumok egyike, hogy a rekreációra szolgáló SZÉP-kártyára a munkaadók által adott jövedelem 50 százalékát otthonfelújításra lehet fordítani. Vagyis nem arról van szó, hogy az állam adna támogatást, hanem megengedi a kormány, hogy a munkavállalók a már megszerzett SZÉP-kártyás juttatásaikat lakásfelújításra fordítsák – derült ki Gulyás Gergely szavaiból.
Hasonló a helyzet a már korábban bejelentett könnyítéssel, hogy jövőre – ideiglenes jelleggel – az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon lévő magánmegtakarításokat egy évig lakáscélra is lehet fordítani.
A Demján Sándor program keretében hiteleket kaphatnak a kis- és közepes vállalkozások (kkv), a Széchenyi-kártya beruházási célú hiteleinek kamatát 3,5 százalékra csökkentik. Gulyás bejelentette azt is, hogy a kormány az állami EXIM Bank és a Nemzeti Tőkeholding együttműködésében egy kifektetési programot indít, ami a hazai társaságok külföldi befektetéseinek segítését takarja. A tipikus magyar kkv célja a helyi piac kiszolgálása, ez a tőkeprogram nem is annyira a kkv-k számára fontos, hanem a nagyra nőtt NER-cégek külföldi terjeszkedésének (tőkemenekítésének) lehet egy eszköze. A kormánynak már korábban is volt „tőke-kifektetési programja” de eredményei nem látszanak.
Úgy gyengül a forint, hogy akár a minimálbér-emelés is elúszhat az árfolyamon, az Orbán-kormány illuzórikus értékekkel számolAz egész programnak közgazdaságilag nincs értelme, ám ha a politikai naptárra pillantunk, akkor sok mindent megértünk: 2026 tavaszán választások lesznek, egyedül ezzel tudom magyarázni a most bejelentet intézkedéseket – értékelte a Népszavának Bod Péter Ákos a kormány új a gazdasági akciótervét. A közgazdász szerint ennek ékes példája a családi adókedvezmények inflációjával való korrekciója. Erre a valorizációra sor kerülhetett volna apránként, minden évben, de ehelyett a kormány egyetlen lépésben teszi meg. Vettek egy nagy levegőt, majd visszatartották; mert rájöttek arra, hogy a 2025-ös költségvetés nem bír el ekkora kiadást, ezért az első lépést 2025 közepére tolták.
A második emelés pedig viszonylag közel kerül a választásokhoz, feltehetőleg azért, hogy amikor a fülkében szavaz a polgár, azt érezhesse, hogy az azt megelőző néhány hónapban ezen a ponton javult a helyzet
– mondta Bod Péter Ákos.
A gazdasági növekedés 3-6 százalékra való gyorsításának – idősebbeknek mondom uszkorenyije, ezzel próbálkozott Gorbacsov is, de nem sikerült és utána kényszerült rá a peresztrojkára és a glasznyoszty-ra – sem indoka, sem oka nincs. A kormány megteheti azt, hogy a nyugdíj-pénztári megtakarítások felszabadításával nagyobb keresletet teremt a lakáspiacon, vagy megengedi, hogy munkaadók által a SZÉP-kártyára utal pénzt ne nyaralásra vagy egy ebédre költsék az emberek, hanem lakásfelújításra, de ezekből a pénzekből ennek ellenére nem lesz se növekedés, sem lakás Rózsadombon – tette hozzá a közgazdász.
Gulyás Gergely: Gazdasági akciótervet fogadott el az Orbán-kormány, jön a fiataloknak szánt országos lakhatási program – Kormányinfó percről percreAnnyi jó ötletük volt már...
Visszanézve Orbán Viktor és kormánya az elmúlt 15 évben számtalan akciótervet, programot jelentett be, minimális sikerrel. A kormányfő rendre az év elején hirdet gazdasági programot, ennek bevett fóruma a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitója. Ám idén szeptemberig kellett várni, hogy Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen előálljon a „gazdasági semlegességgel”, a „világrendszerváltással” és a „3-6 százalékos gazdasági növekedési cél” kitűzésével. Bár a miniszterelnök idén tavasszal nem adott programot, annak gazdasági korifeusa, Nagy Márton ismertette a terveit, de prognózisai rosszul öregedtek: a nemzetgazdasági miniszter 2024 márciusában az idei évre 3-4 százalékos gazdasági növekedést, 4-5,5 százalékos inflációt 70-72 százalékos államadósságot és 5,5 százalékos év végi jegybanki kamatot jósolt, ám ezekből a számokból egyetlen sem fog már az idén teljesülni.
A magyar gazdaság potenciális – lehetséges – gazdasági növekedését 3-4 százalékra becsülik a közgazdászok, hat százalékkal viszont soha nem nőtt a GDP, leszámítva 2021-et, amely meglehetősen speciális év volt. Meg is ihlette a 2021-es adat Orbán Viktort, 2022 februárjában az MKIK évnyitóján úgy fogalmazott, hogy 2021 a „kanyarban előzés éve volt”. 2021-ben a magyar gazdaság 7,1 százalékkal nőtt a Covid-járvány alatti lezárások feloldása után, a helyreállítás alatt, igaz, az előző évben még 4,3 százalékkal csökkent a GDP. Így a két év évesített növekedése 1,4 százalékra jött ki, amit talán túlzás előzésnek nevezni. Orbán 2022-ben azzal tervezett, hogy az inflációt az év végére 6 százalékra csökkentik, ám mint közismert, az csak azután robbant be igazán, végül azt 14,5 százalékra tornázták fel a kormányzati intézkedések, majd ezt is felülmúlta a 2023-as 17,5 százalékos áremelkedés.
A miniszterelnök 2023-as jóslatai, tervei sem teljesültek a legjobban: ekkor hirdette meg Orbán Viktor, hogy a magyar gazdasági fejlődés fenntartásához 500 ezer új munkásra lesz szükség az akkumulátorgyárak építéséhez majd üzemeltetéséhez, sőt azt is elmondta, hogy ebből 200-300 ezer fő vendégmunkás lesz. A 2024-es választások előtt ugyan saját szavaitól megijedt a kormány és retorikai fordulat következett be ezen téren, szavakban újra elővették a migránskáryát, ám a vendégmunkások csendes beáramlása azóta is folyamatos az akkuipar összeomlása ellenére.
Az elmúlt öt évben meghirdetett orbáni tervekből, kétségtelenül a 2019-es ígéretek öregedtek a legpocsékabbul.
2019 februárjában a miniszterelnök 2030-ig tartó programot ismertetett az MKIK tagjaival, amelynek célja: az évtized végére az EU öt legélhetőbb országa közé kell kerüljön Magyarország és demográfiai fordult következzen be. Ezekről a célokról ma már szó sincs, csak a gazdaság erőltetett felpörgetésével próbálkozik a kormány a 2026-as választás előtt.
„Az egész Orbán-kormányban nincs olyan ember, akinek bármi terve lenne a magyar gazdaság problémáinak a megoldására”