nyelvtörvény;Robert Fico;Szlovákia;Orbán Viktor;magyarellenesség;

- Újabb magyarellenes törvénymódosítást készít elő a pozsonyi vezetés, de az ukrán nyelvtörvény ellen oly harciasan kiálló Orbán-kormány a magyaroké helyett inkább a saját érdekeit nézi

Robert Fico kormánya a szlovák nyelvtörvényt akarja szigorítani. 

„Képtelenség a szlovák kulturális minisztérium által kidolgozott nyelvtörvény-módosítás, a magyar kisebbség ellen irányul, és az 1990-es évekbe rántja vissza Szlovákiát. „Ez a nacionalizmussal átitatott törvény sokszor korlátozta, és ma is korlátozza az ország lakosainak ahhoz fűződő jogait, hogy az anyanyelvükön, szabadon terjesszék és kapják az információkat, és a vállalkozás szabadságát is akadályozza”.

Az idézett mondatok nem a szlovákiai magyar párt vagy az Orbán-kormány részéről hangzottak el, hanem a szlovákiai liberális párt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen a szlovák nyelvtörvény tervezett szigorítása ellen tiltakoztak. Noha már egy hete nyilvánosságra került, hogy a pozsonyi kulturális minisztérium „az államnyelv státuszának megszilárdítása, a hatékony állami felügyelet garantálása” érdekében jelentősen szigorítani kívánja a nyelvtörvényt, a magyar „nemzeti kormány” mindeddig egyetlen szót sem emelt nyilvánosan Robert Fico kormányának eme magyarellenes terve ellen. Szijjártó Péter csütörtökön az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán.képviselői kérdésre válaszolva mondta: „A magyar kormány szorosan figyelemmel követi a szlovákiai nyelvtörvény esetleges módosítását, s azt a világos elvárást támasztja, hogy ne legyen semmifajta visszalépés a kisebbségi jogok terén".  Közlése szerint a  pozsonyi magyar nagykövet már egyeztetett a pozsonyi kormány kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosával. (Csakhogy a módosítás ellen a kisebbségi biztos semmit sem tud tenni, ha azt a parlament megszavazza – szerk.)

De nem találja a tiltakozás hangját az Orbán-kormány szlovákiai nemzetpolitikai partnere, a Magyar Szövetség (MSZ) sem, amely először csütörtökön tartott igen visszafogott hangvételű sajtótájékoztatót, ahol a pártvezetés „övön aluli ütésnek” nevezte a módosítást, de a határozott tiltakozás részéről is elmaradt. Az Orbán-kormány pártérdek vezérelte külpolitikája zavartalanná teszi a jelenlegi szlovák-magyar államközi viszonyt. A magyar miniszterelnök és Robert Fico 2012-es látványos, pálinkázással kísért békekötése idején Orbán Viktor elfogadta a szlovák javaslatot, hogy a kisebbségi ügyeket elválasztják az államközi kapcsolatoktól.

Orbán Viktor akkor azt ígérte, a kényes kérdésekre később visszatérnek, ez azonban mindmáig várat magára.

A nyelvtörvény szigorítását a Fico-kormány szélsőjobboldali kulturális minisztere, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által delegált Martina Šimkovičová kezdeményezte. A tárcavezető eddigi tevékenysége során hűen másolta a pártja példaképének tartott Orbán-kormány kultúrpolitikáját, tavalyi kinevezése óta Szlovákiában is dúl a kultúrharc, folyik a közmédia lenyúlása és tisztogatási akciók is a közéletben. Most viszont a nyelvtörvény került a Šimkovičová látószögébe, aki szerint erre azért van szükség, mert több területen megsértik a hatályos törvényt. Bár a miniszter csütörtökön is azt hangoztatta, hogy a szigorítás nem a magyar kisebbség ellen irányul, a módosítás szükségességének minisztérium általi korábbi indoklása egyértelművé teszi azt. A tárca szerint különösen sérülnek a nyilvánosságnak szánt tájékoztatással kapcsolatos rendelkezések, nem tartják be az ország egyedüli hivatalos nyelve, a szlovák számára előírt betűméretet és tartalmi azonosságát a más nyelvű szöveggel. A más nyelvű szöveg gyakran jobban látható, mint a szlovák nyelven készült szöveg, egyes földrajzi nevek használata pedig sérti a szlovák nyelvtörvényt.

Hogy mit jelent ez a kacifántos magyarázat? A magyar többségű településeken, ahol szlovákok nem vagy igen kis számban élnek, a helyhatósági tájékoztatások is magyarul írják ki, esetleg nagyobb betűméretben , ráadásul a földrajzi nevek – települések, folyók – is magyarul szerepelnek. Ennek az áldatlan állapotnak vetne véget Robert Fico minisztere, kemény bírsággal sújtaná az ilyen eseteket.

A tervezett módosításban van azonban egy veszélyes kitétel is. A szlovákiai magyar média beszámolói szerint a liberális SaS említett sajtótájékoztatóján jelen lévő korábbi Híd-politikus, Simon Zsolt, a parlamenten kívüli kis magyar párt, a Fórum elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár Robert Fico nyugodt időszakot ígért, ezzel a beharangozott lépéssel szembeköpték a magyarokat. Szerinte

ez a módosítás a korábbi hasonló kezdeményezéseknél is veszélyesebb, mert ezúttal az állami szervek, valamint a jogi személyek mellett a természetes személyek büntethetősége is felmerült.

Simon Zsolt úgy véli, a pozsonyi vezetés újra előhúzta a nemzetiségi kártyát, a nyelvtörvény módosításával ellenségkeresésbe kezdtek, a miniszterelnöknek érdeke, hogy ismét felerősödjön a magyargyűlölet, hogy az így keltett feszültséggel elterelje a figyelmet a kormánya botrányairól és a készülő brutális árdrágításokról, megszorításokról.

Mint ismert, az Orbán-kormány egy másik esetben, az Ukrajnában elfogadott jogfosztó oktatási illetve nyelvtörvény miatt 2017 óta blokkolja a kelet-európai ország euroatlanti integrációját, és minden fórumon támogatását is e két jogszabály korrigálásához, a kisebbségi jogok tiszteletben tartásához köti. Bár a kijevi parlamentben 2023 decemberében már elfogadtak azt a törvénymódosítást, amely garantálja a kisebbségek jogait, a budapesti vezetés azt követeli, hogy Ukrajna térjen vissza a 2015 előtti helyzethez. 

A szlovák nyelvtörvény szigorítását a Fidesszel és az Orbán-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Andrej Danko vezette, a magyargyűlölő Ján Slota alapította Szlovák Nemzeti Párt (SNS) minisztere kezdeményezte, de a hárompárti koalíció mindeddig minden kifogásolt, antidemokratikus törvényt megszavazott. Szijjártó Péter külügyminiszter 2023. szeptember 30-i szlovákiai parlamenti választás előtt az akkor ellenzékben lévő SNS elnökkel is személyesen találkozott, Robert Ficoval külön sajtótájékoztatót is tartott. A kampányban nemcsak nyíltan szorított a Smer győzelmének az Orbán-kormány, hanem közvetve  támogatta is az embercsempészek magyar börtönökből való kiengedésével. A szlovák-magyar határon megjelenő menekültek ezrei Robert Fico kampányát erősítették.

A Népszava szerda reggel küldte el a szlovák nyelvtörvény módosítással kapcsolatos kérdéseit Orbán Viktor sajtófőnökének, , Szijjártó Péter külügyminiszternek és Gubík László MSZ-elnöknek. Havasi Bertalantól azt kérdeztük, hogy mit tett vagy szándékozik tenni a szlovákiai törvénymódosítás megakadályozására a miniszterelnök. Tekintettel a Robert Ficohoz fűződő barátságára ,tiltakozott-e Orbán Viktor a szlovák kollégájánál? Milyen segítségre számíthatnak ez ügyben a szlovákiai magyarok? Szijjártó Pétertől is megkérdeztük, hogy mit tett eddig vagy mit szándékozik tenni az ügyben a magyar diplomácia. Válaszokat nem kaptunk.

A híres-hírhedt 2012-es pálinkázás

A Magyar Szövetség 2024. szeptember 28-án megválasztott új elnökéhez is elküldtük kérdéseinket, aki úgyszintén figyelmen kívül hagyta megkeresésünket. Gubík Lászlótól azt szerettük volna megtudni, felszólították-e a MSZ által az elnökválasztási kampányban támogatott Peter Pellegrini államfőt, hogy ne írja alá a törvénymódosítást, amennyiben azt elfogadják (Emlékeztetőül: a 2024. tavaszi elnökválasztáson az Orbán-kormány is arra hivatkozva állt be nyíltan Peter Pellegrini akkori parlamenti elnök mögé, hogy a liberális SaS jelöltje, Ivan Korčok volt külügyminiszter magyargyűlölő. A megméretésen végül alulmaradó politikus bűne az volt, hogy rendre bírálta Orbán Viktor és kormánya illiberális, EU- ellenes, antidemokratikus lépéseit.) A csütörtöki sajtótájékoztatóján kiderült, hogy  a Magyar Szövetség nem fordult Peter Pellegrinihez, egyelőre csupán aggályait fejezte ki a pártvezetés a tervezett szigorítás miatt, amelyet feleslegesnek tart, Martina Šimkovičová kulturális minisztert pedig a kisebbségi kormánybiztoshoz küldené tárgyalni. A Magyar Szövetség nem kérte, csupán javasolta a szlovák nyelvtörvény eltörlését.

Az amerikai elnökválasztás célegyenesében a demokrata elnökjelölt szeptemberi lendülete elfogyni látszik. A közvélemény-kutatások szerint hét billegő szövetségi államból ötben egy százalékon belüli a különbség Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között, Arizonában és Georgiában már Donald Trump felé hajlik, igaz csupán 1 és 1,5 közötti százalékkal.